Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Mi a baj a magyar oktatassal?

Mi a baj a magyar oktatassal?

Figyelt kérdés

- Az egyetemeken hatalmas a lemorzsolodás, ez nem azért van, mert az egyetem a rossz, hanem akik bekerülnek nem megfelelőek ahhoz, hogy diplomások legyenek, vagy adjunk mindenkinek szívsebész diplomát?


- Aki nem tudja megírni az érettségi -t minimum 4-esre, az miért akar egyetemre menni? Egy szigorlaton/zh-n sokkal többet kérnek.


- Csodálkozunk milyen szakmunkások kerülnek ki, de megse kérdőjelezzük hogy milyenek kerülnek be.


- Lehet akármilyen jó az oktatási rendszer, nem ér semmit ha otthonról a diákcsemete olyan felfogást hoz, amivel nem lehet dolgozni.


2018. jún. 26. 16:07
1 2 3 4
 21/35 anonim ***** válasza:
100%

"Amúgy egy szín kettes diplomával elég nehéz lesz elhelyezkedni a szakterületen, hiába diploma az is."

Ez mondjuk nem igaz. IT területen szín kettessel mentem végig,de mellette dolgoztam. Soha senki nem kérdez te még meg a jegyeimet. Soha.

2018. jún. 26. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/35 anonim ***** válasza:
36%

#14,17

Akkor menjünk sorban. Olyanokat fikázol, amiről nincs tudsod, mert nem most jársz általános és középiskoláb, nem is az elmúlt 7 évben, amikor a változásokat elkezdték.

- A tananyagnál éppen azért ment a nyivákolás, hogy szegény diákok túlterheltek. Mi maradjon ki a mai tananyagból ha szernted még többet kellene beletenni?

- Éppen most folyik a kerettanterv felülvizsgálata, mégis honnan gondolod, hogy nem lesz benne változás, hogy elavult amikor még kész sincsen? Amúgy az előzőben már nagyon sok változtatás volt és mindenki a saját tantárgyából még többet tett volna bele, hogy modern, haladó meg megújult legyen - szívesen elhagyva nagyon skat valamelyik másik tantárgyból. Nincs elavulva és a módszertan sincsen elavulva. A pedagógusok nem képesek mind a legújabb módszereket alkalmazni és a mostani osztálylétszámok nem is teszik lehetővé ennek a tananyag mennyiségnek a tanítását a "legmodernebb" módszerek szerint. Kis csoportokkal, 8-10 fős létszámmal, olyan diákokkal akik együttműködők, meg lehetne csinálni, de 20-25 fős vagy nagyobb osztályokban ahol egyre több a figyelemzavaros, sajátos nevelési igényű gyerek, ott nem megy.

- Csak szólok, hogy nincs hittan óra. Hit és erkölcstan van vagy Erkölcstan, heti 1 órában, a szülők döntése alapján az egyik.

- A kötelező tesiről éppen tegnap kérdeztem meg testnevelés tanárokat, hogy első kézből legyen információm. Az emúlt 4 év alatt határozott tapasztalatuk, hogy általánosságban javult a diákok fizikai állapota, a teherbíró képessége és csökkent a betegség miatti hiányzások mennyisége. A diákok többsége szereti és hiányolja ha elmarad a napi testnevelés. Nem az átöltözést és a néha értelmetlen gyakorlatokat, hanem a mozgást. Éppen a mai korban, amikor a gyerekek többsége a számítógép vagy a tévé előtt tölti a napját otthon, rendkívül fontos, hogy legyen legalább 40 perces mozgása naponta. Egyértelműen hasznos a mindennapos testnevelés és mér fogalmunk sincsen arról mennyit javít majd a fiatal felnőtt korban a sportolási szokásain a társadalomnak és hosszú távon az egészségi állapoton idősebb korban.

- a jelen oktatási rendszer része már a pénzügyi készségek oktatása - bár csak 1 pénzügyi hét formájában. A következő tanévektől vezetik majd be a rendszeres oktatást a pénzügyi, vállalkozási ismereteknek. Hogy milyen formában, órakeretben azt még nem tudom, de lesz.

- a természettudományos tantárgyakban benne vannak azok amiket hiányolsz. Hogy a te tanárod mekkora hangsúlyt fektetett rá vagy te mennyit tanultál belőle az más dolog. Aműgy megjegyzem, hogy az abortusz már az általános iskolai felvilágosításnak témája, a közpiskolákban szintén. Azt, hogy milyen módon és mennyit beszélnek róla, azt az adott tanár dönti el, nem feltétlen hiszem, hogy a biológia oktatás során kell téma legyen, hiszen ennek számos más aspektusa is van, amikre ott nincsen elég lehetőség, hogy megbeszéljék.

- a polgárjogi ismeretek: szerinted a történelem oktatása miről szól ha nem arról, hogyan alakultak ezen jogaink és hová jutottunk? Miért kellene egy általános vagy középiskolában az örökösödési jogal vagy családjoggal részletesen foglalkoznia? Mikor és miért tenné ezt egy ilyen szintű iskola?

Amúgy a diákok jogairól, kötelességeiről, az alapvető törvényi ismeretekről, szabályrendszerekről szólnak az osztályfőnöki órák esetenként és ezért vannak a rendőrségi előadások is. Csak ott nem az örökösödés a téma, lévén ez a legkevésbé érinti a diákokat, hanem a zaklatás, bántalmazás, családvédelem stb.

- nyelvtanítás: az, hogy neked rossz nyelvtanárod volt esetleg, az nem jelenti azt, hogy másnak is. Az általános iskolákban heti 3 órában minimum tanítják a nyelvet, de a legtöbben van már heti 4-5 órás nyelvoktatás is. Akiknek a többi tantárgya nehézséget okoz, azoknak természetesen nem a nyelvórákat kell szaporítani. Kiscsoportos nyelvoktatás van, és éppen most fogják bevezetni, hogy a felvételi része legyen egy kötelező nyelvvizsga is. Pont azért, hogy az egyetem alatt ne okozzon nehézséget a nyelvvizsga, mert akkor csak 1 újabbat kell megserezni a diplomához. A nyelvet nem tanítani kell, hanem tanulni. A hetedikes gyerekem különtanár és különórák nélkül is angolul olvas regényt, néz filmet, mert tanulja. Ő és nem a tanár. Miközben az osztálytársai között olyanok is vannak akik a legegyszerűbb mondatokat sem értik meg. Ki a hibás akkor az ő tudatlanságukért? A tanár, a módszer, a lehetőség vagy éppen az, hogy a diák nem tanulta, nem gyakorolta a nyelvet?

- divatos ez a szöveg, hogy felesleges lexikális tudás, meg csak tárgyi tudásra alapozott oktatás. Csak éppen már vagy 15 éve vannak a kompetencia alapú oktatással haladó iskolák. A kompetencia alapú oktatás jellemzése is úgy kezdősdik, hogy a MEGLEVŐ, MEGSZERZETT tudást kell utána a kompetenciák fejlesztéséhez használni. Tárgyi tudás nélkül mit fogsz fejleszteni? Hiába ültetem le a diákomat az internet elé, hogy oldja meg a feladatát, szabadon rákereshet a neten - ha fogalma sincsen arról mit kellene keresnie, mert semmi tudása nincsen a témában.

- én is műszaki végzettségű vagyok és lazán el tudnám tüntetni az irodalom oktatás javát a tananyagból. Csak éppen ott vannak azok, akiknek meg a biolgia, kémia vagy a fizika nem kell soha egy percig sem a munkájukhoz vagy az életükhöz. Ők meg szívesen eltörölnék a természettudományos tananyag nagyobbik részét. Az általános iskola neve is azt jelenti, hogy ÁLTALÁNOS tudást kell adnia, hiszen mindenki egyformán azt tanulja. Az is akiből riporter lesz, jogász, óvónő vagy akiből mérnök, orvos. Nem lehet kidobni az ablakon a tudás egyik részét csak mert neked éppen nem kell. Mert másnak viszont csak az a része kell a későbbiekben.

A középiskolákban pedig pontosan ezért van a szakválasztásra lehetőség. És éppen 2 évvel ezelőtt vezették be az összevont természettudomány tantárgy oktatását. Hogy aki informatikus, annak lehessen többet tanulnia informatikát, hozzá kapcsolódó matematikát, de kevesebb földrajzot, biológiát - vagy éppen másképp, ha a szakmájához más kell. Ahogyan a gimnáziumban is teljesen más a leadott anyagmennyiség irodalomból, mint egy szakgimiben vagy szakközépben. Kinek mire van szüksége.

- a digitális kompetenciáknál egyre nagyobb szükség van azok oktatására és nem azért mert egyre fontosabb, hanem éppen ellenkezőleg. A diákok hiába lógnak egész na az interneten, pont a lényegre nem hasznlják, nem tanulják meg alkalmazni. Ehhez, hogy az iskolákban oktatható legyen, viszont hatalmas mennyiségű pénz kell. Pár éve még azon ment a sírás, hogy nincs pénz vécépapírra meg krétára (mellesleg táblafilcek kellenek már általában), papírra a nyomtatáshoz, most meg evárnád, hogy minden gyereknek digitális oktatása legyen? Amúgy megkezdték ezt is. De idő kell hozzá, mert eszközök kellenek és bizony a pedagógusoknak ezeket meg is kell tanulni az oktatásban hasznosítani, a tantervet hozzá kell igazítani. A folyamat elindult, nagy lépésekkel megy, de a béka hátsója alól nem lehet 2 perc alatt felérni a csúcsra akkor sem, ha tényleg fontos.

- amúgy jó lenne ha visszaemlékeznél, mekkora balhé volt abból, hogy éppen ez a kormányzat rakta át a felsőoktatási keretszámokat és csökkentette e a büfészakokon meg a bölcsészkaron az állami képzések keretszámait, növelte meg helyettük a mérnök, orvos, informatikus képzést. Hogy ez a kormány tette lehetővé egy második szakma megszerzését is ingyenesen.

Sajnálom, hogy a BME-n a képzéssel nem voltál megelégedve. De mégis mi a fenéért jártál oda akkor annyi ideig? Van még jó pár másik egyetem is az országban. Amúgy a fiam pontosan ezért nem ment a BME-re, inkább ment egy kisebb vidéki egyetemre. Ott is szivatják rendesen a vizsgákon, de legalább kap is érte valami tudást.

2018. jún. 26. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/35 anonim ***** válasza:
85%

#22 de tudomásom van róla, ugyanis az öcsém most erettségizett. Ugyanazokat a marhaságokat tanulta mint én. Most nincs türelmem mindenre reagálni...


1. Én nem vagyok az aki azt mondja, hogx a diákok leterheltek. Amikor én érettségiztem, 7 éve, kb. Ugyanez a rendszer volt. Nagyon nem pofozgatták. Szóval én gyakorlatilag semmit sem tanultam gimnázium alatt. A középszintű érettségi egy vicc, a mostanit is negnéztem, hát elég gagyi. Amúgy meg kidobnám a tananyag nagy részét elég sok tárgyból, egyből felszabadulna sok idő más tárgyakra.


2. Te is tudod, hogy ilyen pénzügyi hét, stb. Fabatkát sem ér. Meg heti egy óra. Az én öcsém nem tanult semmiféle közgazdasági dolgot. Se azt, hogy hogy működnek a bankok stb...és ez nagyon fontos lenne, hogy ne csak egyetemen tanítsák.


3. A természettudományos tárgyaknál nem a tananyag része azoknak a gyakorlati haszna. Megnéztem a mostani fizika könyvet, hát sírni lett volna kedvem mik voltak abban...és ezt már most állították KÖZPONTILAG össze, nem a tanárt kell szidni.


4. Ja higy nincs digitális oktatásra pénz? De olimpiára igen? Nincs több kérdésem.


5. A BME állítólag a legjobb az országban. Ami közel volt, az értékelhetetlen büfészak, a szakma megcsúfolása folyik ott. Pesten van még az óbudai, hát láttam ottani vizsgákat...no comment. Ez tipikusan az, amikor a kiskakas áll a trágyadombon. Most jött be új tanterv a szakomra 2017-ben, hát semmi értelmes változtatás nincs. Siralmas.

2018. jún. 26. 23:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/35 anonim ***** válasza:
100%

"Olyanokat fikázol, amiről nincs tudsod, mert nem most jársz általános és középiskoláb, nem is az elmúlt 7 évben, amikor a változásokat elkezdték."


Szerintem te sem jársz iskolában ugyanúgy, ahogyan itt sokan az, hogy van gyereked nem jelent semmit, mert ugyanúgy másnak is lehet gyereke.



" a jelen oktatási rendszer része már a pénzügyi készségek oktatása - bár csak 1 pénzügyi hét formájában"


Amit az osztályfőnöknek vagy az iskola egy tanárának kell oktatni, a tananyagról már nem is beszélve. Nem azt mondom, hogy ellenzem ezt, csak előbb olyan tanárok kellene megbízni, akik értik is. Ezt egyik egyetemi oktatóm mesélte, hogy bement megkérdezni az környékén lévő általános iskolába. Örömmel fogadták, mert minden tanár menekült ez elöl. Aztán mégsem lett belőle semmi, mert az iskolának előtérbe kellett hozni a Honvédelmi Intézkedési Terv elkészítését.


"Egyértelműen hasznos a mindennapos testnevelés és mér fogalmunk sincsen arról mennyit javít majd a fiatal felnőtt korban a sportolási szokásain a társadalomnak és hosszú távon az egészségi állapoton idősebb korban."


Erre egyszerűen választ tudsz kapni. Nézd meg a mai 40-es, 50-es, 60-as korosztosztályt. Tökéletesen reprezentálja azt amiről beszélsz. Több volt a sport, építőtáborok, úttörők, vándortáborok, kötelező sorkatonoság. Szóval messze túl mutattak a mai gyerekek mozgásán. Aztán valahogy mégsem az általad leírt dolog lett belőle. Szerintem, sőt ott van például foci, hiába tolnak egyre több pénzt bele, sok helyen az amatőr szint, városi bajnokság folyamatosan leépülőben vannak.


"A középiskolákban pedig pontosan ezért van a szakválasztásra lehetőség. És éppen 2 évvel ezelőtt vezették be az összevont természettudomány tantárgy oktatását. Hogy aki informatikus, annak lehessen többet tanulnia informatikát, hozzá kapcsolódó matematikát, de kevesebb földrajzot, biológiát - vagy éppen másképp, ha a szakmájához más kell."


Ezt mégis hol, mert már nővérem és én is így tanultunk.

Pedig, amikor én kezdtem a középiskolát, még nem is volt második Orbán-kormány.


Amúgy furcsa, hogy arról beszélsz "tanulni kell", mégsem említed egyszer sem a legfontosabb dolgokt, még pedig azt, hogy esetleg kezdhetnék az oktatás legelején a tanulást megtanítani, mert én is csak egyetemen halottam először, hogy létezik a tanulásmódszertan.


"Sajnálom, hogy a BME-n a képzéssel nem voltál megelégedve."

Szerintem ezzel nagyon sokan vannak így, osztálytársam országos 9. helyezett lett fizika oktv-n, mégis ott akarta hagyni a BME-t, pedig ehhez kapcsolódó szakra ment.


"Amúgy a fiam pontosan ezért nem ment a BME-re, inkább ment egy kisebb vidéki egyetemre. Ott is szivatják rendesen a vizsgákon, de legalább kap is érte valami tudást."


Amúgy az vicces, hogy én pont a kis vidéki egyetem kaptam meg azt, ami szerintem hiányzik a magyar felsőoktatásból. Többsége olyan tanárok tanítottak, akik túl léptek ezen a klasszikus bemegyek az órára, kivetítem vagy felrajzolom/felírom a táblára és aztán másfél óra múlva végzek. Tanárokon nagy sok múlik és igen a személyük nagyban befolyásol abban, hogy bemenjek-e az órájára.

2018. jún. 26. 23:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/35 anonim ***** válasza:
100%

„Mi a baj a magyar oktatassal?”

Sok minden.


„- Az egyetemeken hatalmas a lemorzsolodás, ez nem azért van, mert az egyetem a rossz, hanem akik bekerülnek nem megfelelőek ahhoz, hogy diplomások legyenek, vagy adjunk mindenkinek szívsebész diplomát?”

Az általános iskola alsó tagozatának tanterve nem megfelelő. Itt lenne a cél, hogy a gyerek megtanuljon olvasni, írni, számolni, és GONDOLKODNI. Ehelyett tömik őket minden információval, ami nem az ő korosztályuknak való, egyszer a kezembe került egy 4. osztályos környezetismeret-tankönyv, ahol a vitaminok, illetve a hiány és túlzott bevitel következményei kb. olyan szinten voltak tárgyalva, mint ami magyjából az orvosi egyetemen követelmény. Alsóban meg kb. annyit kellene tudni, hogy vannak vitaminok. De arra nem tanítják meg a gyerekeket, hogy hogyan kell egy grafikont értelmezni, meg hogy hogyan elemzünk egy problémát logikusan.


Az általános iskola felső tagozata nem készít fel a középiskolára. Itt kellene lefektetni mindennek az alapjait. A vitaminos példánál maradva: itt kellene megemlíteni a 4-5 legfontosabb vitamint, és mindegyikről 1-1 mondatot. Már itt el kellene kezdeni a gyerekekkel megismertetni a tudományos gondolkodás alapjait, azaz hogy később maguk is el tudják dönteni egy cikkről meg egy könyvfejezetről, amit olvasnak, hogy annak mennyi a valóságtartalma, és mennyi alaptalan belőle. De amíg a kémiaoktatás a kvantumszámokkal kezdődik (és innentől borítékolható, hogy a gyerek utálni fogja majd a kémiát), a magyar történelem oktatása meg azzal, hogy a magyar népet az uráli, illetve finnugor ősnéptől származtatja (miközben az uráli és finnguor nyelvrokonság csak nyelvrokonságot jelent, semmi köze a nép eredetéhez), addig nem nagyon várható el, hogy a többség érdeklődő legen vagy képes legyen a helyes gondolkodásra.


A középiskola nem készít fel megfelelően az egyetemre. Itt kellene elmélyülni az anyagban, amikor a gyerek már tudja az alapokat. Tehát itt jöhetnének részletesen a vitaminok, hogy vannak zsíroldékonyak meg vízoldékonyak is, melyek ezek, és mindegyikről 4-5 mondat. Csak sajnos az anyag rosszul van tervezve, az, hogy az auxin pontosan mit csinál a növényekben, az a részletekig le van írva (de hogy miért, az nincs, nehogy már értse a gyerek, amit tanul, de azért tanulja meg), de az, hogy pl. az emeberi középagy mire való, arról már nincs szó...


Sokszor az egyetemen sem tudják átadni az anyagot a nem megfelelően felkészített diákoknak. Az egyetemen már nem kellene azzal foglalkozni, hogy a gyereket számolni, olvasott szöveget értelmezni meg gondolkodni tanítsák, mivel ott már más dolgokkal kellene foglalkozni. Mindazonáltal az egyetemi oktatás színvonala is sokszor hagy némi kívánnivalót maga után. Az egyetem célja az lenne, hogy az előadáson elhangozzék a tankönyvekben is szereplő törzsanyag, továbbá a tankönyvekben nem szereplő, legújabb ismeretek is. De az oktatók egy része meg van győződve, hogy neki azt kell elmondani, ami a tankönyvben szerepel (akkor is, ha az hiányos/hibás, nyilván egyszerűbb egy könyvből felkészülni egy előadásra, mint utánaolvasni a legújabb ismereteknek), a másik részük meg arról, hogy neki csak a legújabb ismereteket kell átatni, mert a többit bárki el tudja olvasni (csak sokszor a szerencsétlen nem tudja, hogy hol kellene elolvasnia, meg alapok nélkül egy szót sem ért abból, ami órán elhangzik). A harmadik, azaz a jó oktató meg ritkább a másik kettőnél.


Innentől a tanárok felelőssége, hogy mennyi pluszt tesznek hozzá. Mert egy jó tanár így is megatnítja a gyerekeket arra, amire kell (függetlenül attól, hogy az nem szerepel a tantervben), és amíg emellett a tantervben szereplő tematikát is követi, nem is támadható, hiszen nem ahelyett, hanem amaellett teszi hozzá a plusz részeket. Csak a tanárok többsége sajnos nem ilyen.


„- Aki nem tudja megírni az érettségi -t minimum 4-esre, az miért akar egyetemre menni? Egy szigorlaton/zh-n sokkal többet kérnek.”

Rosszak a követelmények az érettségin, és erre a diákokat rosszul készítik fel, mivel a tanterv is rossz. Egyébként ha a középiskolában rosszul, az egyetemen meg jól tanítanak, előfordulhat, hogy valaki ott táltosodik meg.


„- Csodálkozunk milyen szakmunkások kerülnek ki, de megse kérdőjelezzük hogy milyenek kerülnek be.”

A gyakorlati képzéssel szintén gondok vannak, sokszor a diáknak lehetősége sincs a leendő szakmája gyakorlati részét az oktatás kerewtein belül elvégezni, begyakorolni.


„- Lehet akármilyen jó az oktatási rendszer, nem ér semmit ha otthonról a diákcsemete olyan felfogást hoz, amivel nem lehet dolgozni.”

De mint láttuk, az oktatási rendszer nem jó. Az „otthoni” felfogást szintén lenne lehetősége a rendszernek a jó irányba befolyásolni. Mint ahogy most is befolyásolja, csak nem feltétlenül úgy, ahogy kellene. De ha „otthonról” rossz felfogást is hoz a gyerek, az iskolában még mindig átnevelhető lenne egy normális felfogásra, és ezzel a gyereken keresztül talán még az otthoniak is. A romák felzárkóztatásának is ez kelle, hogy az egyik alappillére legyen.


A nyelvoktatásról nem írtál, de azzal is baj van. Nem a nyelvviszgának kellene alapnak lenni, hanem a nyelvtudásnak. Ahhoz meg olyan szintű oktatás is kellene, ami nincs. De attól függetlenül a helyzet messze jobb, mint ahogy kommunikálni szokták. Valójában a magyarok nyelvtudása világviszonylatban az élvonalba tartozik, de Európában sem kell szégyenkeznünk. Vegyük pl. az angolt:

[link]

Spanyolok, franciák, olaszok rosszabbul állnak, pedig ők indo-európai nyelvet beszélnek... A felmérés ugyan nem reprezentatív, de legalább objektív és nem önbevallás...


Csak még mindig szeretik a 2012-es, önbevalláson (ahol mindenki azt monditt, amit nem szégyellt) alapuló EU-s felmérést lobogtatni, ami alapján mi „hátul kullogunk”.

Itt írtam erről (30-as):

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__84..

2018. jún. 27. 07:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/35 anonim ***** válasza:
61%

Elsősorban az, hogy nem tölti be a valódi funkcióját: nem ad tudást. Helyette inkább azzal szórakozunk, hogy a neveléshiányos idióta kölyköket nem rúghatják ki, nincsenek "javítóiskolák", hanem helyette hogy lehet velük túlélni és mindenféle "kompetencia alapú" szarságot kell kitalálni, hogy legyes esélye, csak az a baj, hogy írni-olvasni ahhoz is tudni kéne.

Az iskola ma nem ad műveltséget. Meg lehet nézni az érettségi követelményt, hogy mi volt mondjuk 20 éve és mi ma... Süllyedünk lefelé. De vicces, hogy még mindig azt kritizálják, hogy "magolni" kell? Hol? Miből? Könyörgöm, egy középszintű töri érettségit csak az nem csinál meg minimum hármasra, aki nem tud írni-olvasni. Ennyi a szint.

Aztán ott a szakadék az egyetem és a középiskolák között. Az egyetem még tartaná a szintet, de egyre kevesebb alapműveltséggel kerülnek be a gyerekek.

2018. jún. 27. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/35 san_frisco válasza:
72%
Mivel hogy tanárt alig lehet találni aki tanítana, a kérdés irreleváns.
2018. jún. 27. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/35 anonim ***** válasza:

Tévedtek! A szakmunkához iszonyat hó fizikum kell. A mai nyeszlett vagy dagadék gyerek mikor lesz szakipari munkás. Elárulom: soha!

Én ha kifestem a lakást, pedig készhez kapom a festéket is az OBI-ban, akkor is szervezetileg megterheli az embert, izzad, nehéz, pedig sokféle sportot űzök napi szinten de azt mondom a legnehezebb sport a fizikai szakipari munka.

2018. jún. 29. 12:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/35 anonim ***** válasza:

Kettő: a sok léhűtő tanár, amiből rengeteget kiképeztek a kevés gyerekhez képest is meg akar élni tanári fizetésből. Ők sem akarnak szakmunkásnak menni, mert nem bírnák, 2-3 év alatt feldobnák a pacskert, ha ezt kellene csinálni napi 8-10 órában és még 2-3 műszakban.

Mivel most kevés a gyerkőc, a sok tanár verseng a gyerekért, mert nem lenne munkája. És be kell íratni most már lassan mindegyiket főiskolára és egyetemre, mert anno a 76-78-as születésű gyerekek annyian voltak mint égen a csillag és a helyüket fel kell tölteni. Na ez itt a tuti amit megmondtam, hát nem, hát de, hát nem, hát de. Igazam van, hát de...

2018. jún. 29. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/35 anonim ***** válasza:

Apró probléma az elmélettel, hogy épp az is baj, hogy kevés tanár van a közoktatásban :)


10-15 fős osztályok helyett harminc gyerek van egy teremben.

2018. jún. 29. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!