Vége az EU-s segélyből élünk mítosznak?
Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap, ezt számolta ki a neves francia közgazdász, Thomas Piketty.
Az utóbbi években világhírre szert tevő francia Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között évente átlagosan a magyar GDP 7,2 százalékát kitevő profit és más tőkejövedelem hagyta el az országot.
Ez alapján úgy tűnik, hogy Magyarország gazdasági értelemben nem az unió nettó haszonélvezője, hanem befizetője.
Piketty és társai épp azért nevezik a közép-európai országokat külföldi tulajdonú gazdaságoknak, mert felborult az egyensúly a külföldi és a hazai tőke között.
Ezért alacsonyak a fizetések.
Thomas Piketty úgy fogalmazott a gazdasági szakblognak, hogy "az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn". Szerinte a külföldi tulajdonszerzés hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar dolgozók kisebb arányban részesednek a megtermelt jövedelemből, mint nyugatabbra.
AKKOR MÉGSE ORBÁN AZ OKA AZ ALACSONY BÉREKNEK?
válasza:Ezt a cikket az origó hozta le, valójában semmi konkrét forrás nélkül.
Nem árt tájékozódni más forrásokból is.. :)
válasza:
válasza: válasza:Nem csak szokás szerint a fideszes média ráugrott valamire és hülye, hogy értelmezze.
Amiről Piketty ír az igaz. De ez eddig se volt titok. A rendszerváltás után a külföldi tőke került túlsúlyba nálunk, és ez az állapot nem is fog változni.
Ezt, ami rendszerváltás utáni privatizációs hullámnak köszönhető eddig is tudhattad.
Amit a cikk sugall meg, amit te kiírsz a kérdésben viszont nevetséges.
Egyszerűen azért, mert ha nem jönnének EU-s pénzek, akkor a nyugati cégek szimplán csak kivinnék a hasznot, és még az EU-n keresztül se kapnánk vissza belőle.
Érted már?
De összehasonlításképp ezt írja Piketty a többi V4es országról
Between 2010 and 2016, the annual outflow of profits and incomes from property (net of the corresponding inflows) thus represented on average 4.7% of the gross domestic product in Poland, 7.2% in Hungary, 7.6% in the Czech Republic and 4.2% in Slovakia, reducing commensurately the national income of these countries
By comparison, over the same period, the annual net transfers from the European Union, that is, the difference between the totality of expenditure received and the contributions paid to the EU budget, were appreciably lower: 2.7% of the GDP in Poland, 4.0% in Hungary, 1.9% in the Czech Republic and 2.2% in Slovakia (as a reminder, France, Germany and the United Kingdom are net contributors to the EU budget of an amount equivalent to 0.3% – 0.4% of their GDP.
Csehországból arányaiban többet visznek ki és kevesebbet is ad az EU, mégis jobban élnek mint mi.
Meg Magyarország kapja GDP arányosan a legtöbb EU-s pénzt, a V4ek közül, és mégis a legcsóróbbak vagyunk.
Jó érv, hogy miért is élünk mi a leginkább eus pénzen, a többi visegrádi országban csak a GDP növekedés átlag 2%-t adja az uniós pémz, nálunk a 4%-át.
válasza:#1
Thomas Picketty nem jó forrás?
A Neumann János Egyetem kutatói az Origónak nyilatkoztak Piketty számításairól, amelyek alátámasztják az MNB megállapításait a külföldi vállalatok által alacsonyan tartott magyar bérekről.
Vagy már a Neumann János Egyetem kutatói se szavahihetőek?
Különben is ... Mi a meglepő?
Ha nem lenne haszon a kelet-európai bővítésből, akkor nem lenne bővítés.
A kapitalista rendszerek nem arról híresek, hogy "ingyen" szórnák a pénzeket.
Egyszerűen arról van szó, hogy az amit EU-s támogatásnak próbálnak eladni, az csupán egy hatalmas haszonnal megtérülő befektetés.
Ezt támassza alá a német EU- biztos kifakadása is, hogy nagyon rossz ötlet az EU-s támogatásokkal zsarolni a kelet-európaiakat, mert nagy része a német cégeknél köt ki.
válasza: válasza: válasza:Az a gond, hogy maga az elemzés majdnem 500 oldal, ezért nem fogom végig olvasni, viszont szeretném már a címnél egy érdekes dologra felhívni a figyelmet.
"Between communism and capitalism :
essays on the evolution of income and wealth inequality in Eastern Europe 1890-2015
(Czech Republic, Poland, Bulgaria, Croatia, Slovenia, Russia)"
Fentebb említett ország közül Horvátország és Szlovéniát együtt vizsgálják egy fejezetben, de ezen kívül mindegyiknél külön fejezetben veszik végig az elmúlt 100 évet. Én nem tudom, hogy ezekből mennyire lehet általánosítani.
Azért azt fontos megjegyezni, hogy szerintem vannak eltérések országok között.
#4
"Egyszerűen azért, mert ha nem jönnének EU-s pénzek, akkor a nyugati cégek szimplán csak kivinnék a hasznot, és még az EU-n keresztül se kapnánk vissza belőle.
Érted már? "
Nem.
Ugyanis az EU-s pénzeket nem mi kapjuk.
Günther Oettinger, a német európai uniós biztos:
Nem szabad arra használni a költségvetést, hogy azon keresztül szabjunk ki politikai büntetéseket – tette világossá Oettinger.
A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléséket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az kell, hogy legyen az érdekük, hogy fenntartsák a strukturális alapokat.
Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.
--------
Szóval az Eu-s támogatások Németországnak mennek, csak minket próbálnak meg zsarolni vele...
A támogatások fűggőséget alakítanak ki, és biztosítják, hogy a gazdaság olyan irányba menjen, ami a németeknek, meg az EU vezető államainak jó.
Szerintem egyre nehezebb azt a látszatot kelteni, hogy a keleti bővítés nem egy sima gyarmatosítás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!