Szerintetek ebben benne van a Horthy rendszer relativizálása?
Melyik államférfi mondatai relativizálják inkább Horthy Miklóst?
https://www.youtube.com/watch?v=6O1FabcFG4I
A teljeset ha valaki tudná szervírozni, linkelje be nyugodtan ha van.
az én meggyőződésem hogy Horthy Miklós tisztességes megemlékezése, és a piedesztálra emelése, az két dolog. A józan ész, szerintem kimondatja hogy tudjuk hogy a dominanciát elvesztett, megharmadolt iparú országból valamit varázsolni lehessen jelent áldozatokat. DE! Ettől a folyamatos kritikát sem szabad elfelejtenünk, pl hogy korlátozott parlamentáris rendszer volt, az a bizonyos paktum, az elit szavazásával, és egyéb stb.
Plusz: Horthy Miklós kevéssé volt alakítója az eseményeknek, a miniszterek, elnökök sokkal inkább, vagyis az elit többi része. Szóval tisztességesen megemlékezni róla nem azt jelenti szerintem hogy relativizálni. Ti hogy gondoljátok? Szerintem a három közül csak egyik nem relativizál (annyira..)
"Egyébként számomra nincs különbség eközött, és a jelenben is közbeszédben élő liberális női kvóta között, vagy más, etnikai, nemi, társadalmi kvótákban.
-> Akkor komoly elvonatkoztatási gondjaid lehetnek."
- Amennyiben? A pozitív diszkrimináció a "jó ügy" miatt elfogadható, a negatív nem? Én, a képmutatással szemben, következetesen képviselem az elveimet. Nem fogadom el a születési előjogokat, a nemesi címek esetén ugyanúgy, mint a női kvotában, hogy valakinek születéséből dőljön el, mire érdemes, nem képességeiből.
"ha valami diszkriminál, ráadásul nem úgy mint ma egyes esetek, hanem leplezés nélkül, mint e numerus clausus, az semelyik korban nem elfogadható, attól hogy "általános" dolog volt."
- Nem diszkriminált, nem azt határozta meg, hogy aki zsidó, nem részesülhet benne, aki keresztény, igen. Sőt, mégcsak nem is a zsidók-keresztények tengelyén mozgott.
A magyarországi nemzetiségek mindegyike az össznépességen belüli számarányámak megfelelő kvótában részesülhetett a felsőoktatási helyekben (és ez a valóságban sosem került érvényesítésre, sőt, később egy módosítással tovább emelkedett a zsidó származásúak százalékos részaránya az egyetemi képzésben).
Ugyanilyen kvóta élt a sorkötelezettségi behívók esetén is, vagyis nem szemetelhette ki magát az ország mondjuk kétszázezer ruszin és román nemzetiségivel, mert a behívóparancsok eloszlásának egyezniük kellett a nemzetiségi arányokkal.
Jogokban és kötelezettségekben ugyanez a hozzáállás nyilvánult meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!