Tamogatnad hogy a turanizmus hivatalos allami ideologia legyen Magyarorszagon?

„Bárki, akibe szorult egy csepp értelem, és aki ennek ellenére hajlandó végigolvasni a hozzászólásaidat, egyet fog velem érteni abban, hogy nem voltak érveid. Most is csak fröcsögsz oldalakon át.”

Ne általánosíts: csak a hozzád hasonló iskolázatlan proletár turán vallású igazhívők fognak veled egyetérteni. Akik iskolázottabbak (akiknek van legalább 1 diplomájuk), akik a nyelvtudományt és a történelmet komolyabban ismerik, és vallásos hit helyett (turanizmus) objektíven szemlélik a vitát azok nekem adnak majd igazat.

„Sokat nem jelent, ahogy az sem jelentett sokat, hogy az első türk népeket több száz évig PERZSÁKNA népnek hitték...”

No, pont ennyit jelent az is, hogy a szkíták egy indo-európai népcsoport. „

Szóval kognitív funkcióknak óriási nálad a zavara, súlyos szövegértési problémáid lehetnek.

Az hogy a török népeket és nyelvüket perzsának nevezték és hitték jó ideig a bizánci források, csak egy példa volt arra, hogy mennyire hiteles a magyarok türk -nek nevezése ezekben a krónikákban. Természetesen a valóságban türkök nem perszák, ahogy a magyarok sem voltak türkök.

„„Szkíta etnikum eltűnése után etikai fogalomból puszta üres földrajzi fogalommá vált a korabeli kora-középkori szemlélők számára...”

Célszerű lenne nekünk is abban az értelemben használni, amire ők használták. „

Nem lenne célszerű, mert minden tudomány, ha ilyen pontatlan terminusokat használna , akkor működése során érthetetlen lenne végül. Nyelvrontás kategória. A Balkán népei sem lettek római/latin etnikumúak és származásúak attól, hogy a birodalom elfoglalta a területeiket!!! Mi sem lettünk szkíták attól hogy átvonultunk a hajdani szkíták területein, ráadásul a magyarok ősei nem indoeurópai indo-iráni nyelvet beszéltek mint az eredeti szkíták!

Azt ugye tudod, hogy az ún. „honfoglalásról”, „kalandozásokról” és az azt követő időszakról oktatott, és a modern történelemkönyvekben is szereplő „történelmi tények” nagy része szintén ezen forrásokon alapul?

Szerencsére ez nem igaz, hacsak nem a 18.században tanultál volna magyar történelmet.

„Ld. fenn. De egyébként nem tudom, mennyi szaktudás kell ahhoz, hogy valaki elkezdjen utánajárni egy idézet eredetének. „

Járj utána magad, eddig még senkinek sem sikerült. Nemhiába nincs forrás sem abban a szövegben. Addig pedig nem is lehetne igazán idézetnek nevezni amíg nincs rá forrás. Így ezzel a módszerrel aztán tetszőlegesen lehet gyártani fantasyból ál-történelmet.

„De elolvastam, ha már idehánytad. De nem sok köze van a mostani témához. „

Dehogy nincs köze, hiszen te jöttél elő a gestákkal …. ami nevetséges önmagában is, én csak rámutattam mennyire használhatatlanok. Tudom ez neked nem esett jól.

„és magyar szövegeket nem tudsz értelmezni, „

Eddig ez csak kizárólag rólad derült ki, de lehet hogy nagyon is érted a szöveged, csak értetlenkedéssel próbálod szépen elkerülni tévedéseid beismerését. Ez elég átlátszó gagyi szakállas módszer.

Jó írás a hozzád hasonló emberkékről:

Megszállta őket valami különös, magát szentnek mutató őrület, melynek legfőbb ellensége a hivatalos tudományosság, az akadémia, az uralkodó és elfogadottnak tekintett paradigmák. A finnugor nyelvtörténeti összeesküvés, a forradalmár költő csontjainak és halála körülményeinek irodalomtörténeti eltagadása, a magyarság földöntúli kapcsolatai és keletkezése, a magyar lét funkciói és így tovább. …

Hogy ezeket az ellenséges erőket mely korban ki működteti és miért, már eltérnek a vélemények, nem mindig zsidók és liberálisok, néha „császári erők”, máskor uniósok is. A tanok bizonyítéka és sokszor maguk a tanok is leginkább az elcsalt, megsemmisített, odaveszett dokumentumokban vannak, Táncsics titkos jegyzeteiben például. Mivel a tézisek sem ismertek, csak a hit marad, a tudat, hogy van valami fontos, hogy van valami, ami több ennél. Hiszen nem lehet, hogy egy kozmás konyha, egy lábszagú férj vagy egy hétvégi kiskert lenne a legszebb és legfelemelőbb dolog az életben, nem igaz, hogy ennyi az egész. …

Létezni kell a tényeken túl valami életnek. Ez a vágy talál meg olvasott embereket is, nyugdíjas magyartanárokat, mérnököket. A pénztelen, ostoba, kisszerű élet kikezdi az emberi tartást, a józan tudatot. (Grecsó Krisztián 2015)

„Felesleges erőlködés és hatalmas logikai bukfenc volt részedről a starling.ru szótár használata.Starling szótárad NEM A MAGYAR NYELV és a török nyelv szavait tartalmazza, hanem török nyelvcsaládba tartozó török nyelvek közötti szabályos különbségeket tartalmazza.”

Megint úgy kritizálsz, hogy meg sem nézted alaposan. A Starling-szótár számos nyelvcsalád számos nyelvét, így a magyart is tartalmazza (csak tovább kellett volna navigálni, de ha valaki lusta, az angol jelentés alapján nem nehéz ellenőrizni, hogy valóban úgy mondjuk az adott szót magyarul, ahogy írtam). Tehát igenis tartalmazza, így megint kiderült, hogy valótlant állítottál. És így a szabályos különbségeket is tartalmazza, bár nem jelöli külön. De nem is kell neki. Ezeket bárki, bármikor könnyen ellenőrizheti azokban a szavakban, amelyeket a szótár tartalmaz, főleg, ha még be is linkelik, hogy pontosan mit kell nézni. És ugye te azt kérted, hogy „Mutass rá példát egy modern etimológiai szótárban.” Ez megtörtént. Innentől neked kellene megcáfolni ezen példák helyességét, külön-külön. Ja, hogy akkor gondolkodni is kéne....

Az áttekinthetőség kedvéért a szótár követi a nyelvcsaládok hagyományos kategorizálását, ami nem baj, hiszen az áttekinthetőséget mindenképp segíti, akkor is, ha az alapkoncepció hibás, és akkor is, ha nem.

Ha nem testszik a Starling (ahol amúgy kb. 2 kattintással el lehet jutni a linktől a magyar nyelvhez is, de a keresőjét is használhatod, ha kéynelemsebb), Greenberg szótárában is megnézhetted volna (amely szintén egy jó, modern etimológiai szótár).

Ha összehasonlítod a magyar szó alakját (kezdő h) a linkelt török, mongol, tunguz-mandzsu, stb. alakokkal, nem nehéz észrevenni, hogy azokban a nyelvekben mindegyik k-val kezdődik ezekben a nyelvekben (néha egyes nyelvekben g-vel). És ha ezt esetleg véletlennek tartanánk, akkor vegyük észre, hogy a többi hang is ugyanúgy megfeleletethető egymásnak. A finnguor rokonságot szintén ugyanígy igazolták, és azt sem tartják véletlennek.

„Amit csináltál tehát csak megerősíti a török szókölcsönzés tényét.”

Csak az a probléma, hogy ezen szavak nagy része az etimológiai szótárakban úgy szerepel, hogy „finnugor eredetű”. Viszont ha szerinted én megerősítettem, hogy ezek török kölcsönzések, akkor a kettő hogy fér össze? Elárulom: sehogy. Tehát egyik vagy mindkét következtetás hibás. Ráadásul nem valószínű ekkora arányú kölcsönzés, mivel alapszókincsbeli szavakról van szó. Szintén magad mondtad, hogy a szabályszerű különbségek bizonyítják a rokonságot, és bárki könnyen ellenőrizheti a linken, hogy ezek bizony megvannak (ez egy elég nyilvánvaló tény). Ezt a tényt persze értékelhetjük sokféleképpen.

„A szókincshálón (szokincshalo.hu) online etimológiai szótárban leellenőrizhetted volna a szavakat előtte.”

„jó pár finnugor eredetű szót meg töröknek próbáltál feltüntetni.”

Tisztában vagyok azzal, hogy melyik szót jelenleg miylen eredetűnek mondják egyesek. De én nem is mondtam semmit az eredetről, így nem is próbáltam semmilyen EREDTŰNEK feltüntetni. Csak bemutattam, hogy a törökkel ROKON (akár „finnugor eredetű”, akár nem). Ettől persze még gondolhatjuk, hogy a magyar nyelvben finnugor eredetűek, de akkor hogy magyarázzuk, hogy mégis rokonok a törökkel (sőt, néha mongol és/vagy tunguz-mandzsu nyelvekkel)? Erre válaszolj már egyszer korrektül, ha olyan okos vagy. Segítek:

1. az összes török (és gyakran mongol, tunguz-mandzsu, stb.) nyelv, amelyikben jelen van, átvette valamely finnugor nyelvből?

2. az összes finnugor nyelv, amelyikben jelen van, átvette valamely török nyelvből?

3. mindkét nyelvcsalád egy harmadik családtól vette át?

4. mindegyik szabályos különbség csupán a véletlen műve?

5. esetleg mégis egy közös ősnyelv maradványai mindkét nyelvcsaládban?

6. egyéb?

A 6 közül nyilván egyiket sem lehet bizonyítani, így mindegyik mellett lehet érvelni, de számomra az 5-ös tűnik leglogikusabbnak. Te melyiket válaszanád és miért?

„A kun kisebbség tájszavait is használtad jócskán, meg oszmán kori szavakat is...”

Konkrét példa nélkül ez elég semmitmondó... Persze egyszerűbb leírni, hogy „jócskán”, mint felsorolni, hogy melyek voltak ezek, mert akkor megint kiderülne, hogy ferdítesz.

„Aki veszi a fáradtságot és utánanéz az ki fog röhögni.”

Röhögjön, ha akar. A szabályos hangmegfelelések (ha úgy testszik: szabályos különbségek) tényét nem fogja tudni vitatni.

„Ezért utálja kedves igazhívő true believer barátunk az etimológiai szótárakat.”

Ha utálnám, nem linkeltem volna példának.

„Nem, te az összes modern etimológiai szótárat elutasítod....”

A Starling is modern etimológiai szótár. Amelynek szintén rengeteg hibája van (néha nem a megfelelő cikkelyeket kapcsolja össze egymással, amikor a nyelvcsaládok közti párhuzamokat mutatja be), de még így is klasszisokkal jobb bármely más etimológiai szótárnál (mivel nem csak 1 nyelv vagy nyelvcsalád szavait tünteti fel, így könnyen lehet vele nyelvcsaládok közötti összehasonlítást is végezni, tudod, ez az, amit sezrinted lehetetlen és fölösleges volna megcsinálni, mert hatalmas munka...). Egyébként a finnugrászok is használják, nyilván azért, mert olyan rossz. A szókicsháló szótárában pedig tényként szerepel valami (szavak finnugor vagy török EREDETE), amit képtelenség bizonyítani. A Starlingon nem szerepel egyik szónak sem az eredete, csupán korrektül felsorolja, hogy adott nyelv adott szava miylen nyelvek milyen más szavaival ROKON. Ennek magyarázatát viszont meghagyja a szótárat használók számára.

Vajon az az etimológiai a szótár a jó?

1. Amelyik vitathatatlan TÉNYKÉNT állít bizonyíthatatlan hipotéziseket, jelesül az egyes szavak eredetét, ELHALLGATVA, hogy bizony alternatív (és semmivel sem gyengébb) etimológiák is léteznek?

2. Vagy inkább az, amelyik nem nyilatkozik a szavak eredetéről, hanem korrektül felsorolja hogy egy adott nyelv adott szava a saját nyelvcsaládján belül, illetve azon túlmenően melyik nyelvek melyik szavával ROKON (legyen ez akár közös eredet, átvétel, vagy akár véletlen)? Ha ezek nagy mennyiségben jelen vannak mindig ugyanazon nyelvek között, innentől a véletlen lehetősége elhanyagolhatóan kicsi. És az eredetre innentől még mindig legalább 6 lehetőség van, ahol logikus gondolkodással könnyű mérlegelni, hogy melyik a legvalószínűbb (de attól még nem lesz bizonyítva, így nem is tény, és nem is vitathatatlan).

Szerintem a 2., mivel tudományos igényességgel íródott, nem akar többet állítani annál, mint amit tudunk. Megmarad a tényeknél, nem találgat az eredettel kapcsolaban. Az 1-es pedig szerintem egyértelműen "délibábos, áltudományos", mivel a feltételezett eredetet tényként kezeli, anélkül, hogy ennek bármilyen bizonyítéka lenne.

„Hadd előlegezzem meg: vonatkerék pumpálásából.”

Nem talált.

„Ugyanolyan egyszerű tanulatlan proletár maradtál mint szüleid és nagyszüleid.”

Buta személyeskedés. Ezek után szerinted mennyire hiteles még a személyed bárki számára is? Még ha lennének is valódi érveid (de azok sincsenek), a személyeskedésed akkor is sokat levonna azok értékéből.

„Akik iskolázottabbak, akik a nyelvtudományt és a történelmet komolyabban ismerik, és vallásos hit helyett (turanizmus) objektíven szemlélik a vitát azok nekem adnak majd igazat.”

Hited szerint. De ezt inkább bízzuk rá az olvasókra. Az idő meg majd úgyis eldönti, kinek van igaza (nem is sokára már). De úgy elég nehéz lenne neked igazat adni, hogy az érveim nagy részére semmit nem tudtál írni, a kérdéseimre szintén nem válaszolsz, amire meg mégis, ott meg szintén könnyen be tudtam mutatni, hogy miért butaság, amiket írsz. Személyeskedsz és pár kiragadott részleten lovagolsz (ráadásul olyan dolgokon kötekedsz, amikre már rég választ kaptál). De úgy teszel, mintha nem értenéd, talán mert tényleg nem érted.

„Szóval kognitív funkcióknak óriási nálad a zavara, súlyos szövegértési problémáid lehetnek.”

A bagoly és a veréb esete.

„Az hogy a török népeket és nyelvüket perzsának nevezték és hitték jó ideig a bizánci források, csak egy példa volt arra, hogy mennyire hiteles a magyarok türk -nek nevezése ezekben a krónikákban.”

Pontosan melyik bizánci források? Mennyiben releváns ez a magyarok szempontjából? Ennyi erőből semmi nem tekinthető hitelesnek semelyik kónikában, mert mindegyikben lehet valami hibát találni (mint ahogy a modern történelemkönyvekben is). Az egész mű hiteltelenné válik ettől? Azt mivel magyarázzuk, hogy nem csak a bizánci, hanem az összes krónikában azonosítják egymással ezeket a népeket (türkök, magyarok, avarok, hunok)? Tudom, „butusok” voltak és összekeverték. Vajon miért keverték össze? Talán mert ezek a népek annyira hasonlítottak egymásra kulturálisan és nyelvileg is? Akkor talán mégis rokonok voltak? És akkor mégsem keverték össze?

„Nem lenne célszerű, mert minden tudomány, ha ilyen pontatlan terminusokat használna, akkor működése során érthetetlen lenne végül.”

Pont ezért lenne célszerű, hogy ezt elkerüljük. A pontatlan terminushasználat kizárólag azoknak a hibája, akik új jelentést akarnak adni egy szónak, amelyet mások korábban már közismerten másra használták. Először a „szkíta” kifejezés lovas nomád népet jelentett, nem többet (ókori és középkori krónikák). Később a „szkíta nyelvek” kifejezést használták a ma már finnugornak nevezett nyelvekre (18. századi tudósok). És ha ezek után valaki a 20. század közepétől egy indo-európai népcsoportot tekint „igazi, eredeti” szkítának, és egyesek ezt a 21. században elfogadják, vajon nem attól lesz érthetetlen a terminus? Mert ez már egy harmadik, az előző kettőtől eltérő definíció. De egyébként ez nem lennne probléma, ha mindenki korrektül definiálná, hogy mit ért az általa használt fogalmak alatt. Utána kevesebb lenne a félreértés, és kevesebb dologba is lehetne belekötni.

„a magyarok ősei nem indoeurópai indo-iráni nyelvet beszéltek mint az eredeti szkíták!”

Mint mondtam, attól, hogy újabban kisajátították a fogalmat egy adott népcsoportra, még nem ők lesznek az „eredeti” szkíták. Az meg elég szomorú, hogy egyesek ideológiai célokból kisejátítanak egy kifejezést, és egyes állítólagos "tudósok" ehhez még asszisztálnak is.

„Szerencsére ez nem igaz, hacsak nem a 18.században tanultál volna magyar történelmet.”

A 18 század után milyen hitelesebb forrás került elő az államalapítás előtti magyar történelemről?

„Járj utána magad, eddig még senkinek sem sikerült.”

Mivel én nem akarok rá hivatkozni sem igazként, sem hamisként (és eddig sem tettem), ezért nem az én dolgom. Hary Györgynének pl. ez valóban felróható, hogy nem nézett utána, mielőtt hivatkozott rá (vagy ha megette (mert ezt nem tudhatjuk), akkor nem tüntette fel elég pontosan a forrást). Aki viszont hamisítványt emleget, az vajon tényleg mindenhol megnézte, hogy biztosan kijelenthesse, hogy hamisítvány? Ha nem (mert nyilván nem), akkor mennyivel korrektebb ő, mint Hary Györgyné?

„Dehogy nincs köze, hiszen te jöttél elő a gestákkal …. ami nevetséges önmagában is, én csak rámutattam mennyire használhatatlanok. Tudom ez neked nem esett jól.”

Nem, a gestákkal TE jöttél elő a 38-asban. Ha használhatlanok, akkor a korai magyar történelem nagy részéről semmit sem szabadna tanítani, mivel csak a gesták meg a „megbízhatatlan” bizánci források, meg a többi „megbízhatatlan” külföldi forrás áll rendelkezésünkre. Jobb lenne? Léteznek-e egyáltalán „használható” források? Mik az ismérveik? Egyébként még a modern történelmi eseményeknek, amikről esetleg fénykép és videófelvétel is készült, szintén vannak különböző értelmezései, hiába vannak jól dokumentálva. Ráadásul hamisítani is lehet a fényképeket, és a videókat is, így azok sem mindig 100%-ban megbízhatóak. De attól még használhatók, maximum nem teljesen megbízhatók. Ugyanez a helyzet minden korábbi forrás esetén is. És minél kevesebb forrás van valamiről, annál kevésbé megbízható (mert az író tévedhet, lehet elfogult, esetleg szándékosan nem igazat ír). A „magyar, türk, hun, avar” népek rokonítása és azonosítása viszont annyi független forrásban előfordul, hogy nagyon nagy valószínűséggel kell, hogy valami alapja legyen.

„Olvass, művelődj”: [link]

„Eddig ez csak kizárólag rólad derült ki...”

Nem, linkeltem is kérdéseket, ahol más is észrevételezte ezt már neked. Meg valószínűleg nem is tette mindenki szóvá neked, aki számára még kiderült.

„Jó írás a hozzád hasonló emberkékről”

Demagógia. Kb. annyira volt értelme bemásolni, mint az angol wikipedia-idézeteket, de nyilván a mostani magyar idézetre is azért nem írok semmit, mert megint „gondjaim akadtak a google fordítóval”. Egyébként az idézet a nyestről származik ( [link] ), máshol nem lelhető fel. A nyest kb. olyan pontosan adta meg az idézet eredeti forrását (Grecsó Krisztián 2015, nemPetőfi nemSándor újratemetése kapcsán), mint Hary Györgyné az állítólagos Trefort-idézetét anno. És te ellenőrizted a Grecsó-idézet valódiságát, vagy csak bemásoltad, anélkül, hogy utánanéztél volna az eredetiségének? Bár, gondolom, szerinted ezzel így semmi baj nincsen, miközben Hary Györgynénél ugyanez elfogadhatatlan....

A nekem írt privát üzenetben egy blogot linkeltél, amelynek már több konkrét írásáról és videójáról is leírtam itt a véleményem (többek közt ebben a topicban is), de mivel egyelőre nem linkeltél konkrét írást, így egyelőre nem teszem meg újra.

„A Starling-szótár számos nyelvcsalád számos nyelvét, így a magyart is tartalmazza „

Csakhogy az általad linkelt szótár részek egyike sem tartalmazza a magyar szavakat, türk nyelveket hasonlít össze. (Mert veled szemben ezeket a szótár nem tartotta említésre méltónak)

„Tehát igenis tartalmazza, így megint kiderült, hogy valótlant állítottál. „

Nem tartalmazza a török hasonlítgatások, és az általad linkelt részek sem.

„„Mutass rá példát egy modern etimológiai szótárban.” Ez megtörtént. Innentől neked kellene megcáfolni ezen példák helyességét, „

Nem nem történt meg, pontosan ezért nem tudtad linkelni sem.

„a szótár követi a nyelvcsaládok hagyományos kategorizálását, „

Csak te nem követed kedves öntörvényű true-beliver tanulatlan proletár barátom.

„Ha nem testszik a Starling (ahol amúgy kb. 2 kattintással el lehet jutni a linktől a magyar nyelvhez” 2 kattintással el lehet jutni akár germán szláv és újlatin nyelvekhez is. Nem véletlenül nem tudtál linket adni, csak „kattintgassál még párat” szöveget nyomod.

„Ha összehasonlítod a magyar szó alakját (kezdő h) a linkelt török, mongol, tunguz-mandzsu, stb. alakokkal, nem nehéz észrevenni, hogy azokban a nyelvekben mindegyik k-val kezdődik ezekben a nyelvekben (néha egyes nyelvekben g-vel). És ha ezt esetleg véletlennek tartanánk, akkor vegyük észre, hogy a többi hang is ugyanúgy megfeleletethető egymásnak „

Nincs ilyen. Csak török jövevényszavak (jóval kevesebb az etimológiai szótárak segítségével utánanézve), semmi SZABÁLYOS különbözőség nincsen. A finnugor szavaknál ez pedig egyértelmű.

„Csak az a probléma, hogy ezen szavak nagy része az etimológiai szótárakban úgy szerepel, hogy „finnugor eredetű”. Viszont ha szerinted én megerősítettem, hogy ezek török kölcsönzések, akkor a kettő hogy fér össze? „

Nem fér össze sehogyan, mert az etimológiai szótárakban szereplő finnugor eredetű szavaknak sok közük nincsen a törökhöz.

„Tisztában vagyok azzal, hogy melyik szót jelenleg miylen eredetűnek mondják egyesek. „

Ismételd meg: Milyen eredetűnek tartják a TUDÓSOK. Jupiter-kisökör (laikus önjelölt táltos-tudós)esete.

„Csak bemutattam, hogy a törökkel ROKON (akár „finnugor eredetű”, akár nem). Ettől persze még gondolhatjuk, hogy a magyar nyelvben finnugor eredetűek, de akkor hogy magyarázzuk, hogy mégis rokonok a törökkel (sőt, néha mongol és/vagy tunguz-mandzsu nyelvekkel) „

DENIAL-ban vagy megint.

„1. az összes török (és gyakran mongol, tunguz-mandzsu, stb.) nyelv, amelyikben jelen van, átvette valamely finnugor nyelvből? „ 2. az összes finnugor nyelv, amelyikben jelen van, átvette valamely török nyelvből?

Miért vette volna át? Miért lenne jelen?

„mindkét nyelvcsalád egy harmadik családtól vette át?”

Nem létező jelenséget hogyan vehetne át?

„mindegyik szabályos különbség csupán a véletlen műve?”

Nincsen szabályos hangmegfelelés a török nyelvek és a magyar között.

„esetleg mégis egy közös ősnyelv maradványai mindkét nyelvcsaládban? „

Senki nem tud törökkel közös finnugor ősnyelvről

„Persze egyszerűbb leírni, hogy „jócskán”, mint felsorolni, hogy melyek voltak ezek, mert akkor megint kiderülne, hogy ferdítesz. „

Tagadod a kun és az oszmán kori szavak jelenlétét a magyar nyelvben?

„A szabályos hangmegfelelések (ha úgy testszik: szabályos különbségek) tényét nem fogja tudni vitatni. „

Csak az a baj hogy ezek a szabályos hangmegfelelések kizárólag szókölcsönzés eredményei. A nyelvrokonságnál perdöntő szabályos különbségek , )amelyekkel bizonyítottak minden nyelvrokonságot eddig a világon) hiányoznak a maygar és a török nyelvek között.

„„Ezért utálja kedves igazhívő true believer barátunk az etimológiai szótárakat.”

Ha utálnám, nem linkeltem volna példának. „ A Starling is modern etimológiai szótár.

Nem, te nem használsz MAGYAR etimológiai szótárakat, ahol kifejezetten a MAGYAR szavak eredetére és történelmi változásaira van utalás, sőt félve kerülöd őket, vagy önkényesen megtagadod tartalmukat.

„2. Vagy inkább az, amelyik nem nyilatkozik a szavak eredetéről, hanem korrektül felsorolja hogy egy adott nyelv adott szava a saját nyelvcsaládján belül, illetve azon túlmenően melyik nyelvek melyik szavával ROKON „

Ezek nem teljes értékű etimológiai szótárak, nem veszik figyelembe a történelem során fennmaradt fejlődési alakokat sem.

„ahol logikus gondolkodással könnyű mérlegelni, „ A te furcsa irracionláis „logikád” azonban a lapos-Föld hívőkére utal, meg a „bizonyítsd be, hogy nem a gólya hozza a gyereket” elvén.

„Megmarad a tényeknél, nem találgat az eredettel kapcsolaban „

Miféle „tényeknél”? „nem találgat” Miért a találgat szót használod? „Nem találgat az eredettel kapcsolatban” Tehát szereted, mert tág teret enged a magad fajta táltos-tudósok irracionális fantáziavilágának ezzel?

„Hadd előlegezzem meg: vonatkerék pumpálásából.”

Nem talált. „

Jó akkor a „Napnál vagy fűtő” doktorátussal rendelkezel. Hidd el érettségit kellene először szerezned, de nem gyengített szakközepes kisegítő szintűt, hanem gimnáziumi érettségit. Utána egyetemet kellene végeznek, és tudományos karriert építeni csak ezek után lehetséges. Szakmunkás és szakközepes végzettséggel te nem lehetsz doktor.

„Ugyanolyan egyszerű tanulatlan proletár maradtál mint szüleid és nagyszüleid.”

„Buta személyeskedés. „

Mégis fájó igazság marad számodra. Miért fáj az ha szembesítenek a társadalomban elfoglalt alacsony pozíciódra, amely tanulatlanságodból (alacsonyabb IQ következménye is) kifolyólag áll fenn? Nagyon fájt? :)

„Hited szerint. De ezt inkább bízzuk rá az olvasókra. „

Nem, nem és nem! Tudományos kérdések nem demokratikus modellen alapulnak, pláne nem likusok közötti népszerűségen. Ez nem egy parlamenti vagy önkormányzati választás. Ezt sose feledd el.

„úgy elég nehéz lenne neked igazat adni, hogy az érveim nagy részére semmit nem tudtál írni, „

Nem látom egyszerűen az érveidet. Azt hogy leírsz valamit, és attól hogy TE ÍROD LE , még nem lesznek érvek. Kijelentéseket (sőt kinyilatkoztatásokat) tettél, állításokat fogalmaztál meg. A kijelentés még nem egyenlő az érvekkel.

„ráadásul olyan dolgokon kötekedsz, amikre már rég választ kaptál „

Bárcsak láthatnám a (értelmes) válaszokat.

„Pontosan melyik bizánci források? Mennyiben releváns ez a magyarok szempontjából? „

Nikephoros Bryennios és Anna Komnene krónikái világosan perzsáknak nevezi a türk népeket. Kb. Ennyire „hiteles” később a magyarok türknek hívása is. Semennyire.

„kónikában, mert mindegyikben lehet valami hibát találni „

ezek azonban súlyos hibák amik makacsul századokig tartották magukat. PL: a törökök nyelve nem perzsa és a törökök nem voltak perzsa etnikumúak, ahogy azt Bizáncban sokáig írták. Ahogyan a magyar nyelv sem volt török.

„Az egész mű hiteltelenné válik ettől? „

Miért válna azzá? Csak a vitánkban szereplő lényegi rész, azaz a nyelv és származásra adott válaszuk hiteltelen.

„Először a „szkíta” kifejezés lovas nomád népet jelentett, nem többet (ókori és középkori krónikák). Később a „szkíta nyelvek” kifejezést használták a ma már finnugornak nevezett nyelvekre (18. századi tudósok). „

Pontosan ez volt a probléma, az ilyesmi elhomályosítja majd később pontatlanná teszi, végül átalakítja a történelmet. Igenis a szíkta létező etnikum volt és léteztek Szkíta (indo-iráni ) nyelvek is. Majd eltűnésük után földrajzi fogalommá silányult, de ezt történész tudósok ha a múltról beszélnek nem engedhetik meg maguknak, ahogyan azt sem hogy a balkán népeit mondjuk rómaiaknak vagy latinoknak (Közép-Iáliai Latium ahol Róma városa is feküdt) írják le, pusztán azért mert a birodalom meghódította őket!

„Mint mondtam, attól, hogy újabban kisajátították a fogalmat egy adott népcsoportra, még nem ők lesznek az „eredeti” szkíták. „

A történészek számára viszont igen! Te mint Paraszt Peti vagy Proletár Pál azt gondolsz amit akarsz, hiszen szólásszabadság van, és „egy demokráciában jogodban áll hülyének lenni”, azt azonban ne várd el, hogy a tudományos világ saját képzelgéseidhez igazodjon.

„A 18 század után milyen hitelesebb forrás került elő az államalapítás előtti magyar történelemről? „

Régészeti eredmények és a magyar és külföldi írott források gyűjtése, tanulmányozása, feltárása, és a mi a legfontosabb , az összehasonlítása, hogy kiszűrjék az ellentmondásokat. Nem tekinthető megbízható forrásnak olyan mű, mely a történelmi események után 300 évvel keletkezett (Gesta- Honfoglalás kora)

„Mivel én nem akarok rá hivatkozni sem igazként, sem hamisként (és eddig sem tettem), ezért nem az én dolgom. Hary Györgynének pl. ez valóban felróható, hogy nem nézett utána, mielőtt hivatkozott rá (vagy ha megette (mert ezt nem tudhatjuk) „

Megint jössz, menekülni próbálsz a „nem tudhatjuk ,hogy nem a gólya hozza a gyereket” típusú dumáddal, ami szemben áll a józan ésszel és a tudományos gondolkodással. Ezzel a felállással aztán töménytelenül tetszőlegesen lehet legyártani különböző fantasy ál-történelmeket, nagy is az igény erre magadfajtáktól... Hisen „nem tudhatttyyúúúúk” biztosan , hogy a magyarok nem a Szíriuszról érkeztek.... PFFFFF :))))))))))))))))))

„A „magyar, türk, hun, avar” népek rokonítás „

JA egy igazán közös van bennül: egyik sem bizonyítható. Persze a magatokfajta „nemtuhattyúúúúúúúúúúk” elven bármilyen mesét meg lehet írni.

A Hunok nyelve máig ismeretlen. Ennyit a nyelvi szempontokról. Etnikai szempontok: Antropológiailag egy teljesen idegenszerű mongoloid népről van szó, törpe sárga ferdeszemű, amely képtelen volt a fizikailag erősebb nagy termetű európai népekkel szemtől szemben férfiasan felvenni a harcot, ezért lovasíjászként a korabeli Európában „gyávának” tekintett harcmodorral harcolhattak csak. Valódi katonai felvirágzásuk Attila alatt következett be, aki nagymértékű germán gyalogságot integrált a seregeibe. Mit tudunk a hun specifikus sírokról genetikai szempontból? A Hunok sírjaiban lévő fosszíliákban eddig közép-ázsiai „Q” (mongoloid, türk népeknél leggyakoribb) haplocsoport markereket találtak, Európában és FŐKÉNT Magyarországon (fél %) ez nagyon- nagyon ritkának számít.

A közép-ázsiai mongoloid Q haplocsoport marker térképe: [link]

Csókolózhatnál az antropológusok által rekonstruált mongoloid Hun hölgyel is: [link]

[link]

„annyira volt értelme bemásolni, mint az angol wikipedia-idézeteket, „

Igen, talán iagazd van ebben, tényleg nem volt sok értelme, hiszen te és rajongótáborod nem tud angolul, csak Google fordítóval, őket így az idegen nyelvű szöveg nem is győzheti meg.

„Egyébként az idézet a nyestről származik „

Igen, MTA Nyelvtudományi Intézetének nyest.hu nevű oldala fájó szálka az önjelölt táltos tudósok szemében a mai napig.

„Nincsen szabályos hangmegfelelés a török nyelvek és a magyar között.”

„Csak az a baj hogy ezek a szabályos hangmegfelelések kizárólag szókölcsönzés eredményei.”

Akkor most nincsenek, vagy kizárólag szókölcsönzés eredményei? Össze-vissza beszélsz, lényeg, hogy nekem ellentmondj, de közben saját magadnak is ellentmondasz.

„Nem nem történt meg, pontosan ezért nem tudtad linkelni sem.”

Tudtam linkelni. Természetesen kellenek neked kifogások, hogy ne derüljön ki, hogy egyik példát sem tudod érdemben cáfolni.

„Csakhogy az általad linkelt szótár részek egyike sem tartalmazza a magyar szavakat, türk nyelveket hasonlít össze.”

Egyike sem? Általában elegendő az altaic és az uralic melletti kis +-jelekre kattintani (sajnos úgy nem lehet linkelni, hogy automatikusan kibontsa, így rá kell egyszer kattintani), és látni fogod a magyar és a török alakokat is együtt. Néhol előtte még rá kell menni fent a „nostratic” linkre is (tehát nem is 1, hanem 2 kattintás, pont úgy, ahogy mondtam).

Pl. a háj esetében: [link]

Ugyanígy a hasít, hasad esetében is: [link]

A hal esetében is: [link]

A hall esetében is: [link]

A hónalj esetében is: [link]

A hajnal esetében is: [link]

A héj, kéreg esetén is: [link]

Tehát megint valótlant állítottál. Ha azt írtad volna, hogy „az általad linkelt szótár részek NEM MINDEGYIKE tartalmazza a magyar szavakat”, abban még igazad is lehetett volna (bár ez sem lett volna probléma, ld. később), de nem ezt írtad, hanem azt, hogy EGYIKE SEM.

„Nincs ilyen. Csak török jövevényszavak (jóval kevesebb az etimológiai szótárak segítségével utánanézve), semmi SZABÁLYOS különbözőség nincsen.”

„Nem fér össze sehogyan, mert az etimológiai szótárakban szereplő finnugor eredetű szavaknak sok közük nincsen a törökhöz.”

„Nem létező jelenséget hogyan vehetne át?”

„A nyelvrokonságnál perdöntő szabályos különbségek, (amelyekkel bizonyítottak minden nyelvrokonságot eddig a világon) hiányoznak a maygar és a török nyelvek között.”

Egyébként ha valóban a linkjeim egyike sem tartalmazná a magyar alakokat, akkor is elegendő lenne MEGNÉZNI a török, mongol, tunguz-mandzsu, finnugor, stb. szavak alakját és összevetni az azonos jelentésű magyar szóval (a jelentés a szótárban angolul van odaírva a török szavak mellé, így maximum akkor gond ez, ha nem tudsz angolul). TÉNY, hogy a magyarban h-val kezdődő alapszókincsbeli szavak a török és/vagy mongol és/vagy tunguz-mandzsu nyelvekben (ha már nem írhatom, hogy „altaji” nyelvekben) k-val kezdődnek (ez egy SZABÁLYOS KÜLÖNBSÉG). A linkelt szavakban a magyar és a török közötti szabályos különbségek megélte a szakember számára nyilvánvaló. De ha nem szakember valaki, akkor is elég nehéz lenne vitatni, hogy a magyarban h-val kezdődő alapszókincsbeli szavak ezekben a nyelvekben k-val kezdődnek (és érdekes módon ez az egyik leggyakoribb, összehasonlító nyelvészek által is elismert szabályos hangváltozás, amely a magyar és a finnugor nyelvek között is éppúgy megfigyelhető). Ennek belátására már egy általános iskolás gyerek is képes lenne, de neked valamiért mégsem megy, vagy nem akarod.

„Nem, te nem használsz MAGYAR etimológiai szótárakat, ahol kifejezetten a MAGYAR szavak eredetére és történelmi változásaira van utalás...”

Helyette inkább azt várod el, hogy egy (magyarnak mondott) FINNUGOR etimológiai szótárból mutassak neked arra bizonyítékot, hogy bizonyos magyar és török alapszókincsbeli szavak rokonok egymással, amikor a finnugor szótárban ezek nyilvánvalóan nem szerepelnek. Eddig egyébként nem kérted, hogy MAGYAR legyen, de miután megint felsültél, most kitaláltál egy új kritériumot, ahogy szoktad. Olyan ez, mint amikor mondod, hogy nem támogatja egy tudós sem. Ha írok példát: dehát nem nyelvész. Ha írok nyelvészt: dehát nem összehasonlító nyelvész. Ha az is írok: de hát nem magyar. Ha azt is írok: újabb random kifogás...

„A finnugor szavaknál ez pedig egyértelmű.”

Bezzeg ha finnugor szavakkal kapcsolatban teszik ugyanezt, azt ténynek veszed, pedig akkor valószínűleg azt sem érted... Ezt hívják kettős mércének. Az, hogy ezekre a TÉNYekre milyen MAGYARÁZATot adunk, azon már lehet, kell, és érdemes vitázni. De magán a tényen elég nehéz (pl. szintén tény, hogy a finn kota szó és a magyar ház szó szabályosan megfeltethető egymásnak, de ennek magyarázata már sokféle lehet). Egyébként az általad kedvelt szótárak sem sorolják fel a magyar és finnugor nyelvek közti szabályos hangmegfeleléseket, és bizony azt is elhallgatják, hogy ugyanezek a szavak akár „török eredetűek” is lehetnének, mivel a török nyelvekkel is rokoníthatók. Innentől meg, hogy kiválogatja és túlhangsúlyozza a neki tetsző információkat, a koncepcióba nem illőeket vagy annak ellentmondóakat pedig elhallgatja, innentől nem objektív, hanem áltudományos. Akár elfogadják a „tudósok”, akár nem.

„Ezek nem teljes értékű etimológiai szótárak, nem veszik figyelembe a történelem során fennmaradt fejlődési alakokat sem.”

De igen. Gyakran látni benne megjegyzésként, hogy egyes szóalakok régi vagy tájnyelvi alakok (ez angolul van beleírva, így tudni kell hozzá angolul is). De ha nem olvasol bele, vagy nem tudsz angolul, akkor tényleg nem fogod látni.

„Miért vette volna át? Miért lenne jelen?”

A szabályos különbségek ténye miatt, amit saját magadnak is ellentmondva hol elismersz (és te is kizárólag szóátvétellel magyarázod), hol meg tagadod (anélkül, hogy érvelni tudnál ellene, attól eltekintve, hogy te nem látod...)

„Miféle „tényeknél”?”

Hogy adott nyelvben az adott szó hogy hangzik.

A Starling-szótárban természetesen vannak hiányosságok és hibák (de még így is jóval kevesebb, mint az általad hivatkozott szótárakban).

A „hideg”, „hever”, „holló” szó esetén pont a magyar alak nem szerepel benne, de szintén össze lehet vetni a finnugor és a török, mongol, stb. nyelvek szóalakjait (használd a +-ejleket), a magyar alakot meg remélhetőleg ismerjük, és észrevesszük, hogy a linkelt szavakkal ROKON.

A török „homok” szótól a kék „nostratic” linkre kattintva pl. tévesen a magyar hó szóig jutunk el:

[link]

Pedig azt a török „hó”-val kellene összekötni, amely nincs uráli cikkelyhez kapcsolva:

[link]

A harap szóból hibása a kar(mol), kar(col) szóig jutunk el:

[link]

Pedig ide kellene: [link]

A mongol három ( [link] ) nincs összekötve a finnugor megfelelőjével ( [link] )

Ezen hibák ellenére a szótár adatbázis része teljesen megbízható (az adott szavak az adott nyelven mit jelentenek). A hibákat folyamatosan javítják, de ugye te is írtad, hogy ez mennyire hatalmas munka, így nem várható el, hogy rögtön minden link tökéletesen működjön, az ÉRTELMES olvasó meg úgyis észreveszi, ha nem jó helyre mutat. Ettől a szótár még megbízható (hiszen hivatkozik is más szótárakra, ahol bárki által ellenőrizhető a tartalma). Te persze biztosan belekötsz majd, így nem biztos, hogy érdemes volt leírnom a hibáit (mert magadtól úgysem vennéd észre), de hátha valaki más számára hasznos, aki esetleg kedvet kapna a szótár tanulmányozásához (te meg úgyis a hitedre hagyatkozol a tudományos érevek helyett). Amúgy az általad használt és kedvelt szótár szinte nem is áll másból, mint feltételezések tényként való felsorolásából.

„Csak te nem követed kedves öntörvényű true-beliver tanulatlan proletár barátom.”

Buta személyeskedés.

„2 kattintással el lehet jutni akár germán szláv és újlatin nyelvekhez is.”

Ez így van, mert azokkal is vannak szópárhuzamok, bár kisebb mértékben, és ezek fontosak is pl. az ősnyelvkutatásban. A szótár a jövevényszavak párhuzamait is tartalmazza (és ezt nem jelöli külön), de a szakember számára nem okoz gondot a szótárból kiválogatni az alapszókincs szavait.

„Milyen eredetűnek tartják a TUDÓSOK. Jupiter-kisökör (laikus önjelölt táltos-tudós)esete.”

Az igazi TUDÓSOK eredet helyett inkább rokonságról beszélnek, mert tudják, hogy az eredet csak egy feltételezés, így nem érdemes róla beszélni.

„Miért a találgat szót használod?”

Mert a szavak eredetével kapcsoaltban csak találgatni lehet. Mellesleg a találgató modell egy ismert tudományos terminus, nem pedig derogáló jelző.

„Senki nem tud törökkel közös finnugor ősnyelvről.”

A nosztratikus elmélet kutatói pl. tudnak róla, így a „senki nem tud” nyilvánvalóan hamis állítás.

„Tagadod a kun és az oszmán kori szavak jelenlétét a magyar nyelvben?”

Ne ferdíts. Te azt állítottad, hogy az általam FELSOROLT szavak közt „jócskán” voltak ilyenek, én pedig azt kértem, hogy írj konkrétumot. Erre felteszed ezt a kérdést, amely megint arra utal, hogy NEM ÉRTED meg a szöveget, amit olvasol. :(

„Nikephoros Bryennios és Anna Komnene krónikái világosan perzsáknak nevezi a türk népeket. Kb. Ennyire „hiteles” később a magyarok türknek hívása is. Semennyire.”

Ha csak ez a 2 szerző nevezné a magyarokat türköknek, akkor el lehetne gondolkodni, hogy esetleg igazad lehet. De majdnem az ÖSSZES (bizánci, nyugati, arab, stb.) krónika úgy nevezi (ld. a linket az előző válaszomban). Arról is lehetne beszélni, hogy az általad említett szerzők vajon miért nevezik a türk népeket perzsáknak, mert arra is lenne több logikus magyarázat is. Szeretnénk beszélni róla?

„ezek azonban súlyos hibák amik makacsul századokig tartották magukat...”

Tudnék még bőven ilyeneket mondani. De ettől nem lesz hiteltelen a teljes mű.

„Csak a vitánkban szereplő lényegi rész, azaz a nyelv és származásra adott válaszuk hiteltelen.”

Nem, ESETLEG az hiteltelen, hogy a törökök = perzsák, de könnyen magyarázható, hogy miért írták ezt. Pl. számos közös szó (tudod, az „óiráni jövevényszavak”, amelyek száma akkoriban akár jóval magasabb is lehetett). A nosztratikus elmélet szerint ezek a nyelvek egyébként rokonok, és lehet, hogy 1000+ évvel ezelőtt még jobban látták a hasonlóságot a szerzők, mert azóta a nyelvek továbbfejlődtek, különböző irányokba.

„Igenis a szíkta létező etnikum volt és léteztek Szkíta (indo-iráni ) nyelvek is.”

Erre most had idézzelek téged: „Pontosan ez volt a probléma, az ilyesmi elhomályosítja majd később pontatlanná teszi, végül átalakítja a történelmet.”

„A történészek számára viszont igen!”

A tudomány folyton változik, és ha sokan más értelemben használják a fogalamt, ezt a történészek sem hagyhatják figyelmen kívül (és szerencsére az igényesebbek nem is hagyják).

„Te mint Paraszt Peti vagy Proletár Pál azt gondolsz amit akarsz, hiszen szólásszabadság van, és „egy demokráciában jogodban áll hülyének lenni”

Húha, ezek aztán az érvek :))))))

„Régészeti eredmények és a magyar és külföldi írott források gyűjtése, tanulmányozása, feltárása, és a mi a legfontosabb , az összehasonlítása, hogy kiszűrjék az ellentmondásokat.”

Ez egy folyamatosan zajló dolog.

„Nem tekinthető megbízható forrásnak olyan mű, mely a történelmi események után 300 évvel keletkezett (Gesta- Honfoglalás kora)”

Ez elfogadható érv lenne, de a kortárs források is ugyanazt mondják, így nincs ellentmondás a kettő között az említett kérdésben (sőt, pont azt szokták feltételezni, hogy a gesta innen vette át...).

„Megint jössz, menekülni próbálsz...”

Nem értem, hogy miért várod el tőlem, hogy igazoljak valamit, amit sosem állítottam. A gólyás példa pedig azért sántít, mert az egy elég jól dokumentált folyamat, hogy hogyan születnek a gyerekek. De egyébként az valóban megérne egy misét, hogy miért pont úgy alakult ki a mítosz, hogy a „gólya hozza”.

[link]

„Ja egy igazán közös van bennül: egyik sem bizonyítható.”

Kulturálisan bizonyítottnak tekinti a mainstream álláspont is, hogy ezek a népek rokonok voltak. Ezt a régészeti leletek is igazolják. Nyelvi szempontból is a türk és magyar rokonság mellett számos érv hozhatzó fel, ld. előbb. A krónikák szintén azonosítják ezeket a népeket, valószínűleg szintén a fenti szempontjok alapján.

Ehelyett nézzük, mi az, ami szerinted „bizonyítható”:

1. a magyar nyelv a finnugor nyelvekkel rokon (ebben egyetértünk)

2. a magyar nyelv kizárólag a finnugor nyelvekkel rokon (miért kellene ennek így lennie?)

3. a magyar nép ezért finnugor eredetű (ez már nagyon sántít, genetikai és nyelvrokonság egybemosása)

4. a törökökhöz ezért „semmi közünk” (pedig még a mainstream álláspont is óvatosan fogalmaz az uráli és altaji nyelvek rokonsága kapcsán, és ne gyere azzal, hogy a 60-as évek óta elvetik, mert korántsem ilyen egyértelmű a dolog)

5. éppen ezért nem vehető komolyan egyik krónika sem, amelyik azt írja, hogy a magyarok a türkök egy csoportja (ez megint sántít, mivel ha nyelvileg nem is lenne közünk (bár láttuk, hogy van), attól még élhettünk velük együtt, amely aztán nyelvi és kulturális keveredéshez vezetett, lényegében ezt már a finnugrászok sem tagadják, de azért még mindig azt mondják, hogy „nincs közünk hozzájuk”, ráadásul az sem valósízínű, hogy az összes ország összes krónikása rosszul tudta)

6. Ja, mégis van közünk, mert jövevényszavak, meg kulturális rokonság. De a krónikák akkor sem megbízhatók mert csakazértis...

Tehát a szerinted bizonyítható álláspont tele van ellentmondásokkal és feltételezésekkel. Számodra nyilván sokkal logikusabb, hogy az összes krónika téved, amelyik a magyarokat a türkök egy csoportjának tartja, vagy a hunokkal vagy az avarokkal rokonítja. No, ez valóban furcsa logika.

„A Hunok nyelve máig ismeretlen. Ennyit a nyelvi szempontokról.”

Ha ismeretlen, hogyhogy a türk nyelvek közé van sorolva, és miért nem merül fel, hogy finnugor nyelv is lehetett? Egyébként számos szót ismerünk a hun nyelvből és ez alapján már lehet gondolkodni a hovatartozásáról.

„Etnikai szempontok: Antropológiailag egy teljesen idegenszerű mongoloid népről van szó”

Nem. A hunok kevert nép voltak, éppúgy, mint a magyarok. Az ázsiai hunok egy része valóban olyan volt, mint írod. De voltak köztük magas, szőkés hajú emberek is.

„a nyest.hu nevű oldal fájó szálka az önjelölt táltos tudósok szemében a mai napig”

Látom, sikerült szépen kikerülni a lényeget, hogy felhoztam, hogy se te, se a nyest nevű blog nem adta meg megbízhatóan az idézetének a forrását (ami tény), de ha más teszi ezt, akkor rögtön elkezdtek ujjal mutogatni.

„Tudományos kérdések nem demokratikus modellen alapulnak, pláne nem likusok közötti népszerűségen.” Ezért nem kéne neked tudományos kérdésekben nyilatkozni, mert az érvekkel nem tudsz mit kezdeni. De amikor a nyest azt írta, hogy „kiütéssel győzhet” a finnugor rokonság (kb. az erősebb kutya elve alapján), az bezzeg nem zavart. Sőt, az ezzel szemben megfogalamzott kritika zavart, most meg te is hasonlót fogalmazol meg... Egyébként szerintem a laikusok többsége a finnugor eredetet fogadja el, meg azt, hogy „a hunokhoz semmi közünk”, a törököktől meg csak „átvettünk bizonyos szórétegeket”, mert azt tanulta az iskolában, de ugye a tudományos kérdések szerencsére nem a laikusok közti népszerűségen alapulnak. :) Az sem számít, hogy jelenleg ezek a mainstream konszenzusok, mert a tudományos kérdések nem is demokratikus modellen alapulnak. :)

„Kijelentéseket (sőt kinyilatkoztatásokat) tettél, állításokat fogalmaztál meg.”

Példákkal, logkus érvekkel és forrásokkal alátámasztva. Ahogy a tudományban is szokás.

A privát üzenetedre: Hiába küldöd el a saját kérdéseid linkjét, nem kívánok asszisztálni az alföldes trollkodásodhoz. Üzeneteid tárgymegjelölései szintén magas intelligenciád és műveltésed bizonyságai. :)

Itt egy remek írás ami az irracionális turán fantáziádról készült: [link]

Engem nem érdekel hogy a magyarok nyakára rátelepedett (jó eséllyel kazár török ) apró elit árpáddal az élen milyen nyelven beszélt, és őket minek nevezték egyesek. Engem a magyar nyelv és a magyar nép jobban érdekel.

Jobban tennéd ha végig olvasnád ezeket az esszéket (nem működik valami jól az angol Google fordító, lehet tanulatlan barátom hogy bajban leszel)

Magyar nyelv és a honfoglalók idegen nyelve:

[link]

Genetikai realitás "honfoglalók" esetében:

[link]

Ideje lenne végre felfogni, hogy a 890-es években NEM A MAGYAR nép honfoglalása zajlott le.

„Arról is lehetne beszélni, hogy az általad említett szerzők vajon miért nevezik a türk népeket perzsáknak, mert arra is lenne több logikus magyarázat is. Szeretnénk beszélni róla? „

Igen szeretnék. Szerintem annyi elég volt a bizánciaknak, hogy valami gyáva harcmodort folytató (ami az ókori és középkori európaiak számára azt jelentette, hogy közvetlen fizikai konfliktust elkerülő, férfiasságot erőt nélkülöző harcmodor) népcsoportokról volt szó, akik keleti ismeretlen tájakról jöttek, valószínűleg tehát perzsák lehetnek....

Perzsa pártus lovasíjász: [link]

[link]

Mielőtt az általad még „származás” szempontjából is (megáll az ész!) oly fontosnak tartott lovasíjász harcmodorról kezdenél áradozni, szögezzük le, hogy a történelemtudomány mai állása szerint, legkorábbi művelői régészeti leletek alapján bizonyíthatóan sémita népek voltak, mint pl: az asszírok. Lásd a képet: [link]

Vagy ezt: [link]

Ők rendelkeztek a történelem folyamán először nagyméretű lovasíjász seregekkel....

Gondolom már rokonnak is akarod őket tekinteni ezért...

„. A nosztratikus elmélet szerint ezek a nyelvek egyébként rokonok, „

Nyelvészek között teljesen marginális, eddig még nem bizonyított teóriáról beszélünk. Voltaképpen a rokosnáűg fogalmának kiüresítése, tagadása. Általa a világ lakosságának kb. 60%-a azonnal „rokon” nyelvűvé válik.

A szkíta fogalmat szerencsére a történészek helyén kezelik, eredeti jelentésében, azaz a hajdani indo-iráni nyelvű etnikumként.

„ezt a történészek sem hagyhatják figyelmen kívül (és szerencsére az igényesebbek nem is hagyják). „

Igen szerencsére nem hagyják figyelmen kívül az olvasótábor vagy hallgatóságuk felvilágosítását a szkíta szó (etnikum) eredeti értelméről, majd annak későbbi szimpla földrajzi fogalommá való felvizezéséről.

„Húha, ezek aztán az érvek :)))))) „

Igen egy demokráciában jogodban áll hülyének is lenni. Mivel érvet nem mondtál, csak hitedet meggyőződésedet nyilatkoztattad ki. Ehhez a szólásszabadság nevében jogod van.

„Ez egy folyamatosan zajló dolog. „

Szerencsére.

„Ez elfogadható érv lenne, de a kortárs források is ugyanazt mondják, így nincs ellentmondás a kettő között az említett kérdésben „

A kortárs források javarészt nem támogatják a Gestát. Jobb lenne ha társulnál a román történészekkel, hiszen egyedül ők szeretnének hinni benne.

„Nem értem, hogy miért várod el tőlem, hogy igazoljak valamit, amit sosem állítottam. A gólyás példa pedig azért sántít, mert az egy elég jól dokumentált folyamat, hogy hogyan születnek a gyerekek. „

Csak a te érvelési hiáidra hívtam fel a figyelmet. Még a parasztok/prolik számára készült e.ervelesi.hibad.hu oldalon is megtalálható. A tudományokban annak kell bizonyítani, aki állít valamit. A tipius „De ízé, nem lehet teljesen kizárni” „Bizonyítsd be hogy kizárható” tipikus süketeléseid:

[link]

„Kulturálisan bizonyítottnak tekinti a mainstream álláspont is, hogy ezek a népek rokonok voltak. „

Népek valós, azazbiológiai rokonságára csak a genetika hivatott. Népek nyelvrokonságára meg a nyelvészet. Kultúrával nem lehet származási (genetikai) vagy nyelvrokonságot ráhúzni.

Egyébként semmi kulturális hasonlóság nincsen a közép-ázsiai türk népek és a magyrok között. Nem véletlenül egyetlen olyan jellegű tudományos régész expedíció (valódi tudósokkal egyetemi tanárok akadémikusok) nem volt fél évszázada Közép-ázsiában, ami azzal a céllel indult volns hogy a magyarság őseit keressék ott.

Ez a türk tudatú neo-kun Kunsági kvázi-kisebbség számára értelemszerűen fájó lehet, de a magyarok nem is az ő türk őseikre kíváncsiak.

„. a magyar nyelv kizárólag a finnugor nyelvekkel rokon (miért kellene ennek így lennie?) „

Még az erősen kevert szókincsű nyelveknek (mint az angol) sincs két vagy három nyelvrokonsága, csak egyetlen egy: a germán, annak ellenére hogy latin francia eredetű szavak jócskán találhatók benne.

3. a magyar nép ezért finnugor eredetű (ez már nagyon sántít, genetikai és nyelvrokonság egybemosása)

A nyelvrokonságot és néprokonságot (genetikai leszármazás) főként a turanisták keverik, nemhiába hívnak kamu törpe sárga ferdeszemű félig mongoloid „rokon türk népeket” a kurultáj talákozóikra a a kunsági Bugacra .

Dehamár néprokonságnál tartunk, nem véletlen az hogy akkora genetikai szakadék van a magyarok és a türkök között, mint a fekete afrikaiak és a magyarok között. Keleti mongoloid gének még a szlávok többségénél és É-Germán népeknél is jócskán előfordulnak, a magyarok között azonban nem igazán.

„4. a törökökhöz ezért „semmi közünk” (pedig még a mainstream álláspont is óvatosan fogalmaz az uráli és altaji nyelvek rokonsága kapcsán „

Annyira óvatosan, hogy elutasítja bizonyítottság hiányában.

„és ne gyere azzal, hogy a 60-as évek óta elvetik, mert korántsem ilyen egyértelmű a dolog „

Tudom hogy vannak marginális csoportok, de ők apró kisebbség maradnak a bizonyítottság hiányában.

„meg kulturális rokonság. „

Miért te talán muszlim vagy? Kumiszt szopsz a törpe póniszerű pacik farkából a nomádsátorban?

Vagy miféle rokonságról hadobálsz?

„Ha ismeretlen [ Hun nyelv], hogyhogy a türk nyelvek közé van sorolva, és miért nem merül fel, hogy finnugor nyelv is lehetett? „

A Hun nyelv nincsen a török nyelvek közé sorolva, nem rekonstruálható. Egyesek feltételezik, de képtelenek bizonyítani a Hunok és a törökök nyelvi rokonságát. Ja elég sok tudós HISZI így, mert a Hunok Mongólia területéről származnak, de ha megkérdezed őket akkor szétteszik a kezüket, mivel bizonyított tényként még ŐK SEM kezelik ezt. Tudod hogy van ez a tudományos (és a józan ész) világában? AKI ÁLLÍT AZ BIZONYÍT. Főként nagy divat ez a fantázia Törökországban nacionalista csoportoknál. Tudom megint jössz, dehááááááá izééé nem lehet kizárni.... (fentebb említett érvelési hiba) hát akkor bizonyítsad be, hogy a Hun nyelv türk nyelv volt... Hajrá, szurkolok neked.

„A hunok kevert nép voltak, éppúgy, mint a magyarok. Az ázsiai hunok egy része valóban olyan volt, mint írod. De voltak köztük magas, szőkés hajú emberek is. „

Ja, sokféle idegen rabszolga meg segédnép élt a Hunok körül.

Artificial cranial deformation was practiced by the Huns and sometimes by tribes under their influence.[63][64][65][66] Artificial cranial deformation of the circular type can be used to trace the route that the Huns took from north China to the Central Asian steppes and subsequently to the southern Russian steppes.[67] The people who practiced annular type artificial cranial deformation in Central Asia were Yuezhi/Kushans.[68][69][70]

Some artificially deformed crania from the 5th–6th Century AD have been found in Northeastern Hungary and elsewhere in Western Europe. None of them have any Mongoloid features and all the skulls appear Europid; these skulls may have belonged to Germanic or other subject groups whose parents wished to elevate their status by following a custom introduced by the Huns.[32]

Attila mongoloid fejéről egy kortárs beszámoló:

Appearance and character

There is no surviving first-hand account of Attila's appearance, but there is a possible second-hand source provided by Jordanes, who cites a description given by Priscus.[4][5]

He was a man born into the world to shake the nations, the scourge of all lands, who in some way terrified all mankind by the dreadful rumors noised abroad concerning him. He was haughty in his walk, rolling his eyes hither and thither, so that the power of his proud spirit appeared in the movement of his body. He was indeed a lover of war, yet restrained in action, mighty in counsel, gracious to suppliants and lenient to those who were once received into his protection. Short of stature, with a broad chest and a large head; his eyes were small, his beard thin and sprinkled with grey; and he had a flat nose and tanned skin, showing evidence of his origin.[6]:182–183

Some modern scholars have suggested that this description is typically East Asian, because it has all the combined features that fit the physical type of people from Eastern Asia, and Attila's ancestors may have come from there.[5][7]:202

„Ezért nem kéne neked tudományos kérdésekben nyilatkozni, mert az érvekkel nem tudsz mit kezdeni. „

De te a szakmunkás bizonyítványoddal, vagy a kisegítő szintű szakközepes érettségiddel mégis megteszed ugyanezt.

„Sőt, az ezzel szemben megfogalamzott kritika zavart, most meg te is hasonlót fogalmazol meg. „

Nálad nemcsak hogy kritikai zavar van, de logikai gubancok tömkelege.

„Egyébként szerintem a laikusok többsége a finnugor eredetet fogadja el, meg azt, hogy „a hunokhoz semmi közünk” „

A laikusok többségét nem érdekli a téma. Laikus = nem tudós, nincsenek tudományos fokozatai az adott témában, azaz nem egyetemi tanár, akadémikus nyelvösszeshasonlító nyelvészt, régész , genetikus vagy történész. Turanista történészt, régészt, genetikust vagy nyelvészt nem találsz.

„Az sem számít, hogy jelenleg ezek a mainstream konszenzusok „

Dehogynem számít: [link] olvassad el az utolsó mondatot.

„Példákkal, logkus érvekkel és forrásokkal alátámasztva. „

Te egy fantáziavilágban élsz. Érdekes én nem láttam a logikus érveidet, forrásaid nem voltak hitelesek (az események után 300 500 évvel később írt kódexek)

Látom, a szabályos hangmegfelelések témáját kerülöd, nehogy mégjobban megégj.... Az irreleváns cikkek linkelgetése helyett inkább az érvekre kellene válaszolnod, tételesen. Ja tudom, TE nem látod az érveket.... Segítek: általában ezek azok a részei a hozzászólásomnak, amiket figyelmen kívül hagysz, érvek nélkül elutasítasz, vagy kiragadsz belőlük egy részletet, amit aztán szándékosan félreértemezel vagy mellébeszélsz. Pl. az előző hozzászólásomra is sikerült úgy válaszolnod, hogy EGYETLEN érvemre sem sikerült SEMMIT sem válaszolnod.... De azért a linkek meg a bemásolt idézetek nem maradtak el....

„Engem a magyar nyelv és a magyar nép jobban érdekel. „

Eddig is arról beszéltünk.

„Ideje lenne végre felfogni, hogy a 890-es években NEM A MAGYAR nép honfoglalása zajlott le.”

Erről eddig szó sem esett a jelen beszélgetés során, és nem is ismered a kérdésben a véleményemet, így nincs min tudálékoskodni.

„Szerintem annyi elég volt a bizánciaknak....”

A kulcsszó az, hogy szerinted. Jogodban áll.....

„Mielőtt az általad még „származás” szempontjából is (megáll az ész!) oly fontosnak tartott lovasíjász harcmodorról kezdenél áradozni....”

Eddig még erről sem esett szó. Egyébként ami nincs, az nem is állhat meg, így nem kell félned.

„Ők rendelkeztek a történelem folyamán először nagyméretű lovasíjász seregekkel.... Gondolom már rokonnak is akarod őket tekinteni ezért... „

Szalmabáb.

„Nyelvészek között teljesen marginális, eddig még nem bizonyított teóriáról beszélünk.”

A finnugor eredet végképp nem bizonyított, de amikor abban hiszel, akkor bezzeg nem jut eszedbe ez az érv.... Az eredeti állításod egyébként az volt, hogy SENKI sem tud róla, és ha már a nyelvészek közt is van, aki tud róla (amit te is elismersz, mégha szerinted marginális is), akkor már nyilvánvaló, hogy ismét VALÓTLANT ÁLLÍTOTTÁL. Persze ennek beismerése helyett ismét jössz a már ezerszer kitárgyalt menekülési módszereddel.

Az eurázsiai elmélet mellett egyébként legalább fel lehet hozni valódi, statisztikai bizonyítékokat, valamint az alapszókincs felsorolt szabályos hangmegfeleléseit is „bizonyítékoknak” szokás tekinteni. De ilyenkor nem foglalkozol ezekkel/nem tartod őket relevánsnak, míg a finnugor eredet mellett ugyanezeket a dolgokat (bár statisztikát ott nem is csináltak) kritika nélkül elfogadod, akkor is, ha világosan elmagyarázták neked, hogy a ROKONSÁG melletti érvek/bizonyítékok miért nem relevánsak az eredet tekintetében.

„Voltaképpen a rokosnág fogalmának kiüresítése, tagadása. Általa a világ lakosságának kb. 60%-a azonnal „rokon” nyelvűvé válik.”

Csak nem mindegy, hogy milyen mértékben, de ezt mintha már elmondtam volna. És valaminek a kiterjesztése semmiképpen nem egyenlő valaminek a tagadásával, de a te „logikai rendszeredben” nyilván ez nem probléma.

„A szkíta fogalmat szerencsére a történészek helyén kezelik, eredeti jelentésében, azaz a hajdani indo-iráni nyelvű etnikumként.”

Nem az az eredeti jelentése, mivel a 20. század előtt senki sem ebben az értelemben használta. A fogalom maga pedig már az ókorban is létezett.

„Mivel érvet nem mondtál, csak hitedet meggyőződésedet nyilatkoztattad ki.”

Szerencsére ha bárki értelmes ember végigolvassa az eddigi beszélgetésünket, látni fogja, hogy kettőnk közül én voltam az, aki valóban érvelt. Arról, hogy TE NEM TUDOD FELFOGNI, arról meg nem én tehetek, sajnálom...

„Igen egy demokráciában jogodban áll hülyének is lenni.”

Kettőnk között az a különbség, hogy úgy tűnik, te gyakorlod is ezt a jogodat. De nem tudom, mit lehet várni egy olyan embertől, aki alapvető dolgokat nem képes felfogni.

„A kortárs források javarészt nem támogatják a Gestát. Jobb lenne ha társulnál a román történészekkel, hiszen egyedül ők szeretnének hinni benne.”

Most ugye nem mondod komolyan, hogy sikerült a kortársat úgy értelmezni, hogy VELÜNK kortárs, amikor nyilvánvalóan az ESEMÉNYEKKEL kortárs forrásaira értettem.

„Csak a te érvelési hiáidra hívtam fel a figyelmet. Még a parasztok/prolik számára készült e.ervelesi.hibad.hu oldalon is megtalálható.”

Csak szeretted volna belemagyarázni.

„ [link]

Egyelőre kettőnk közül nem én voltam az, aki kinyilatkoztatta, hogy neki aztán nem kell bizonyítani valaminek a „nemlétét”. Én pedig nem állítottam azt, amire te azt várod, hogy bizonyítsam. Ki is akar akkor áthárítani? Persze értem, hogy most kényszeresen linkelgeni akarod ezt az oldalt, miután korábban jópár érvelési hibádra rámutattam, de attól még nem lesz igazad...

„Népek valós, azazbiológiai rokonságára csak a genetika hivatott.”

A többi aspektus ugyanúgy valós, csak mást vizsgál. A genetikánál meg gyakran mai populációkat vetnek össze egymással, mivel 1000 évvel ezelőttről nincs is reprezentatív minta az egyes népektől (a kevert népektől meg még ma is nehéz lenne, nem ám 1000 éves mintákból....), a mai populációk meg már nyilván a szomszédaikhoz állnak legközelebb. Amúgy is a nép identitását a nyelv és a kultúra határozza meg (ld. pl. az USA-ban az afrikai bevándorlók utódai, az indiánok utódai és az európai bevándorlók utódai is ugyanazt a nyelvet beszélik, és ugyanazt a kultúrát képviselik, pedig nem állnak „valós” rokonságban, ahogy te mondanád.

„Kultúrával nem lehet származási (genetikai) vagy nyelvrokonságot ráhúzni.”

Nem is tettem.

„Egyébként semmi kulturális hasonlóság nincsen a közép-ázsiai türk népek és a magyrok között.”

Ez ebben a formában kinyilatkoztatás, ami állítólag annyira zavar téged. De gondolom, szerinted ezt a kinyilatkoztatást sem „kell” bizonyítani.... Akkor válna érvvé, ha ott lenne a végén, hogy MERT.... De még akkor is bárkinek jogában állna vitatni, ha tudja és/vagy akarja.

„Még az erősen kevert szókincsű nyelveknek (mint az angol) sincs két vagy három nyelvrokonsága...”

A magyarnak is van, a finnugor elmélet szerint is, mivel 2-3-nál több finnugor nyelv van. Ha azt akartad volna írni (mert szerintem azt akartad, bár sután fogalmazol, mint mindig), hogy nincs 2 vagy 3 CSALÁDDAL rokonsága, akkor viszont az a probléma, hogy az uráli és a finnugor is tekinthető családnak, ha viszont a finnugor család, akkor a szamojéd is az, és akkor máris 2 családdal vagyunk rokonok. A lényeg az, hogy hol húzzuk meg a határt. Pontosan ezt magyaráztam eddig is, és pontosan ez az, amit nem tudsz felfogni.

„A nyelvrokonságot és néprokonságot (genetikai leszármazás) főként a turanisták keverik...”

Ahogy a példa mutatja, nem. Akik keverik, azok a finnugor dogma hívei. Azért hallani folyton „finnugor népekről” meg „uráli és finnugor ősnépről”.

„Dehamár néprokonságnál tartunk, nem véletlen az hogy akkora genetikai szakadék van a magyarok és a türkök között...”

Nem nagyobb, mint a magyarok és a finnugorok között. És ha nem a mai populációkat hasonlítgatnánk össze, hanem történelmi mintákat, akkor a magyarok és türkök közötti „szakadék” csökkenne (ez az, amit te a „rátelepült, gyáva kazár elit” jelenlétével magyaráznál, de azzal megint elismernéd, hogy ez valóban közelebb vinné a 2 nép genetikáját egymáshoz), a magyarok és a finnugor nyelvű népek közötti meg nőne...

„Annyira óvatosan, hogy elutasítja bizonyítottság hiányában.”

Hát, néha még a nyesten sem merik egyértelműen elutasítani, pedig nagyon szeretnék....

[link]

Pl. ebben a cikkben elismerik a hasonló nyelvtant (pedig ha valaki az alapszókincs rokoníthatósága mellett érvel, akkor mindig a nyelvtannal szoktak jönni, hogy nem is hasonlít...). Az alapszókincs szabályos különbségeit pedig már linkeltem korábban, tudod, ez az, amiről a finnugor nyelvészek annyira nem akarnak tudomást venni (de azért mindig azt állítják, hogy nincsenek is ilyenek). Amikor meg valaki felsorolja, akkor jön a kínos hallgatás, vagy a „dehát bizonyított, hogy ezek a szavak finnugor eredetűek....”, anélkül, hogy ez esetben megmagyaráznák, hogy akkor miért lehetnek mégis rokonok a törökkel. Persze azért Vámbéry véleménye után oda kell biggyeszteni a „tévesen” szót... Persze egyszerűbb „áltudományosnak” bélyegezni valamit a nyilvánvalóan mellette szóló TUDOMÁNYOS érvek ellenére, mint érdemben foglalkozni a kérdéssel.... Pláne, ha a kérdés még a hitükkel is ellentétes.

Az eurázsiai elméletet (ami mellett ugyebár statisztikai bizonyítékok is szólnak) támogató tudósok szintén nem utasítják el.

A „nagyon kemény finnugristák” (pl. Sándor Klára) próbálnak alternatív magyarázatot adni a tényekre (pl. török magyar kétnyelvűség, ami „csakazértsem” rokonság, de ez is már egy példa arra, amit értettem az „óvatosan fogalmaznak” alatt...)

„Tudom hogy vannak marginális csoportok, de ők apró kisebbség maradnak a bizonyítottság hiányában.”

A kettőnek nincs köze egymáshoz. A finnugor eredet dogmáját pl. sokan támogatják, pedig az végképp nem bizonyított.

„Miért te talán muszlim vagy?”

Szerinted a 900-as években a türkök vagy a hunok, avarok muszlimok voltak?

„Kumiszt szopsz a törpe póniszerű pacik farkából a nomádsátorban?”

„Vagy miféle rokonságról hadobálsz?”

Látom a kultúra kicsapkodja a biztosítékot....

„A Hun nyelv nincsen a török nyelvek közé sorolva....”

De, sokan oda sorolják. Íme, kedvenc oldalad, a wikipedia:

[link]

„Egyes kutatók a 19. században néhány európai forrástöredék alapján a török (türk) nyelvek közé sorolták....”

Bemásolhatnám ide az angol wikipediát is, de majd elolvasod, ha akarod:

[link]

Te biztos bemásolnád, pedig attól nem tűnsz okosabbnak, sőt.....

Egyébként ugye tudod, hogy a hun-magyar rokonítást azért kezdték elvetni, mert hogy mi „finnugorok vagyunk”, míg „a hunok türkök, azaz nem finnugorok”? És pont erre kívántam célozni, hogy pont ezért volt hiba a hunt türk nyelvnek besorolni, de örülök, hogy lényegében te is elismerted ezt.

„Ja elég sok tudós HISZI így, mert a Hunok Mongólia területéről származnak, de ha megkérdezed őket akkor szétteszik a kezüket, mivel bizonyított tényként még ŐK SEM kezelik ezt.”

Még jó.

„Tudod hogy van ez a tudományos (és a józan ész) világában? AKI ÁLLÍT AZ BIZONYÍT.”

Érdekes, hogy amint a finnugor eredetet kéne bizonyítani, onnantól ez az elv rögtön érvényét veszti. Vagy amikor te állítasz valamit, akkor is.

„hát akkor bizonyítsad be, hogy a Hun nyelv türk nyelv volt... Hajrá, szurkolok neked.”

Megint nem vagy képes felfogni. Mivel nem én állítottam, hogy türk nyelv, ezért nem nekem kell bizonyítanom. Én azt állítottam, hogy egyesek be merik sorolni türk nyelvnek, annak ellenére, hogy keveset ismerünk belőle. Ezt az állításomat pedig a példával alá is támasztottam.

„Attila mongoloid fejéről egy kortárs beszámoló:”

Ha értenél angolul, akkor azt is értenéd, hogy mennyire releváns valami, amit így vezetnek fel, hogy „Some modern scholars have suggested....” Segítek: NÉHÁNY modern tudós úgy VÉLTE/GYANÍTOTTA. Persze ezt úgy tekinted, mint TÉNYT. De egyébként a hun nép akkor sem egyenlő Attilával, ha történetesen a néhány tudós még jól is gyanítja.

Amikor pedig valamiről úgy írnak, mint statistical support/evidence ( [link] ), az pedig neked csak egy bizonytalan teória. Tudod, a józan ész világában (amelyre oly előszeretettel hivatkozol) úgy kellene ennek működnie, hogy a statisztikai érveket elfogadjuk (hacsak nincsenek komoly módszertani aggályaink),és a „néhány tudós véleményét” kezeljük bizonytalan teóriaként. Nálad ez fordítva van. Persze egyszerűbb arra hivatkozni, hogy szerinted én nem tudok angolul, de abból, hogy nem tudsz szöveget értelmezni, abból bizony az derül ki, hogy ha még tudsz is esetleg angolul, NEM ÉRTED. Bár akkor sem érted, ha magyarul van írva.

„De te a szakmunkás bizonyítványoddal, vagy a kisegítő szintű szakközepes érettségiddel mégis megteszed ugyanezt.”

Majd ha az érveimmel is tudnál kezdeni valamit, utána esetleg fröcsöghetnél, de akkor sem lenne illendő.

„Nálad nemcsak hogy kritikai zavar van, de logikai gubancok tömkelege.”

Ld. előbb.

„A laikusok többségét nem érdekli a téma.”

Akkor te lennél a szabályt erősítő kivétel?

„Turanista történészt, régészt, genetikust vagy nyelvészt nem találsz.”

Mivel a „turanista” lassan már szitokszó, amit mindig a magadfajták (meg az olyanok, mint a kérdező) aggatnak másokra, míg azok, akiket ti „turanistának” neveztek, magukat nem tartják annak, így valósíznűleg tényleg nem. Ha meg mégis, akkor rögtön magyarázkodnátok, hogy „dehát izé hát az nem is turanista, hööööö”

„egy szaktekintély állítása egy laikuséval szemben nem vonható kétségbe pusztán azon az alapon, hogy a szaktekintély is tévedhet. „

Ez csak addig érvényes, amíg a „laikus” (akiről egyébként csak te állítod, hogy laikus) nem hoz fel olyan érveket, amelyek cáfolják a „szaktekintély” állításait, vagy rámutatnak a „szaktekintély” érvelési hibáira, módszertani hibáira. Vagy addig, amíg a „laikus” nem hoz fel olyan érveket a saját igaza mellett, amiket a „szaktekintékly” sem tud cáfolni. Mellesleg a „szektekintélyek” is ahányan vannak, annyiféle véleményük van, mivel valahogy fel akarják oldani a nyilvánvaló ellentmondásokat.

„Érdekes én nem láttam a logikus érveidet...”

Ez ebben a formában igaz, mint ahogy a 0,1-es visussal rendelkező ember sem látja a Snellen-táblán a fekete vonal alatti részt, pedig attól még az ott van.

„...forrásaid nem voltak hitelesek (az események után 300 500 évvel később írt kódexek)”

Ha sikerült volna felfogni, hogy mit „hadobálok” az ESEMÉNYEKKEL KORTÁRS forrásokról, és mit értek kortárs alatt, akkor rájöhettél volna, hogy MINDEN forrás ezt írja. A gesták is, de azok valóban későbbiek. Tudom, a bizánciak sem hitelesek, az arabokra meg a nyugatiakra meg majd szintén találsz valami kifogást....

„EGYETLEN érvemre sem sikerült SEMMIT sem válaszolnod „

Minden érvnek nevezett ökörségedre reagáltam.

„De azért a linkek meg a bemásolt idézetek nem maradtak el.... „

Hála Istennek, így mások is láthatják nevetséges logikátlan erőlködésed.

„Látom, a szabályos hangmegfelelések témáját kerülöd, nehogy mégjobban megégj. „

Hangmegfelelések önmagukban jövevényszavakra is utalnak. PL szókölcsönzés.

Azonban a török jövevényszavak aránya kisebb mint az iráni jövevényszavaké, és még kisebb mint az ősi eredeti finnugor eredetű szavak mennyisége. Ajánlom hogy olvassad el ezeket az oldalakat: [link] és [link]

A lényeg szabályos különbözőségek megléte mint minden eddig ismert nyelvcsalád esetében. A török és a magyar nyelv között nincsenek meg a szabályos különbözőségek, melyek a nyelvek szétválásának önálló nyelvvé válásának lapvető sajátosságai járulékai. Szókölcsönzés esetén szabáloys különbözőségek nincsenek. (akárcsak a magyar és a török nyelvek között)

”A finnugor eredet végképp nem bizonyított, de amikor abban hiszel, „

Igen , megmondja ezt a szakmunkást végzett proletár gyermek is, az önjelölt zseni.

„Az eredeti állításod egyébként az volt, hogy SENKI sem tud róla, és ha már a nyelvészek közt is van, aki tud róla (amit te is elismersz, mégha szerinted marginális is), akkor már nyilvánvaló, hogy ismét VALÓTLANT ÁLLÍTOTTÁL „

Nem állítottam valótlant. A nyelvészek többsége nem támogatja a te „mer a számítógép megmonnnya majd” típusú tetszőlegesen elég lazára állított treshold-al megoldott kényszeres bizonyítgatási eljárásokat. Kb. úgy végzi mint a különböző népek népdalainak számítógépes elemzése, semmire sem volt bizonyíték.

„Az eurázsiai elmélet mellett egyébként legalább fel lehet hozni valódi, statisztikai bizonyítékokat, „

Nincsenek ilyen „bizonyítékok”, különben a nyelvész tudósok már régen bizonyítékként kezelnék. Azonban ez nem következett be.

„Nem az az eredeti jelentése [a szkítáknak], mivel a 20. század előtt senki sem ebben az értelemben használta. A fogalom maga pedig már az ókorban is létezett. „

Az egy dolog hogy neked nem tetszik, a tudományos világ, a történészek nem fognak hozzád igazodni, nem engedik szét-relativizálni az eredeti etno-kulturális Szkíta fogalmat egy földrajzi fogalommá, hogy aztán tetszőlegesen minden népet belegyömöszölhessenek egyesek BÁRMILYEN népeeket, akik valaha azokon a hajdani területeken később átvándoroltak...

„Szerencsére ha bárki értelmes ember végigolvassa az eddigi beszélgetésünket, látni fogja, hogy kettőnk közül én voltam az, aki valóban érvelt. „

Érveltél, de semmi logika és bizonyíték nem volt benne, és ez így értéktelen és teljesen felesleges volt. Miért azonosítod magad kényszeresen a „minden értelmes emberrel” ? Ez már röhejes, elmekórtani topic is lehetne, tehát nem ide tartozik...

„Arról, hogy TE NEM TUDOD FELFOGNI, arról meg nem én tehetek, sajnálom... „

„De nem tudom, mit lehet várni egy olyan embertől, aki alapvető dolgokat nem képes felfogni. „

Ezért lettél te a turáni türk mesék szószolója.

Dehogynem, a nem tudhatjuk biztosan..nem lehet megcáfolni típusú általános iskolásokat idéző szöveged (te érvelésnek nevezed) pont a bizonyítási kényszer áthárítására tett kísérletek, amit még a te a leegyszerűsített primitív érvelési hibáákról regélő oldalad is hibának tart. MERT AKI ÁLLÍT AZ BIZONYÍT.

„A genetikánál meg gyakran mai populációkat vetnek össze egymással, „

Butaság. Paleogenetikáról nem hallottál? Még karbon jura kréta koszakból is képesek analizálni őslények DNS szekvenciáit több kevesebb seikerrel, ókorból és középkorból pedig általában minden komolyabb probléma nélkül. [link]

„a kevert népektől meg még ma is nehéz lenne, nem ám 1000 éves mintákból....), „

Szakmunkás önjelölt táltos-tudós, Nettó baromságot írtál. Nem csak Y apai és mitokondriális anyai vonal nézhető vissza, hanem az autoszomális kromoszómák is vizsgálhatóak, ami apai és anyai ágat vizsgálja akár 1%-os precizitással, és pontos képet fest a keveredésről és annak mértékéről is.

[link]

Itt pedig nézzed át a táblázatokat:

[link]

Nagy probléma, hogy az autoszomális DNS kutatások szerint is alig megkülönböztethetőek a magyarok a csehektől osztrákoktól délnémetektől ugye?

Nézzed át ezeket a táblázatokat, amik a keveredés komponenseit és arányait vizsgálták autoszomális tesztel: (mint pl. a Dodecad Project)

[link]

„Amúgy is a nép identitását a nyelv és a kultúra határozza meg „

Nettó baromság. Akkor Afrikában a libériai négerek nyilván angolszászokkal rokonok, pusztán mert angolul beszélnek. Amerikának nem közös a kultúrája, azért nagy a feszültség a gettóban élő feketék és a fehér populációk között, és azért más a szociokultúrális hátterük is. A nyelvtudás még nem tesz egy adott nemzet (pláne nem egy etnikum) részévé, hiszen akkor ahány nyelvet megtanulok, akkor annyi nemzethez tartozok, sőt tetszőlegesen cserélgethetem nemzetiségemet, mint a ruháimat.

„ugyanazt a kultúrát képviselik, „ Nyilván az amerikai fekete gettó kultúra azonos a WP-vel (White and Protestant) szerinted...

Még egy országon belül is teljesen eltérő civilizáció lehet, pl: Magyarország: Dunántúli erdélyi magyar lakta települések , vagy magyarok lakta Felvidék közép-európai, míg az Alföld idegenszerű K-Európai jellegű kultúra része, annak ellenére hogy mindegyik „magyarul beszél”. Dehát ez nem csoda, hisz an aföldi populáció a legkevésbé magyar. Az idegenszerű populációjának létrejötte pedig leginkább kötődik Muhi és Mohács történelmi tragédiájához, azaz afféle „újmagyarok” többnyire, akárcsak a 19.századi régi Budapesti felmenőkkel rendelkező kevert szedett-vedett populáció.

„a mai populációk meg már nyilván a szomszédaikhoz állnak legközelebb. „

Ez nem minden esetben igaz. Lásd szerbek genetikája és a románok genetikája jelentősebb mértékben eltér a magyarokétól. Míg a nem szomszédos Csehek Bajorok közelebb állnak.

„„Egyébként semmi kulturális hasonlóság nincsen a közép-ázsiai türk népek és a magyrok között.”

Ez ebben a formában kinyilatkoztatás, ami állítólag annyira zavar téged. De gondolom, szerinted ezt a kinyilatkoztatást sem „kell” bizonyítani.... Akkor válna érvvé, ha ott lenne a végén, hogy MERT.... De még akkor is bárkinek jogában állna vitatni, ha tudja és/vagy akarja. „

Miféle kulturális rokonságot látsz a közép-ázsiai mongoloid türk népekkel? (amellett hogy kulturális ROKONSÁG fogalma nem létezik, max. kulturális hasonlóságról vagy kulturkörről beszélhetünk) Kifejtenéd nekem a hasonlóságokat?

Meg kell ismételnem, amit leírtam már egyszer neked, talán most már kapcsolsz végre:

Miért muszlim vagy? Nomád sátorban szopod a közép-ázsiai törpe paci farkából a kumiszt? Esetleg muszlim is vagy mint ők?

Még1X Egy nyelv nem lehet két nyelvcsaláddal is rokon egyszerre.

„Hát, néha még a nyesten sem merik egyértelműen elutasítani, pedig nagyon szeretnék.... „

[link]

Hát pedig elutasítják, ha elolvasod a teljes cikket rájössz magad is (mg a te alacsony szövegértési képességeiddel is.

„Az alapszókincs szabályos különbségeit pedig már linkeltem korábban, tudod, ez az, amiről a finnugor nyelvészek annyira nem akarnak tudomást venni „

Nem linkeltél te semmilyen szabályos különbözőségeket. A ruszki hiányos fél-etimológiai szótár linkjeid nem tartalmaztak ilyeneket. Ott szimpla hasonlóságra mentek rá, és semmi szabályos különbözőségeket nem mutattak ki. Nem is volt céljuk.

„Persze egyszerűbb „áltudományosnak” bélyegezni valamit a nyilvánvalóan mellette szóló TUDOMÁNYOS érvek ellenére „

Mint mondtam, érvelni bárki tud, akár hülyeségekkel operálva teljesen logikátlanul is, ahogy te teszed, az más kérdés hogy nem veszik a hadobálást komolyan. Milyen tudományos érvekről beszélsz? Amit te annak hiszel az tudományos is lesz? (Csak a hülye tudósok nem jönnek rá, vagy globálisan összeesküdtek? )

„Az eurázsiai elméletet (ami mellett ugyebár statisztikai bizonyítékok is szólnak) támogató tudósok szintén nem utasítják el. „

De nem is támogatják, hiszen nem látják bizonyítottnak. Nem tud mainstream (azaz tudós társadalom által elfogadott konszenzus nincsen meg hozzá) nyelvészet része lenni, pontosan a megfelelő bizonyítottság hiánya miatt. Ezerszer is leírhatód a gyermeteg gondolatodat: Há a számítógépek is meg statisztikáik megmonnnnnyák ezt, mert a számítógépek azok okosak” JA meg a hangok is ezt mondják neked :) A semmiféle számítógépes és programozási ismeretekkel nem rendelkező hozzád hasonló miliőből érkezett paraszt Peti meg proletár Palinak még ezek hihetőnek is tűnhetnek.

„A „nagyon kemény finnugristák” (pl. Sándor Klára) próbálnak alternatív magyarázatot adni a tényekre (pl. török magyar kétnyelvűség, ami „csakazértsem” rokonság, „

De miért neveznénk azt rokonságnak, ha egy kazár vagy egyéb más türk nyelvű idegen apró elit idegen réteg ráül egy nép nyakára ??

„A finnugor eredet dogmáját pl. sokan támogatják, pedig az végképp nem bizonyított „

Helyesbítés: Szerinted nem bizonyított.

„A Hun nyelv nincsen a török nyelvek közé sorolva, mivel a Hun nyelv ismeretlen a mai napig. Egyesek azt mondják (főként a török népek nacionalista tudósai), hogy TALÁN török volt, de ők is elismerik , hogy ezt bizonyítani NEM TUDJÁK. Mások indo-Európainak Iráninak vagy Germánnak mondják, ,

MEGINT NEM OLVASTAD VÉGIG A CIKKET:

Hunnic language

From Wikipedia, the free encyclopedia

poken by Huns in the Hunnic Empire, a heterogeneous, multi-ethnic tribal confederation which ruled much of Eastern Europe and invaded the West during the 4th and 5th centuries. A variety of languages were spoken within the Hun Empire.[1] A contemporary reports that Hunnish was spoken alongside Gothic and the languages of other tribes subjugated by the Huns.[2][3][4]

Corpus

Contemporary observers of the European Huns, such as Priscus and the 6th century historian Jordanes, preserved three words of the language of the Huns:

In the villages we were supplied with food - millet instead of corn - and medos as the natives call it. The attendants who followed us received millet and a drink of barley, which the barbarians call kamos.[10][7]

When the Huns had mourned him [Attila] with such lamentations, a strava, as they call it, was celebrated over his tomb with great revelling.[11]

The words medos, a beverage akin to mead, kamos, a barley drink, and strava, a funeral feast, are of satemised Indo-European origin.[12] They may be of Slavic, but also Germanic and Iranian origin.[12][7][13][14] Maenchen-Helfen argued that strava may have come from an informant who spoke Slavic.[11]

Indo-European

Few names Maenchen-Helfen classified as Germanized or Germanic,[24] and Iranian.[25]

Corpus

Contemporary observers of the European Huns, such as Priscus and the 6th century historian Jordanes, preserved three words of the language of the Huns:

In the villages we were supplied with food - millet instead of corn - and medos as the natives call it. The attendants who followed us received millet and a drink of barley, which the barbarians call kamos.[10][7]

When the Huns had mourned him [Attila] with such lamentations, a strava, as they call it, was celebrated over his tomb with great revelling.[11]

The words medos, a beverage akin to mead, kamos, a barley drink, and strava, a funeral feast, are of satemised Indo-European origin.[12] They may be of Slavic, but also Germanic and Iranian origin.[12][7][13][14] Maenchen-Helfen argued that strava may have come from an informant who spoke Slavic.[11]

A magyar wiki nem kedvenc oldalam, mert az Angol nyelvű változattal szemben nem használ tudományos referenciákat sem, és a magyar wikin ez nem is nagyon követelmény. A magyar wiki csak a te kedvenced lehet.

„Egyébként ugye tudod, hogy a hun-magyar rokonítást azért kezdték elvetni, mert hogy mi „finnugorok vagyunk”, míg „a hunok türkök, azaz nem finnugorok”? „

Tévedés, a Hun-Magyar nyelvrokonságot nem lehet bizonyítani, mivel a Hu nyelv máig ismeretlen maradt. Tudod aki állít az bizonyít elve alapján nem kell a bizonyítást áthárítani másokra. Ha ennyire nem ismerünk egy nyelvet, akkor nem is jelenthetjük ki hogy rokona a magyar nyelvnek.

„Tudod, a józan ész világában (amelyre oly előszeretettel hivatkozol) úgy kellene ennek működnie, hogy a statisztikai érveket elfogadjuk „

Ja mert a számítógép okos és megmonnnya majd. Mindezt egy programozó által tetszőlegesen lazára állított treshold beállításokkal. Így minden hihetővé válik (de csak azoknak akik hülyék hozzá)

„abból, hogy nem tudsz szöveget értelmezni, abból bizony az derül ki, hogy ha még tudsz is esetleg angolul, NEM ÉRTED. Bár akkor sem érted, ha magyarul van írva. „

Hát persze, aki nem ért egyet téveszméiddel, logikátlan fröcsögéseddel (amit te még érvnek is nevezel) az nem tud szöveget értelmezni. :))))

„Majd ha az érveimmel is tudnál kezdeni valamit, „

Kezdtem is: szétszedem mindig darabokra az érvnek titulált ökörségeket, majd válaszolok, ami persze téged mindig feldühít...

„Ez csak addig érvényes, amíg a „laikus” (akiről egyébként csak te állítod, hogy laikus) nem hoz fel olyan érveket, amelyek cáfolják a „szaktekintély” állításait, vagy rámutatnak a „szaktekintély” érvelési hibáira, módszertani hibáira. „

Magad beismerted, hogy nem vagy szakmabeli tudós (se nyelvész se történész se genetikus), tehát akkor laikus vagy. Ahogy én nevezem: Önjelölt táltos-tudós , talán valami nevetséges turáni népfőiskola szakmunkás hallgatója.

„ rámutatnak a „szaktekintély” érvelési hibáira, módszertani hibáira. „ Csakhogy EGYIK SEM TÖRTÉNT MEG. Azaz önhittségtől elvakult paraszt proletár józsi laikus személyed egyik valódi tudós állítását sem cáfolta.

„Ez ebben a formában igaz, mint ahogy a 0,1-es visussal rendelkező ember sem látja a Snellen-táblán a fekete vonal alatti részt, pedig attól még az ott van. „

A gond ott kezdődik, hogy te még a táblára sem akarsz ránézni, mert a tábla „gonosz”.

„Ha sikerült volna felfogni, hogy mit „hadobálok” az ESEMÉNYEKKEL KORTÁRS forrásokról „

Igen persze, kb olyan módon hitelesek, mint ahogy 200 évvel korábban még a török népeket és nyelveket s Perzsának írták a krónikák...