Akik nem veszik be a Turanizmust, azokat mi győzte meg, hogy ez az egész hazugság?

Az a baj, kedves kérdező, hogy amiket írsz, azok nem tények, csupán konszenzussal elfogadott vélemények. De sajnos bizonyos elméleteknél (és a finnugor is ilyen) az elméletek terjesztői szeretik addig hangoztatni, hogy "ez egy tudományosan bizonyított tény", míg már végül maguk is elhiszik, aki meg ennek ellenére meg meri kérdőjelezni, azt meg megbélyegzik azzal, hogy nyilván nem ért hozzá. Hogy ezt miért teszik, az lenne az igazán jó kérdés, valószínűleg azért, mert maguk is érzik, hogy az elméletük igen gyenge lábakon áll, és így próbálják megszilárdítani. De a tudomány nem működhet így.

A legnagyobb baj a finnugor elmélettel az, hogy bár tudományosnak mondott módszerekkel "bizonyították be" kutatónak mondott emberek, a módszetan 1000 sebből vérzik, és mai szemmel, elfogulatlanul nézve semmiképpen nem mondható tudományosnak. Nem véletlen, hogy aki veszi a fáradságot, és áttanulmányozza a módszertant, az ezt belátja. Ma már vannak szerencsére olyan nyelvészek is (nyelvész diplomával, PhD-val), akik belátják ezt. A tudományban a módszetan mindennek a kulcsa, ha el akarsz adni egy cikket nemzetközi folyóiratba, azt előtte kiküldik 2-3 bírálónak, akik főleg a módszertant fogják nézni, és ha nem megfelelő, akkor azonnal visszadobják a cikket. A nyelvészetben viszont valamiért rögzültek és széles körben elfogadottá váltak a hibás módszerek, de attól, hogy sokan elfogadják őket, attól még ugyanúgy hibásak maradnak.

Az alternatív elméletek egy részénél szintén tudományos módszerekkel dolgoztak (ráadásul sokszor korrektebb és letisztultabb módszertannal, mint anno a finnugor elmélet követői), és logikus elméleteket állítottak fel, így az eredményeik valószínűleg közelebb állnak a valósághoz. Mégsem mondják soha, hogy ezek "bizonyított tények" (nagyon helyesen), mivel ezen a területen jelenleg nem lehet tényekről beszélni, csak valószínűségi hipotézisekről. Amelyek sokszor jól megférnek egymás mellett is, pl. szerintem a finnugor rokonság is jól beleillik a komplex képbe, amit már fentebb leírtam. Viszont pont emiatt nem is tekinthető kizárólagosnak, így olyan formában, ahogy ma próbálják erőszakosan hirdetni a kizárólagosságát, semmiképpen sem lehet igaz.

A genetikával meg az a baj, hogy a markerválasztás dönti el, hogy mi lesz az eredmény, ezért az eredmények információértéke nem túl nagy.

Olyan, hogy ugor nép, talán sosem létezett, magát a kifejezést a nyelvészek kreálták a 18-19. században (talán Budenz vagy Hunsdorfer honosította meg, de még ezt sem tudjuk), valószínűleg a Nestor-krónikából kiragadott, bizonytalan jelentésű szó kapcsán.

A sumér-magyar rokonsággal a legnagyobb baj nem a rokonság, hanem a sumér.

A gond az, hogy a sumérokra vetülő fókusz a történelemnek az Ószövetség előtti korszakaira irányítja a figyelmet, és ellent mond sok, az Ószövetségben "szentírásnak" számító dolognak.

A hab a tortán, hogy a sumér ékírásokat egy a székely rovásírást is ismerő magyar kutató segítségével tudták megfejteni az addig sötétben tapogatózó angol és francia kutatók.

Egy nemzetközi sumérológiai konferencián bemutatott szavakról a résztvevők egyértelműen megállapítptták, hogy sumér szavak...

Aztán kiderült, hogy a tihanyi apátság alapítóleveléből származó magyar szavak voltak...

Tehát elmondhatjuk, hogy a nyelvészetben is legalább olyan fontos szerepet játszik a politika, mint bármi másban...

55/

"Engem is a "szkíta-hun-parthus-sumer" vonal győzött arról hogy ez egy baromság."

Baromság?

Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a Scytha, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról:

Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül)

"A Királyi Scythák utódai, a Hunok és Avarok leszármazottai, a mai magyarok"...

Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.

Lenormant (Francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb"

John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a Sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a Sumir írást. A British Múzeumban a Sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a Sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.

Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta: "1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A Sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral." Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."

És - végezetül néhány érdekesség:

1) Embertani szempontból

az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek. A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.

2) Népzenei szempontból:

Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon! Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint. A Perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat. A Finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat. Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy Török eredetű nép vagyunk.

3) Nyelvi szempontból

John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a Sumir írást. Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a Sumir nyelv nyelvtanát nézve a Sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral. Nyelvi szempontból nézve tehát Angol, Francia tudósok szerint a Magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.

4) Régészeti bizonyítékok

A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon. Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg

1. Az Erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben kezdődött

Sumér "tudósok" szakmunkások proletárok ha megnézed végzettségüket sem nyelvész sem törénész sem genetikus nincs közöttük, egyszerű laikusok csak a társadalom aljáról, mint fiatal proletár rajongótáboruk.

Egy jó oldal a sumér mesék cáfolatáról:

NYelvi baromságok cáfolata:

[link]

Néprokonsági butaságok cáfolata:

[link]