Akik nem veszik be a Turanizmust, azokat mi győzte meg, hogy ez az egész hazugság?

"Nincsenek szláv és germán gének, ahogy finn-ugor sem."

Tényleg nincsenek, de vannak olyan haplocsoportok amik ezekre a népekre jellemzőek túlnyomóan, és sokszor a köznyelvben szláv és germán génekként hivatkozunk rájuk. A keleti/nyugati szláv népekre jellemző fő haplocsoport az r1a, a délszlávokra jellemző haplocsoport az i2a2, a germánokra az r1b és a finnugor népekre az n1c1.

Én személy szerint a finnugor származáselméletet legalább ugyanolyan megkérdőjelezhetőnek és kifogásalhatónak vélem mint ezt a turáni elméletet, amit szintén ellenzek. Annyiben egyetértek veled hogy ez a turáni elmélet egy szánalom a többiben nem. Elég sok tárgyi tévedés van a mondandódban ami a mélyebb ismeretek hiányára utal. Kezdhetném azzal hogy függetlenül attól hogy a római források miket írnak az ellenséges hunokról nem jelenti azt hogy kultúrálatlan barbár nép voltak. A római források minden ellenséges népről hasonlókat írnak mivel enm objektívek. Mára a régészeti vizsgálatoknak köszönhetően sikerült feltérképezni az ázsiai hunok nyomait és kultúrális emlékeit, és közel sem mondhatóak barbár népnek, ahogy ez valószínűleg az Európába érkezett águkról sem mondható el. Az antropológiai és geneikai vizsgálatoknak köszönhetően fény derült arra hogy a hunok nem egy "vad mongol" nép voltak, hanem az időszámításunk előtt évezredekkel a mai Mongólia területére érkező indo-európai népek és a helyi mongoloid elemek keveréke. Az antropológiai leletek alapján a hunok a kaukázusi embertani típushoz tartoznak, de részben mongoloid jelleget is mutattak.

Az hogy minden népet szkítának neveztek a görög történetírók, inkább a történetírás korai szakaszára jellemző. Később már felbukkanak más népnevek is jelezve hogy az eddig kollektíve szkítának nevezett nép valójában több hasonló feltehetően indoiráni népre utalt, mint szarmaták, szakák, szogdok, masszagéták stb...

Hogy finnugorul beszélő szláv germán keveréknép vagyunk már megintcsak erős ferdítés. A legközelebbi rokonaink az ukránok, a horvátok és a lengyelek miközben ezekkel a népekkel nem történt igazán jelentős, mindent elsöprő keveredés. Az erős genetikai hasonlóság oka a tudósok szerint, egészen ősi gyökerű a késő jégkorszakig nyúlik vissza, ami után a modern meleg időszak beköszöntött. Ezelőtt a különböző populációk úgynevezett menedékzónákba szorultak vissza, ahonnan később benépesítették a korábban jég uralma alatt álló területeket. Az egyik ilyen menedékzóna a mai Ukrajna területén alakult ki, és feltehetően innen rajzott szét az R1A haplocsoportnak az az ága is ami a magyar és keleti szláv lakosságban is nagy arányban megtalálható.

Szerintem a fő probléma az hogy a finn-ugor származás elmélet, ami valójában csak nyelvrokonságot képes bizonyítani (egyébként ingatag lábakon áll) származást nem, elég sok kérdést hagy maga után, így teret engedve ilyen baromságoknak mint a turanizmus. Ezért lenne jó ha elszakadna a tudományos kutatás ettől a megrögzött finnugorizmustól, így biztosan választ kaphatnánk az eddig megválaszolatlan kérdésekre az eredetünk kapcsán.

Ha függetlenítjük magunkat az előítéletektől, és objektíven próbáljuk szemlélni a turanizmust, akkor arra fogunk jutni, hogy azért nem teljesen alaptalan a koncepció. Belső-Ázsiában a nomád népek időről időre szoros kulturális és nyelvi kapcsolatba kerültek egymással, így együtt fejlődtek. Ezért a nyelvük és a kultúrájuk is hasonló volt, melyek eredete ma már nem igazán tárható fel. A magyar és török nyelvek közt is erős párhuzamok vehetők észre, mely nem magyarázható pusztán szóátvétellel. A nyelvészek erre dolgozták ki az urál-aláji nyelvcsalád koncepviót, amelyet ma divat elvetni, de valójában több érv szól az elmélet mellett, mint ellen (hasonló nyelvtan, közös alapszókincsbeli szavak, szabályos hangmegfelelésekkel a 2 nyelvcsalád között, személyes névmások azonossága a 2 nyelvcsalád között (szabályos hangmegfelelésekkel)). A távol-keleti vonalhoz nem annyira értek, mivel a japán és koreai nyelvek már kívül esnek a látókörömön, de egyes nézetek ezeket is az urál-altáji nyelvcsaládbe sorolták be, de erre még nincs ma elég bizonyíték (ugyanakkor nem is vethető el). Így a turanizmusnak igen komoly nyelvészeti alapjai vannak. Ugyanígy megvannak a történelmi alapok is a krónikákban, amelyek ezen népek egy részét rokonítják egymással. Megvannak a párhuzamok a hagyományokban, kultúrában, népzenében is. Túl sok a hasonlóság ahhoz, hogy ez puszta véletlen legyen.

Ráadásul az urál-altáji koncepció számos kérdést megoldana, amit a finnugor koncepció nem tud. Ez alapján ugyanis a nyelvrokonság és a többi tudományterület által támogatott rokonság nem válik szét. Szintén beleillik az elméletbe a hun-magyar rokonítás elmélete, mivel ők is ebbe a kultúrkörbe tartoztak, nyelvüket pedig nem ismerjük (mindazonáltal spekulatív alapon szeretik ma türk nyelvnek besorolni, pedig erre sincs semmilyen bizonyíték). Hogy ezek a nyelvek milyen közös ősnyelvre vezehetők vissza (ha egyáltalán), és azt kik, mikor, és hol beszélték, az már egy bonyolultabb kérdés, de arra is vannak elméletek Pl. nem véletlen, hogy a finneknél, törököknél és magyaroknál is időről időre felmerül a sumérral való rokonság, de ezt sem lehet ma még bizonyítani, mivel a sumér nyelvet sem ismerjük, amit pedig az akkád alapján tudunk belőle, az valószínűleg egy eltorzult kép, nem pedig az eredeti nyelv. És a nyelvrokonság vizsgálatához elengedhetetlen lenne ismerni, hogy az egyes szavakat pontosan hogyen ejtették ki. Így sem lehetetlen persze, csak sokkal nehezebb, mivel nagyobb rugalmasságot követel meg, az viszont módszertani szempontból aggályos lehet.

Itt vannak még "a szkíták". A szkíta eredetileg lovas nomád népet jelentett a görög nyelvű krónikákban, és mint ilyen, az összes fenti népre ráillik. Ma van egy divatos nézet, mely szerint egy adott óiráni nyelvű népet tartanak "az igazi szkítáknak", de ez valójában csúsztatás. Így ha véggiggoldoljuk, akkor nem is olyan alaptalan az elmélet, annyira semmiképpen sem, hogy hazugságnak nevezzük.

Én amikor a turáni elméletet említettem előbb elsősorban arra a szélsésőges őrületre gondoltam amikor a turáni körökbe bevonják a sumérokat és a dravidákat(!) pusztán mert agglutináló nyelvük van, miközben a rokonítás teljesen nyilvánvalóan alaptalan. Ami az altáji népekkel való közös származást szerintem kizárja az a genetikai és az antropológiai vizsgálatok. A mai magyarság és már a honfoglaló magyarság is döntően a mai európai népekre jellemző haplocsoportokat hordozta. Az ázsiai elemek száma elenyésző, és könnyen betudható későbbi keveredésnek a VI-VII, századi sztyeppei török expanzió után. Embertanilag az andronovói típushoz állunk a legközelebb, ami leginkább a szarmatákra volt jellemző. Az andronovói kultúra az indoiráni népek előretöréséhez kapcsolható az időszámítusnk előtti II. évezred tájékán. Ezt már az i.e. IV-III. évezredben megelőzte egy másik indieurópai előretörés ami valószínűleg nem az indoiráni ághoz kapcsolható, és ők hozták létre a mai Mongólia és Tarim-medence környékén az Afanaszejvo kultúrát. Ez a két igen nagy kiterjedésű és fejeltt indoeurópai kultúrkör nemhogy az akkor még kisebb jelentőségű altáji népekre volt nagyhatással hanem még a kínai civilizációra is. Kimutatható hogy a kínai nyelvben számos indoeurópai jövevényszó van a fémmegmunkálás és földművelés kapcsán, ezáltal feltételezhetjük hogy ezeket a fejletteb technikákat tőlük vették át a kínaiak. Az altáji nyelvekben még magasabb a jövevényszavak száma. A török népek nem csak újabb ismereteket vettek át az indoeurópai népektől, hanem az élet minden aspektusára kiterjedő új hatásokat. A kultúra és vallás, számos régi török istennév átvétel az indoeurópai nyelvekből. Későbbi török államszervezet, a rangok, a hadsereg is az eltanultak módján épült fel. A török népek az indoeurópai népektől vették át a lovasharcászatot, és a lovaséletmódot (szóval ez nem egy őstörök dolog).

Az indoeurópai jövevényszavak száma a török nyelvekben meglehetősen magas. A török eredetűnek titulált magyar szavak egy igen nagy része levezethető akár indoeurópai gyökökből is(Gyula, kende, jabgu tisztség sem török szülemény). A genetikai és antropológiai eredmények tükrében úgy gondolom a párhuzam a török népek és a magyar nép között inkábbannak köszönhető hogy a példaként emlegetett török népek mint például az ujgurok valójában csak eltörökösödött indoeurópai maradványnépek(Jelentős R1 haplocsoport van a génkészletükben). A törökök kultúrájában pedig számos ősi indoeurópai elem fedezhető fel.

Az indoeurópai népek uralma a VI-VII században megbomlott. A török népek szétrajzottak, új államokat hoztak létre, az indoeurópai népek jelentős része átvette a török nyelvet (ettől még genetikailag nem voltak törökök), és vagy helyben maradva beolvadtak, vagy nyugatra menekültek(avarok). Szerencsénkre mi is nyugat felé indultunk, ellenkező esetben igen rossz sor várt volna ránk. Pár száz évvel később a mongol törzsek végigsöpörtek az egykor civilizált népek által lakott pusztán. A sztyeppék végleg eltörökösödtek és láthattuk is az eredményét. Onnantól kezdve egy sötét, barbár folt maradt a térképen egészen az orosz hódításokig. Örüljünk inkább hogy nyugatra fordultunk, különben a török "barátainknak" köszönhetően népünk már rég elpuszult volna, ahogy a keleten maradt magyarokkal is történt.

„Ami az altáji népekkel való közös származást szerintem kizárja az a genetikai és az antropológiai vizsgálatok. „

Értek azért valamicskét a genetikához. A genetikai vizsgálatok a "tű a szénakazalban" jelenségen alapulnak jelenleg, gyakorlatilag nem bírnak bizonyító erejű vagy cáfoló erejű információértékkel, mivel az eredmény kizárólag attól függ, hogy hogyan választunk markert. Ráadásul a vizsgálatok általában csak az Y-kromoszómát (apai ági öröklés) és a mitokondriális DNS-t (anyai ági öröklés) veszik figyelembe, pedig a többi kromoszómán is lehetne markereket keresni. De az nem választaná szét az anyai és apai ágat, ezért nem szeretik. A teljes genomot meg nem lehet megvizsgálni, mert nagyon drága lenne. Így gyakorlatilag a markerválasztástól függően bármit be lehet bizonyítani, egy másik markerrel meg annak az ellenkezőjét is. Így szerintem ma a genetikai vizsgálatoknek sem bizonyító, sem cáfoló erejük nincsen. Ezért értelem szerint nem zárhatnak ki semmit.

„Ez a két igen nagy kiterjedésű és fejeltt indoeurópai kultúrkör nemhogy az akkor még kisebb jelentőségű altáji népekre volt nagy hatással, hanem még a kínai civilizációra is.” Az említett kulturális szokások és szavak indo-európai eredete szintén nem kőbe vésett tény, csak egy konszenzusos elmélet. Nem biztos, hogy az indo-európaiak találták ki őket, lehet, hogy ők is átvették. Az irány akár fordított is lehetett. Attól, hogy több ezer éves leleteket szeretnek indo-európainak beazonosítani, attól az még nem lesz tény. Mivel nyelvi emlékek nem maradtak a régészeti leletek mellett, a genetika meg jelenleg még nem alkalmas ilyen kérdések eldöntésére, a kultúra pedig hamar elterjed a környező népek között, így nehéz megmondani, hogy mi honnan származik, addig pedig maradnak a spekulációk. Miért nem merül fel pl. az, hogy akár az indo-európai népek is átvehették ezeket máshonnan? Ez az indo-európai kulturális felsőbbrendűségi elmélet szerintem inkább kimeríti a „szélsésőges őrület” fogalmát.

Bár a nyelvek és népek eredetének kapcsán nem is hiszem, hogy ez igazán kulcskérdés lenne, mivel az összehasonlító tudományágak célja pl. a mai (vagy a korábbi, pontosan ismert) nyelvek, kultúrák összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek arányának és jellegének meghatározása, és ennek egy komplex, holisztikus képbe illesztése. És valószínűségi alapon az a koncepció a leghelyesebb (de az sem biztosan helyes), amely a legjobban beleillik a komplex képbe. De ha az inoeurópai népektől is vették át a törökök vagy a finnugorok akár a teljes kultúrájukat, akkor is fel kell merülnie a török és finnugor népek rokonságának, pont a hasonló nyelv és kultúra miatt.

„A török eredetűnek titulált magyar szavak egy igen nagy része levezethető akár indoeurópai gyökökből is.”

Másképpen: az indo-európai eredetűnek tartott szavak egy része levezethető uráli-altáji szavakból is. Ki dönti el, hogy a tyúk vagy a tojás volt előbb?

„arra a szélsésőges őrületre gondoltam amikor a turáni körökbe bevonják a sumérokat és a dravidákat(!) pusztán mert agglutináló nyelvük van, miközben a rokonítás teljesen nyilvánvalóan alaptalan.”

Nem nyilvánvalóan, mivel igen nehéz a sumér nyelvet vizsgálni (mivel az eredeti kiejtésre csak következtetni tudunk, vagy még azt sem), így nem lenne egyszerű bármely mai nyelvvel rokonítani, ugyanakkor nem is zárható ki a rokonság. Az sem lehetetlen, hogy az uráli-altáji nyelveket bestzélő népek ősei egy a sumérokkal rokon nyelvet beszéltek, bár nem közvetlenül tőlük származnak le, így még nehezebb lenne ezt néhány ezer év távlatából igazolni. Ugyanakkor azt sem jelenthetjük ki, hogy nyilvánvalóan nem rokonok.

„A sztyeppék végleg eltörökösödtek és láthattuk is az eredményét. Onnantól kezdve egy sötét, barbár folt maradt a térképen egészen az orosz hódításokig. Örüljünk inkább hogy nyugatra fordultunk, különben a török "barátainknak" köszönhetően népünk már rég elpuszult volna, ahogy a keleten maradt magyarokkal is történt.” Ez már politika. Próbáld meg elfogulatlanul szemlélni a kérdést, ne pedig az alapján, hogy szereted-e a török kultúrát. Főleg ne az orosz kultúrát hozd fel ellenpéldának, mert semmivel sem volt fejlettebb a töröknél.

"Az antropológiai leletek alapján a hunok a kaukázusi embertani típushoz tartoznak, de részben mongoloid jelleget is mutattak. "

Ezt a butaságot nem tudom honnan vetted. A hunok eredetileg tősgyökeres mongol eredetű nép voltak, nyugatra vándorolva - amikor keveredtek türk és indo európai népekkel - hígult fel kicsit a genetikájuk és váltak kicsit európaibbá, de még a később Európába eljutó és elő hunoknak is többségében mongol arcvonásaik voltak.

Sziasztok, régóta foglalkozok magyar őstörténettel és azt kell mondanom sem a finnugor sem a turáni pártiaknak nincs igazuk. Azt vettem észre hogy ezt a témát a mindenkori politika élesen befolyásolta, bár a rendszerváltás óta azért főleg a tények kerültek előtérbe. Megpróbálom a magyar őstörténetet és a magyar etnikum kialakulását mindenféle politikai irányvonal nélkül bemutatni, az ősmagyaroknak mind a pozitív és negatív oldalát is hogy racionális képet kapjunk róluk. Kicsit hosszú lesz, de szerintem megéri végigolvasni.

IGAZ-E HOGY A MAGYAROK ÉS HUNOK ROKON NÉPEK VOLTAK?

Nem. A hun-magyar rokonság csak az ősi magyar legendákban vannak benne, valójában minden történelmi alapot nélkülöznek. Regékben, mondákban persze minden nép gazdag és ha minden ilyen történetet elhinnénk akkor minden népről az derülne ki hogy: ő a legtökéletesebb, a legrégibb, a leginkább uralkodó és természetesen neki voltak a legnagyobb hősei, királyai stb. Nincs ez másként a magyarokkal sem, ők Attila a hun királytól származtatják magukat, legalább is sokan elhitték ezt a legendát. Ennek körülbelül annyi a valószínűsége minthogy az ókori dákok és románok rokonok lettek volna. Az ilyeneket a történész nyelv "áltörténeti legendáknak" hívja. A hunok egy mongol eredetű távol keleti nép voltak, akik háború idején több száz egyéb nomád (valójában nem hun etnikumú) népet tudtak mozgósítani hol rábeszéléssel, hol gazdasági vagy egyéb katonai kényszerrel. De ettől még a hunokkal nem keveredtek vérrokonságba ezek a népek.

Itt jegyezném meg azt az érdekességet amit itthon nagyon kevés magyar tud, hogy a nyugati köznyelvben a hun szó egy pejoratív szó, ami primitív, vérgőzös, barbár embert jelöl. Ez kapóra jött az első világháború idején az amerikai propagandának is, ami a magyarokat hun népnek állította be, ezzel is magyar ellenes hangulatot keltve. Még a második világháború idején ez a propaganda a nácikat nevezte hunnak, Hitlert pedig egy modern kori Attilának. Ebből is látszik nyugaton milyen pejoratív szó ez, és ha ezeket az átlag magyar tudná bizony nem dicsekedne el ezzel.

Tehát visszatérve a magyarok sokáig meg voltak győződve hogy ők a hunok leszármazottai, pedig történész berkekben köztudott hogy a hunokról szóló régi krónikák többsége hamisítvány. Ne emlegessük az aranyszarvas legendáját sem, mert arról meg bebizonyosodott hogy ezt már akkor regélték a hunok, és egyéb ázsiai vagy indián népek amikor a magyarok még sehol nem voltak. Ez a sztori egyébként Japántól Angliáig minden nép kultúrájában benne van kisebb nagyobb változásokkal. Megfigyelhető hogy a magyarság kultúrája az évek során hogyan alakultak át hogy kidomboríthassák a magyarok hun eredetét. Ehhez képest a valóság teljesen más volt. Nem igaz az sem hogy az őseink már a kr. u. 6.században "onogurnak" vagy "hunogurnak" nevezték volna magukat továbbá a Hunor-Magor monda sem igaz.

Cáfolja még a magyarok hun eredetét az a tény is hogy Attila egyenesági fiait mind egy szálig kiirtották, ettől kezdve tőle származtatni magunkat kicsit humoros. Annyi közünk azonban lehetett a hunokhoz hogy mind a hunok mind a magyarok könnyű lovas nép voltak, akik nem mindig a nyílt háborúkban hanem a meglepetésszerű csapásokban és közönséges rablásokban jeleskedtek.

Kevesen ismerik még Detre "magyar" vezért is akit a későbbi német krónikákból vettünk át. Ez az innen onnan való legendalopás nem magyar sajátosság volt, akkoriban minden nép kölcsönvett bizonyos alakokat és figurákat más népektől majd beolvasztotta a sajátjába, hogy ezzel is minél előnyösebb színben tüntessék fel magukat.

MILYEN ETNIKUMÚ VOLT A MAGYARSÁG? AZ ŐSMAGYAROK A FINNUGOR ETNIKUMBA TARTOZTAK?

Ez megint téves. Itt kitérnék egy fontos dologra ami szintén el van terjedve a köznyelvben de valójában butaság hogy a finnugor mint etnikum nem létezik és ez csak egy nyelvi rokonság. Ez nem igaz, létezik. Genetikailag pontosan körül lehet határolni a finnugor népeket haplocsoportok alapján (n1c1), ugyanolyan népnek számítanak mint a germánok vagy a szlávok.

Visszatérve ez ősmagyarokra ők egyáltalán nem tartoztak a finnugor etnikumba, legalább is egységesen nem. Az egy újabb tévhit hogy a honfoglaló magyarság egyetlen etnikumba tartozott és egységes nyelvet beszélt. Mert aki azt hiszi hogy a Kárpát medencébe egy egységes magyar nemzet érkezett honfoglaláskor annak fogalma sincs az akkori magyarok társadalmi szerkezetéről.

A honfoglaló magyarok 7 törzsből álltak, ezek mindegyike külön etnikummal, külön nyelvvel és külön törzsfőnökkel rendelkezett. A valóság az hogy ezeknek az embereknek szinte semmi közük nem volt egymáshoz. Ekkoriban magyarságról mint etnikumról nem is lehetett beszélni, csak egyfajta nép szövetséget jelentett. A honfoglaló magyarok ha tehették elszeparálták magukat a többi törzstől és önálló kis vidékeket alkottak a Kárpát medencében, csak amikor kalandozni indultak akkor tudtak egyesülni ezek a törzsek. Azt is kevesen tudják hogy a magyarok betelepülése előtt a Kárpát medence nem volt lakatlan, egész területén éltek szlávok és avarok amikre később a honfoglaló magyarság rátelepült. Továbbá egy törzs sem állt egységes etnikai csoportból, rengeteg volt minden törzsben a rabszolga akik megint más etnikumba tartoztak. Ekkoriban a Kárpát medence még a mai USA-nál is nagyobb olvasztótégely volt.

Az akkori "magyarság" egyfajta ragadozó madárhoz hasonlított: a folytonos hódítás, az ellenség elűzése, lecsapás és rablás volt az életük. Nekik ez jelentette a teljes szabadságot, ezért éltek haltak és ekkoriban a hét törzs nem igazán akart csatlakozni. Persze a kettős fejedelemség rendszere (kende és gyula cím) mégha nagyon lazán is de összekötötte őket, ezt leszámítva teljes anarchia volt. Ezt jól mutatják a magyarokról írt bizánci jellemzések is. A pozitív tulajdonságok mellett (hadrend, katonás fegyelem, bátorság) nézzük meg a negatív tulajdonságokat is ami jól bemutatja az akkori magyarok szabadságszeretetét és önfejűségét is: rejtegetik valódi szándékaikat, az idegenekkel szemben barátságtalanok és megbízhatatlanok, tehát esküszegők akik minden megígérnek de semmit se teljesítenek és hogy semmi esetre se szabad bennük megbízni. Írták még hogyha kincsekről és értékekről van szó kapzsik és mohók, és ilyenkor nem néznek se esküt se ígéretet, se szerződést csak a kincsre törnek.

A magyarság egyesítése valószínűleg nem tudatosan jött létre. Mivel a kende és gyula címet bármelyik karizmatikus törzsfő megkaphatta. Teljesen véletlen volt hogy Álmos és Árpád idejében - amikor a kettős fejedelemség átalakult "vezérlő fejedelemséggé" tehát a kende és gyula címek összemosódtak - pont Álmos volt hatalmon akiből végülis később ennek köszönhetően az egész magyarság uralkodói dinasztiája származott. A magyar törzsek persze hallani se akartak semmilyen egységesítésről és közös uralkodóról, így ez majd csak sokkal később vált valósággá (Szent István és Szent László idejében) ekkor beszélhetünk a magyarról úgy mint egyforma etnikumról.

HA AZ ŐSMAGYAROK NEM VOLTAK FINNUGOR NÉP MIÉRT BESZÉLJÜK A FINNUGOR NYELVET?

Kitértem korábban a hét törzs milyen vegyes etnikumú volt és hogy nem beszélték egymás nyelvét. A honfoglalás kori magyar állapotokat úgy kell elképzelni mint a Habsburg Birodalmat: sok egymástól különböző nép szövetségét. Vita van arról hogy a 7 törzs milyen etnikumba tartozott de valószínűleg a kabar türk etnikumú volt, a Nyék törzs finnugor, a Megyer finnugor, a Kürtgyarmat finnugor, a Tarján türk, a Jenő bolgár, a Kér finnugor, a Keszi pedig türk. De ezek mind csak a névből leszűrt találgatások mert szinte bizonyos hogy iráni etnikumú a szkítáktól leszármazott népek is voltak ekkor a magyarokkal, bár valószínűleg ők nem alkottak önálló törzset.

Szóval a mai napig is rejtély a honfoglaló törzsek pontos etnikuma, de annyi bizonyos hogy Géza de különösen István idején minden volt törzs a finnugor eredetű nyelvet tehát a mai magyar nyelvet kezdte el használni és átvenni. Szinte biztos az is hogy a finnugor nyelv még a honfoglalás előtt is egyfajta közvetítő nyelvként szolgált a 7 törzs között. Hogy miért pont a finnugor nyelvet vette át mindenki azt nem tudjuk. Egyesek szerint azért mert a finnugor etnikumú népek voltak többségben a törzsszövetségen belül, mások szerint egy a finnugor etnikumhoz tartozó törzs dominált a többi felett, szóval nem tudni miért alakult így.

Ami a lényeg a mai magyarság egy finnugor nyelvet beszélő, genetikailag a szláv és germán népekhez legközelebb álló a végtelenségig kevert etnikumú nép. Szóval a "tiszta magyar" fogalmakat ezentúl tessék elkerülni, a 100% magyar pólókat meg a ruhatár aljára tenni :)

Akik az őstörténetet kutatják három nagy ágra szakadtak. Az egyik a finnugorista, a másik a turanista, a harmadik csoportot pedig az ősmagyar pártiak alkotják, ezalatt értem azokat akik meg vannak róla győződve hogy a magyarság a világ ősnépe, eközött megtalálhatunk olyan teóriákat hogy az űrből érkeztünk, vagy egy elveszett kontinensről és ki tudja még mit... Ha az ember támogatottságot, népszerűséget szeretne akkor valamelyikhez tartoznia kell. Én vállalom hogy egyiket sem támogatom, semennyire nem befolyásol a másik megbélyegzése amíg nem áll elő egy logikailag helyes másik elmélettel. Általában a turanisták nagyon támogatják amit mondok egészen addig amíg nem derül ki az írásaimból hogy az ő elméletüket is ugyanúgy elvetem int a finnugoristákét.Mindenki helyesel amíg érzelmi alapon a "lelkébe nem gázolok" azzal hogy megcáfolhatónak tartom a teóriáját.

Amit a genetikáról írsz az erős ferdítés. Az autoszómás génkészlet vizsgálata legfeljebb részletesebb képet adna az emberiség génkészletéről, őseiről, azok keveredéséről és népzmozgásairól, de nem mondana ellent az Y-kromoszómás és mitokondriális DNS vizsgálat eredményeinek, nem eredményezne szöges ellentétet a kettő között (mivel az autoszomális kromoszómák mindkét szülőtől öröklődnek).

Az embertani vizsgálatok, és a kultúrális antropológia vizsgálatai összhangban a genetikai vizsgálatokkal egymást erősítik. A genetika,és az ősi embertani jellemzők is kizárják az altáji vagy finnugor eredetet.

Az hogy szavak fordított irányúan az altáji nyelvekből kerültek az indoeurópai nyelvekbe kizárható. Egyrészt mert ha az adott szavak gyökerei azokban a nyelvekben is megtalálhatóak amik nem érintkeztek az altáji nyelvekkel, akkor elég nagy valószínűséggel indoeurópai eredetá szóról beszélhetünk. Másrészt bizonyos szavak, például a lótartással és lovasharcászattal kapcsolatos szavak 100%-ig az indoeurópai népekhez köthető, mivel hozzájuk köthető a ló háziasítása is. Nem túl valószínű hogy ezek a népek háziasították a lovat de nem nevezték el az ehhez kapcsolódó tárgyakat, felszereléseket, kifejezéseket, hanem azt csak később az altáji népek rendelték melléjük...

Itt nem arról van szó hogy a tudósok több ezer éves leleteket szeretnének ehhez vagy ahhoz a népcsoporthoz rendelni. De ha az adott időszakban, az adott helyen az embertani és genetikai vizsgálatok, valamint bizonyos kultúrák közötti azonosság, folytonosság alapján nagyon-nagy valószínűséggel egy adott népcsoport élt, akkor nem állíthatják az ellenkezőjét. Ha nyoma sincs török vagy uráli elemeknek, és a török és uráli népek által benépesített területen nem találkoznak olyan leletekkel amikkel hasonlóságot mutatnának akkor nem kapcsolhatják hozzájuk.

Én egy szóval sem beszéltem bármiféle indoeurópai felsőbbrendűségről. Tényeket közöltem, amikből ha te ezt szűrted le, az már a te egyéni dolgod.

A probléma hogy a turáni és finnugor elmélet nem illeszkedik bele abba harmónikus és tökéletes képbe amiről te beszélsz. Az embertani vizsgálatok alapján nem, a genetikai vizsgálatok alapján sem, a kultúrális párhuzamok alapján megkérdőjelezhetően az egyértelmű indoiráni hatás végett a török népekre. A nyelv pedig csak nyelvi rokonságot bizonyíthat, származást nem, és a feltételezett nyelvrokonság ebben a formában szintén ingatag lábakon áll.

Az altáji nyelvek kapcsolatát a sumer és dravida nyelvekkel, a történelem, a genetika, az embertani vizsgálatok, és a kultúrák vizsgálata is cáfolja. A török népek és a dravida népek még csak nem is egy rasszba tartoznak... Könyörgöm gondolkozzunk egy kicsit logikusan.

A sumer nyelvet valóban nem ismerhetjük tökéletesen, ellenben a dravida nyelveket igen. Az egész rokonság pusztán arra van ráépítve hogy mindegyik említett nyelv agglutináló (érdekes módon azokat a népeket mint a bantuk nem említették, ők úgy tűnik nem egy olyan rokon nép akikra büszkék lennének, bezzeg a sumerok...), és bizonyos hasonló alakú szavakra amiknek egy része lehet átvétel, másik része pedig csak nyakatekert logikával egyeztethető jelentésben is, összességében pedig az adott népek szókészletének csak apró töredékét érinti a "hasonlóság" javarészt még csak nem is ősnyelvi szavakat. Azt teljesen figyelmen kívül hagyták hogy az adott nyelvtani sajátosságok egymástól függetlenül is kialakulhatnak, élő példa erre az angol nyelv ami bár eredetileg flektáló nyelv volt, egyre több izoláló jellegzetességet mutat, miközben semmilyen rokonságban nem áll a sino-tibeti nyelvcsaláddal és a kínai nyelvvel.

Amit említettem pedig nem politika, hanem történelmi tény. Nekem semmi bajom a török kultúrával, sokat foglalkoztam vele és érdekesnek is találtam mint minden más kultúrát amire kitekintettem eddig. Ha szerinted valami jelentős civilizáció alakult ki a mongol hódíáts után a sztyeppén azt jelezheted. Azt is hogy ha szerinted az európai és ázsiai civilizáció nagyban befolyásoló, és a világnak számos jelentős művészt és tudóst adó orosz nép szerinted semmivel sem alkotott jelentősebbet mint a krími tatárok. Szíved joga így gondolni, de az hogy én nem így gondolom nem bizonyít semmiféle elfogultságot, és nem jelenti azt hogy politikai nézeteim miatt, vagy a török népekkel szembeni állítólagos ellenszenvem miatt gondolnám azt amit gondolok.

A további válaszokhoz hozzászólva pedig...

Egészen egyszerűen tudományos kutatások eredményeiből "vettem ezt a butaságot" amik bizonyítják hogy a mai mongólia területén és környékén az indoeurópai népek és a mongoloid(ez nem mongolt jelent) népek egyaránt jelen voltak. Bizonyos területeken a kaukázusi típus más vidékeken a mongoloid típus volt többségben, amik egymással keveredtek. Ezen a területen alakult ki a hun civilizáció is amit ez a vegyes kép jellemzett. Nagyobb butaság azt állítani ezek után hogy a hunok mongol nép voltak (főleg azt hogy tősgyökeres), mert ekkortájt a mongol törzsek még leginkább csak mongólia keleti vidékein voltak jelen, és az adott területen a mongoloid típuson belül javarészt török népek laktak, akiknek a mongol törzsek alattvalóik voltak.

A hun származás kapcsán pedig annál jóval bonyolultabb a kép, minthogy semmi érdemi állítással te kijelentsd hogy hamis. Nem az a baj hogy ezt állítod, csak nem látok semmi cáfolatot vagy alternatívát alatta. Az hogy milyen kép él a nyugatiak fejében a hunokról, az nem számít semmit a rómaiaktól örökölték. Mint írtam a hunok nem mongol eredetű nép voltak, aki ilyet állít az nincs tisztában a témával, és alapvető fogalmakkal ennek kapcsán. Nem csak a cosdaszarvas monda miatt gondolhatjuk ezt indoiráni örökségnek. Ami egyértelművé teszi, függetlenül attól hogy milyen más népek kultúrkörében van még jelen, az a szarvas szerepe, jelentősége, és a szkíta szarvasábrázolásokhoz hasonló szarvasmintázatok a honfoglaló sírokban feltárt leleteken. Senki nem állítja hogy a magyarok Onogurnak nevezték volna magukat, már csaka azért sem mert az egy törzsszövetség volt, és nem egy nép neve. Egyszerűen azt mondják hogy a nyugati nyelvekben az Onogurból ered at Ungarn stb. elnevezés. Az pedig téves hogy Attila összes egyenesági fiát lemészárolták mert Ernák, Attila harmadik fia lett később az Onogurok királya, és 503-ban halt meg. Ki az a Detre magyar vezér? Tudtommal a mondákban Detre egy ellenséges német vezér volt, feltehetőleg Theodorik gót királyra utal. Keve volt a magyar vezér. Eddig is annyi tárgyi tévedés volt a hozzászólásodban hogy nem is tudom érdemes-e tovább elemezni.

Az hogy a magyarság több törzsre bomlott nem jelenti azt hogy abszolút semmi közük nem volt egymáshoz. A honfoglaló sírok leletei embertanilag és genetikailag sem voltak olyan mértékben különbözőek hogy azt állítsuk a magyar törzseknek közük sem volt egymáshoz. A legtöbb európai nép is kezdetben több törzsből formálódott egy nemzetté, "hatalmas" különbségek leginkább csak az uralkodó és a meghódított törzsek között volt jelen. Azt hogy különböző törzseink milyen etnikumúak voltak nem tudjuk. A nevüket nem sikerült megfejteni csak feltételezések vannak, hogy a törzsnév ugor vagy török eredetű lehet. De ez csak feltételezés, és a származásuk kapcsán semmit nem bizonyít, főleg nem azt hogy nem beszélték egymás nyelvét. Valóban éltek más népek is a Kárpát- medencében a honfoglalás idején, ezt szerintem mindenki tanulta az iskolában is. Viszont ha nagy nagyobb számú, esetleg fejletebb kultúrájú nép élt volna itt, akkor átvettük volna a nyelvüket és asszimilálódtunk volna ahogy az a bolgárok esetében is történt.

Az hogy miért nem igaz hogy csak egy finnugorul beszélő germán-szláv keveréknép lennénk már fentebb kifejtettem és nem írom le még egyszer...Összességében alig tartalmazott helyes információt amit írtál.