Mióta tartozik a melegházasság az emberi jogok közé?
Nincsen ez specifikálva egy hivatalos nemzetközi dokumentumban sem. Ne jöjjön senki se a rabszolgatartással, és a gyerekmunkával, hogy az is valamikor nem volt megengedett, most meg az, mert a kettő gyakorlatilag nem ugyanaz az eset, itt csupán definíciós problémáról van szó.
A házasság gyakorlatilag egy jogi fogalom, ami a vérségi öröklődés alapja. Mivel a melegházasság révén nincsen vérségi utód, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, főleg, amikor a heteroszexuális kapcsolatot is lehet házasság nélkül folytatni.
Amikor az ókorban a homoszexualitásnak/pederasztiának nagy divatja volt, hogy a császárok is csak adoptálták az utódjaikat, amikor a házas polgároknak is lehetett "plátói kapcsolata", mégsem vezették be a homoszexuális házasságot.
Sőt, a lex Papia Poppaea-t, ami sújtotta különféle adókkal azokat, akik nem voltak házasok, és akiknek nem volt gyermekük, még a felvilágosodás egyik jelentős alakja, Montesquieu is magasztalta.
Köszönöm a válaszokat.
Az utolsó (#50-es hozzászólónak) választ nem értem. Azt állítod, hogy vannak ilyen axiómák, hogy mindenki egyenlő, van olyan axióma is, hogy a házasság férfi és nő közössége, azonban ezeket az axiómákat felül lehet írni bizonyos erkölcsi elvárásoknak.
Már megbocsáss, de felülírni egy axiómát fából vaskarika. Az axióma egy a priori állítás, amit nem következtetünk, nem bizonyítunk, nem változik, csak úgy van, ahogy (hacsak nem vagy szkeptikus, de akkor nincs értelme a vitának), mert elméleti valami, ami a minket körülhatároló részben biológiai/logikai törvényeket határozzák meg. Ezek elméleti elvont igazságok, amik nem része a változásnak.
És itt ne a katolikus dogmákból induljál ki, amelyek egy isteni tekintély elfogadásán alapulnak, hanem a logikai/matematikai alapelvekből, amelyek szintén tartalmaznak bizonyíthatatlan, evidens (azért igaz, mert így születtünk, hogy igaz), elemeket, amiket magyarul alapfogalmaknak hívunk.
Bármilyen hülyén hangzik bizonyíthatatlan igazságok nélkül még bizonyítani sem tudnánk:
Mivel bizonyítani (a posteriori) csak egy előző igaz állításból lehet, ezért nem lehet minden létező igazságot bebizonyítani.
Miért? Mert az előző igaz állítás, amivel bizonyítunk, az vagy egy szintén másik tételből igazolt állítás, amely tételek szintén így mennek az axiómáig, vagy maga az axióma.
A sorozat a regressus ad infinitum elv alapján nem lehet végtelen, tehát léteznek axiómák, amelyek csak úgy vannak, mert a sorozatnak mindig van egy első tagja.
Tehát axiómák, főleg ha természetjog alapján állnak azok, létezniük kell, nem írhatja fel őket semmi, mert akkor azok nem axiómák lennének, hanem egy másik tételből bizonyított igaz állítások.
Egyébként ugyanez a helyzet akkor, ha azt gondoljuk, hogy olyan embereket úgy tudjuk kompromisszumra kényszeríteni, hogy az egyik A-t, akar, a másik pedig A-t nem akar.
Sok mindent összelehet gyúrni, de az ellentmondó (A <-> nem A) állításokat az ellentmondás/kizárt harmadik elve alapján sohasem.
"mindenki egyenlő, van olyan axióma is, hogy a házasság férfi és nő közössége"
Ezek nem hogy nem axiómák, de még csak nem is igazak.
Az első egy szép elv lenne, de soha nem volt így és nem is valószínű, hogy lesz valaha is. Mondjuk a törvény előtt lehet mindenki elvileg egyenlő, de általánosságban nem. Mindenki máshonnan indul és mást dob neki a gép, így elképzelhetetlen az egyenlőség általánosságban.
A második meg egy jogszabály részlete, amit kb 2 éve vert át egy gátlástalan, de jelenleg kétharmados többségű párt, hogy a koalíciós partnerének befogja a száját. Ezt axiómának tekinteni enyhén szólva is furcsa.
"Én azt kérdeztem, mi a forrása az erkölcsnek szerinted? Az rendben van, hogy felsőbbrendű irányelv, de honnan tudod, hogy mik a helyes irányelvek? Te találod ki?"
A természetjog.
"Szerintem mindenki magának szabja meg az elveit."
De itt nem egyénekről van szó, hanem társadalomról.
"Na jó, de akkor meg milyen alapon tiltakoznak a melegházasság ellen? Az államnak miért a kérdező szubjektív irányelveit kellene figyelmbe vennie amikor törvényt alkot?"
Mert egyrészt létezik objektivitás (ami nem én vagyok, teszem hozzá), ami a civilizációnk, maga a fejlődés alapja, és nem létezik relativizmus, miszerint nem léteznek abszolút, objektív igazságok. Voltak civilizációk, akik nem hittek benne, és nem is fejlődtek, ugyanis ahol minden relatív, ott nincsenek közös célok, csak egyéniek. És ha az egyéni célok ütköznek egymással, akkor csak kevés egyéni cél van.
Ha csak szubjektív elvek lennének (vannak, de nem kizárólagosan), nem lenne közösség se. Szerintem, ha az ősember elvi liberális lett volna, sohase jött volna létre társadalom - állam, mert nincsenek univerzálék, közös tulajdonságok, csak egyén, egyén és egyén.
50-es vagyok.
Alapdefiníció szerint az axióma nem más, mint amit az érvelés során adottnak fogadunk el. A jog azonban a társadalmi normák egyik alrendszere, és a határvonalat konszenzus alakítja ki (vagy a jogalkotó), axiómákon alapul- a jogtudomány szempontjából, azonban a társadalomtudomány szempontjából már korántsem. Egy jogtudományi érvelésben megkérdőjelezhetetlenek az axiómák, mert azok a létező jogon alapulnak, a jog rendszerén belül léteznek, azonban a jogtudomány saját axiómái társadalomtudományi kontextrusban már nem axiómák. Példának okáért a jognak a definíciója a jogtudományban axióma, a társadalomtudományban, a filozófiában nem.
Ezért mondtam azt, hogy a jog akkor tudja a lényegi funckióját betölteni, ha az alkalmazkodik a társadalmi elvárásokhoz, ez igaz ugyanúgy a jogtudományi axiómákra is.
A liberalizmust és az anarchizmust pedig ne keverjük, mert már nagyon fárasztó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!