Szerettek Magyarországon élni?
Igen, szeretek itt élni.Ez az én országom.
Mikor külföldön nyaralok egy-másfél hetet,az utolsó napokban már honvágyam van és azt várom, hogy vére újra megpillanthassam a piros fehér zöld táblát a határon.
Anyagi gondjaim nincsenek, szóval engem ez a probléma nem érint.
Szeretek igen. Budapest egy elég jó város, és mindent egybevetve, Magyarországon sokkal jobb az életminőség, mint a világ más részein.
Az én szakmámban munkalehetőség is van, bár tudom, hogy ez azt nem nagyon vigasztalja, akinek nincs.
De ahogy előttem is írták, Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban is vannak nagyon jó lehetőségek. Számomra az Egyesült Államok annyira nem vonzó célpont, esetleg bizonyos részei, de pár éven belül tervezek dolgozni majd más városokban is, mondjuk Nyugat-Európában.
Szerintem ez egy jó lehetőség, mert nekem nem az számít, hogy egy város melyik országban van, hanem pl. az, hogy mennyire szeretem az ott beszélt nyelvet, mennyire tudom elfogadni az ottani kultúrát, és mennyire tudok azonosulni az ottani életfelfogással. Az életet szerintem az határozza meg, hogy az embernek milyen emberi kapcsolatai vannak, illetve, hogy a munkájával mit tesz hozzá az emberiséghez. Vagyis, ha ezen szempontok alapján jobb lehetőség kínálkozik, akkor költözök. De ide is sokminden köt.
Régen szerettem és mindig úgy voltam vele, hogy itthon akarok élni és dolgozni.
De manapság egyre kevésbé tetszenek az itthoni dolog.
Nem csak a politika, de az emberek mentalitása is egyre inkább arra sarkall, hogy talán inkább el kéne innen menni.
A pénz nálam csak sokadlagos szempont.
A nők miatt jó itt lenni, viszont itthoni fizetéseket tekintve, vagy eszel, vagy szórakozol, de kettő már nem futja, és ez a baj.
21F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!