Miért nem lehet tisztességesen ÉS jól élni Magyarországon?

De lehet, nekem sikerül... Nem olyan nehéz, csak DOLGOZNI, és TANULNI kell érte.

20 évesen már 2 éve elköltöztem a szüleimtől, és dolgozom, mellette Magyarország egyik legkomolyabb egyetemére járok. Igaz, ehhez meg kell tanulni az embernek, hogy állandóan dolgozik, és keveset alszik, de valahogy a magánéletre, pihenésre, meditációra, sportra is jut idő... Nem mondom, hogy nem megterhelő! De távolról sem lehetetlen.

a "túl sok tudás" (pl több diploma + egy kis tehetség) nem kell senkinek, mert a végén még jobb lesz, mint "én a tulajdonos".

Ez egy elég nagy baromság. Minél több hasznos tudása van az embernek, annál könnyebben boldogul, ezt a 20 évem alatt már bőven megtapasztaltam. 20 évesen már csaknem annyi tapasztalatom van némely szakmában, mint másnak 10 év gyakorlat után. Ennek sincs semmi különös oka, 10 évvel ezelőtt már bőszen tanultam szakmai dolgokat, és most is szorgalmas vagyok. Eddig senki se mondta azt, hogy hagyjam abba, sőt, bőszen adják át a tudásukat, tapasztalatunkat, és azokat is szívesen meghallgatják, amikor nekem van jobb ötletem - és rendszerint el is fogadják az ötleteket. Hogy miért van ez így? Mert van eszük, és tudják, hogy hasznukra válik, hiszen nekik is könnyebb a dolguk, ha együttműködünk, mint ha egymást próbálnánk lejjebb nyomni.

"Így esélytelen az ember. Mert ha meg nem tanul, akkor úgyse tud megélni, mert segélyből, közmunkából nem lehet."

Ez nem igaz, minél többet tanulsz, annál könnyebben boldogulsz - nem csak a munka, megélhetés, de a magánélet, személyiségfejlődés terén is. A dolog titka, hogy tudni kell, mit tehetsz meg magaddal, és a tested, lelked korlátait a jóérzés határain belül maximálisan kihasználni. Ha megbecsülöd a saját munkádat, akkor nem vagy esélytelen, sőt, igen boldogan élhetsz.

"El lehet menni innen jó messzire külföldre, de attól még a helyzet nem változik."

De, az a helyzet, hogy változik. Azért is mennek el, akik elmennek, mert a helyzet sokkal jobb lesz.

"De, az a helyzet, hogy változik. Azért is mennek el, akik elmennek, mert a helyzet sokkal jobb lesz."

Egyetértek, jobb az országnak nélkülük. :)

Amúgy én is tervezek külföldre menni, mert érdekelnek az ottani munkák, és szeretnék világot látni. De azokat, akik az itteni tisztességes munkát külföldi rabszolgamunkára cserélik, csak mert látszólag jobban élnek, azokat nem tudom tisztelni.

Azért mert nem tudnak "jól élni".

A "jól élésüket" mindenféle fölösleges flinciflanciságokhoz és anyagi elvárásokhoz kötik.

Nagy kultúrája van a sznoboskodásnak az észcsinálásnak és a különlegeskedésnek.Ezekre a beteges tévképzetekre nevelődtek, miközben lassan teljesen kiment a divatból az egymás iránti alaptisztelet, a szerénység, a szorgalom, a kitartás és jól végzett hasznos munka öröme.Legyen bármi is az.

Szerintem nem annyira fontos rahedli diplomákat gyüjtögetni, sokkal jobban jársz ha megtanulsz valamit, szakmát vagy bármit rendesen.Olyat amiben örömed leled és érdekel.

Ha nem vagy mohó és csak korrekt vagy az emberekkel és azt tapasztalják ,hogy számíthatnak rád, mert komoly vagy és szavahihető ,nem lesznek munkaproblémáid.

Persze ,sokat számít, hogy hova születsz, milyen mintákat látsz,milyen nevelést kapsz ,de nem nincs az a helyzet ahonnan nelehessen kellő elszántsággal és kitartással esélyed egy átlagos és kiegynsúlyozott életre.

Ismerek telhetetlen embereket akik bármennyiük is van,vagy lesz , soha nem fogják jól érezni magukat a bőrükben és ismerek embereket akiknek mindig jó a kedvük, derüsek és optimisták bár küszködnek az élettel ,de tök jól elvannak a munkájukkal és nem nyafognak soha.

Minden életszakasznak megvannak a maga vágyai és beteljesülései, lehetőségei és sikerélményei.A baj ott kezdődik amikor valaki mohó, vagy megalapozatlanok az elvárásai másokkal(akár álammal,kormánnyal) és önmagával szemben.

Ahhoz hogy az emeletre jusson a hangya elég egyszerre csak egy lépcsőt megmásznia ,adott idő alatt.

Nem lehet mindenki szárnyashangya.

"De azokat, akik az itteni tisztességes munkát külföldi rabszolgamunkára cserélik, csak mert látszólag jobban élnek, azokat nem tudom tisztelni."

Kint nincs rabszolga munka 8 óra után mehetsz haza, mert lejárt a műszak. Kint a szarabb melót is egy itthoni felső vezető bérérnek duplájával jutalmazzák.

Én éltem 5 évet kint. És jövőre megyek is vissza, amint elvégeztem a dolgom.

Majd ha kijutsz meglepődve fogod tapasztalni, hogy teljesen más a világ nyugaton.

Mert még csak három éve próbáljuk.

A kétszer 4 éves korábbi ciklusokban ment a rombolás, amikor "nem csináltunk semmit. Trükkök százait kellet véghez vinni, amiről nektek nem kell tudni, hogy működjön a kormányzás." "hazudtunk reggel, éjjel és este.." ismerte el szűk körben az egyik 'illetékes elvtárs.

Ez ment 2-szer 4 évig.

Állítsuk szembe csak az időtartamokat.

Rombolni mindig könnyebb volt mint építeni.

..ezek a korábbi vezetők, most is mindenhol csak destruktív, romboló munkával igyekeznek hátráltatni a fejlődést. Jelenleg is az embereknek adott könnyítéseket támadják.

Helyette a tőke előtérbe szorulását preferálnák, ahol az ember csak egy kihasználandó eszköz lenne (mint lett is 2010 előtt).

Ebből volt elegünk, mindannyiunknak 2010-ben és leváltottuk őket!

Majd ha meg lehet fékezni a bal oldali kerék kötőket, akkor még könnyebben haladunk előre abban az irányban ahol már nincsenek több száz százalékos rezsi ár emelések és nyugdíj, fizetés csökkentések, inkább a jövedelmek lassú emelkedése, ami a jelenlegi irány.

Emelkedett az orvosok és a tanárok jövedelme is.

A lakás fenntartási költségek folyamatosan reálissá és megfizethetőbbé válnak. Soroljam? De hiszen mindenki tudja, legfeljebb egyesek nem akarják tudomásul venni a fejlődést.

Röviden, ha a jelenlegi irányba haladunk, akkor minden esély meg van arra, hogy egyre tisztességesebben tudjunk élni Magyarországon. Persze ehhez nem három év kell, de nem is csak négy. Annyi még anno a romboláshoz is kevés volt.