Miért ezt tanítják őstörténet gyanánt a diákoknak és miért tesznek meg ilyet történelmi érettségi tételnek?

"Talán Elena Ceausescu csempészte be ezt a nagyszerű gondolkodásmódot az oktatási rendszeretekbe?"

Köszönjük Emese! Látszik, hogy te még mindég ott tartasz. Sajnállak, ezen kérdésed miatt.

"Talán Elena Ceausescu csempészte be ezt a nagyszerű gondolkodásmódot az oktatási rendszeretekbe?"

Kérlek magyarázd el nekem miféle gondolkodás módról beszélsz. Had világosuljak fel én is!

"Miért, mit tanítsanak, sumér-magyar-szíriuszi rokonságot?"

Az igazságot: ókori szkíta, hun, avar, székely, magyar, besenyő, kun, jász kultúrtörténeti és genetikai rokonságot mely ma is és minden időben kulturális összetartozásának a gerincét alkotta és alkotja. A felsorolt népek pedig nem külön népek letűnt korokból ahogy egyesek be szeretnék állítani. Ezek a népek mind a mai magyarságot alkotják bennünk élnek mind a mai napig, mi vagyunk. Itt vannak mind, mert jelen van a genetikai állományuk és a szellemi kulturális hagyatékuk a mai magyarságban.

A finn-ugor elmélet meg csak maradjon meg egy nyelvtörténeti, nyelvfejlődési érdekességnek és ne csináljanak belőle eredet elméletet mert úgysem fogják tudni bizonyítani és nem lehet csak nyelvelméletből (egyenesen hülyeség ebből kiindulni) meghatározni, hogy Nyugat-Szibériában voltak a magyarok ősei a pattintott vagy a csiszolt kőkorban meg a bronzkorban. Visszakövethetetlen, bizonyíthatatlan, mesebeszéd az egész finnugor történelmi folyamat elmélet. A finn-ugor nyelvtörténeti érdekességet nem cáfolom, csak a helyén kezelem. Ugyan akkora nyelvtörténeti érdekesség a török nyelvrokonságunk mint a finn, méltatlanul elfeledett sajnos, míg a finn-ugor túl van hangsúlyozva, és a török még meg sincs említve.

Még azt is hozzátenném, hogy nyelvelméletekből nem lehet népvándorlást sem rekonstruálni.

És vegyék ki az érettségi tételből ezt a részt:

"Népünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miatt nehezen kutatható és ma is sok a vitás kérdés. A finnugor nyelvcsalád őshazája az Ural vidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása) A fő foglalkozás halászat, vadászat, gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellett. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosan megismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki. Korán kapcsolatba kerültek indoiráni népekkel, melyek a fejlettebb ismereteket közvetítették nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődött, megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat.

Nyugat felé húzódtak és átkeltek az Urálon, majd benyomultak a Volga–Káma vidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a nyugatra kerülő finnek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválásához vezetett. Az Uráltól keletre az Ob, Irtisz, Iszim, Tobol vidékén maradt ugorok iráni népek hatása alá kerültek, átvették a réz- és bronzművesség mesterségét. A II. évezredben bekövetkezett a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való áttérés. (földművelés, állattartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az 1500 körül bekövetkezett demográfiai robbanás és az újabb szétrajzás. Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzettségek és az ugorkori falutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is. I. e.700 körül éghajlati változás, erős felmelegedés következett be, mely által a lomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódott. Az ugorok északra húzódtak, a magyarok együttmaradtak és nomadizálódtak. Ezután új őshazát találtak maguknak Magna Hungáriát (Baskíria: i.e. 500 – i.u. 550) Itt török népekkel kerültek kapcsolatba, akiktől átvették a legeltető állattartást és a növénytermesztést. A letelepült életforma jellemző: ekés földművelés (vaspapucsos faeke), kölesbúza és gabonafélék termesztése. A vagyoni különbségek miatt létrejönnek a vagyoni és politikai alapon szerveződött törzsek. ( 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt–Gyarmat)

730 körül elhagyták Baskíriát és Levédiába ( Volga, Don ) vándoroltak, ahol kazár fennhatóság alá kerültek. A fölművelésben áttértek a csoroszlyás eke használatára. Átvették a kazár rovásírást és a kettős fejedelemséget. (kündü v. kende = szent fejedelem és Gyula = hadvezér) Gazdasági helyzetünkre is kedvezően hatott a Kazár birodalom gyors fejlődése. Bekapcsolódtunk a Birodalom kereskedelmi életébe. Iráni és török jövevényszavaink s a gyarapodó növénynevek a kertkultúra kialakulását és a letelepülést jelzi."

Visszakövethetetlen, bizonyíthatatlan, mesebeszéd, feltételezés, hipotézis.