Gyökeres gazdasági struktúraváltás! Kritikákat kérek! Beválna?
1. Kötetlen munkaidős foglalkoztatás. Nem azért kapsz pénzt hogy ledolgozod-e a napi 8 órát (vagy többet) hanem hogy egy nap/hét/hónap alatt mennyi problémát oldasz meg, mennyi gyakorlati produktum kerül ki a kezeid alól (pl. hány hány programot írsz meg/milyet , hány embert gyógyítasz meg/milyen súlyos betegségből stb. )
Nyílván csak ott ahol megoldható, pl. portások esetben kicsit komplikált.
2. Tilos lesz embereket kirúgni, legfeljebb igen indokolt esetben (extrém hanyagság, lustaság).
Ez a kettő együtt biztosíthatná A BIZTONSÁGOT , hogy nem kell attól paráznia az embernek hogy holnap lesz e még hol dolgoznia, lesz e miből fizetni a kiadásokat, hajléktalan lesz-e stb. Sőt, megteremthetne egy olyan világot ahol nem az embereknek kell kaparni egy állásért, hanem a cégeknek kell versenyezni a minnél jobb kvalitású munkaerőért. Ha nekem megtetszett egy másik cég ahol netán többet is fizetnek biztonságosan átmehetek bármi para nélkül. A cégeknek válik egyre jobban érdekévé hogy maximálisan megfizessenek mindenkit.
Ugyanakkor mivel a teljesítménnyel arányos a fizetés, a munkavállaló sem kényelmesedik el, hanem érdeke lesz hogy mnél többet dolgozzon (,nemúgy mint a komunizmusban ahol ugyan megvolt az ilyen értelemben vett biztonság, de nem volt erre inspiráló erő).
Te szívesen dolgoznál ilyen helyen?
Volt ilyen, hogy informatikusoknál azt mérték ki hány programsort írt. Ennek egyetlen, logikus következménye lett, elkezdtek az alkalmazottak rettentő buta, de rettentő hosszú programrészeket írni. Úgyhogy ilyet már szerintem sehol nem csinálnak. Sok helyen ugyanez a probléma. Máshol lehet mérni a teljesítményt, és van is ilyen, hogy teljesítménybér.
A munkanélküliség pont fordítva van mint gondolod. Paradox módon minél könnyebben lehet kirúgni az embereket, annál kisebb a munkanélküliség. Ha könnyű kirúgni az embereket szükség esetén, akkor a cégek bátran vesznek fel új embereket. Az adott munkahely kevésbé lesz biztonságos, másrészt ha utcára kerülök, joggal bízhatok benne, hogy egy-kettőre találok másik munkát.
Létezik már teljesítményalapú bérezés, ahol lehet. Sok helyen próbálták, de nem jött be. Például egy időben az orvosoknál is volt ilyesmi, hogy az öltésenként fizették a sebészt, nem pedig átalányt Belgiumban és a németeknél. Még a nyugati országokban is ahol elvileg igen nagy a jólét, még a főorvosok is tíz öltéssel varrták össze a legkisebb karcolásokat is.
Ahol nincs tökéletesen egzakt mérőszám, ott nem lehet ahol van ott meg garantáltan alkalmazzák már.
A kirúgás gátolása értelmetlen, mert veszélyezteti a hatékony működést ezer okból, emiatt kevesebb embert vesznek fel a cégek, mivel nagy kockázatot vállalnak minden egyes munkatárs felvételével. Így aki kihullik sokkal nehezebben talál vissza a munkaerő piacra.
1.
A kötetlen munkaidős teljesítményen alapuló foglalkoztatás elég szűk körben alkalmazható. Ahol megoldható ott jelenleg is előszeretettel alkalmazzák.
2.
A gazdaság folyamatosan változik és ezt a vállalatoknak is rugalmasan követni kell. Ha egy cég elveszíti a piacának egy részét, akkor meg kell válnia a munkavállalók egy részétől, mert nem tud nekik munkát adni. Különben csődbe megy és mondjuk 50 ember helyett 500 kerül utcára.
A fő probléma a következő :
Az emberek 60 %-a kényszerből dolgozik és utálja amit csinál. Bármennyit is fizetnél nekik nem teljesítenének jobban. A 30 % megérti, hogy jobb teljesítménnyel több pénzt kereshet és érdekeltté tehető a minőségi munkavégzésben. 10 % szeret dolgozni keresi a kihívásokat és a sikert.
Lehet, hogy a számok nem pontosak de az arányok hasonlóak. Fel kellene nőni egy olyan generációnak ahol megfordulnak az arányok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!