Miért kell tűrnie a szélsőjobb propagandáját a gyerekeknek? Ez tényleg normális?

"Ezt a fajta magyarkodást"

Mit jelent az a szó, hogy "magyarkodás"?

A -kodik, -kedik, -ködik képzőnek kétféle szerepe van:

1., Igéhez kapcsolva azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszahat az igealanyra (= cselekvőre), aki a cselekvést végzi. Pl. mosakodik, törleszkedik, fésülködik. (Ezek az ún. visszaható igék.)

2., Névszóhoz kapcsolva is lehet visszaható szerep, de többnyire inkább azt fejezi ki, hogy az igealany valamilyen tevékenységet végez, vagy valamilyen módon viselkedik. Pl. bohóckodik, elégedetlenkedik, nyűgösködik.

--> Tehát a "magyarkodik" ige elsődleges jelentése az lenne, hogy valaki magyaros tevékenységet végez, vagy magyar(os) módon viselkedik.

3., A Bach-korszak besúgói jelentéseiben a budapesti, feltűnő magyar viseletű nem magyarokra alkalmazták (ruházat, bajusz stb.)

4., 1945 után használták egy további, új jelentésben: "magyar voltát fitogtatja".

Tessék választani. :D

"Tehát a "magyarkodik" ige elsődleges jelentése az lenne, hogy valaki magyaros tevékenységet végez, vagy magyar(os) módon viselkedik."

Az tök jó. Én ezt bevállalom, de szerintem tök fölösleges a szó maga, mert a magyar ember ismérve, hogy magyar emberként viselkedik.

Ugyanúgy, ahogy a repülőgép ismérve, hogy repül.

Nincs ebben semmi extra.

Létezik a többi nyelvben hasonló?

lásd: Angliában angol nyelven angolkodik, Csehországban csehkedik, franciáskodik (franciázik?), németkedik?

Vagy ez is csak hungarikum?

Van benne valami.

Ha valakire azt mondjuk: "Jajj, de skót/sváb vagy!" akkor egyértelműen a fukarságára célzunk, de skótkodásról, svábkodásról nem hallottam.

Ellenben cigánykodásról már igen; a nem cigányok által a cigányokra jellemző életvitel és mentalitás megélését értjük alatta.

<"Tehát a "magyarkodik" ige elsődleges jelentése az lenne, hogy valaki magyaros tevékenységet végez, vagy magyar(os) módon viselkedik."

Az tök jó. Én ezt bevállalom, de szerintem tök fölösleges a szó maga, mert a magyar ember ismérve, hogy magyar emberként viselkedik.>

Attól függ, mit értesz ez alatt.

Ha viszont az én megfogalmazásomból indulunk ki, akkor nem ugyanaz a kettő.

Mert mi lehet "magyaros tevékenység"? Vagy hogyan lehet magyar(os) _módon_ viselkedni?

Szerintem elsőre a többségnek népviseletbe öltözött, csárdást járó falusi "jányok" vagy "menyecskék" és "legények" ugranak be. :D

De lehet Bugacpuszta is, csikósokkal, karikás ostorral, parádézó lovakkal, bográcsban rotyogó gulyáslevessel; vagy a népművészet remekei a különböző hímzésektől kezdve a kovácsmesterek munkáin át a fafaragásokig.

Szóval szerintem _ezek_ és a hasonlók, ill. a hagyományőrző tevékenységek a kifejezetten magyaros tevékenységek és viselkedésmódok.

"Létezik a többi nyelvben hasonló? (...) Vagy ez is csak hungarikum?"

Találtam egy régi kérdést; idézek két választ, amikből kiderül a "magyarkodás" szó eredete is, és az értelmezés is jó:

16. válasz:

<"Miért nincs pl franciáskodás,angolkodás,cseheskedés,vagy éppen amerikáskodás?"

Van. De az amerikaiak pl. nem amerikaiskodásnak, hanem jingoismnek nevezik, vagy flag-wavingnek (zászlólengetés), vagy "wrapping oneself in the flag" (zászlóba csavarja magát) stb. stb.

Egyébként a magyarkodás, mint a Jobbik és a többi hasonló balos népnemzeti mozgalom legtöbb "igaz magyar" ötlete, természetesen német találmány. Deutschtümelei = németkedés. A 19. századi "völkisch" (népi) német nacionalizmusra jellemző. Amikor kitalálták, hogy az a jó német, aki buggyos bajor nadrágban jár, meg nagy bajsza van és hatalmas, durva vonalú "ősgermnán" tölgyfabútorai vannak. És sört iszik, meg bratwurstot eszik hozzá. Hoch auf dem gelben Wagen! :)))

A népiesch németkedést aztán eltanulták a németektől a magyarkodás 19. század végi pesti klasszikusai, akik egyébként főleg zsidó származású operettszerzők, kabarészínészek, hírlapírók voltak. Mivel szerettek volna nagyon-nagyon nagy magyarok lenni (ez a nacionalizmusuk őszinte volt, csak mivel nem voltak túl mélyek a "gyökereik", ezért ilyen külső mintákra voltak utalva), ezért a németeknél látták, hogyan kell németkedni, és ezt Magyarországon is bevezették, elkezdtek magyarkodni. A magyar nóta, az operett, amiben "magyaros" öltözetű színésznők szerepelnek, a műparasztokat felvonultató népszínmű ekkor keletkezett.

A buggyosnadrágos, mellényes Magyar Gárda, meg a kakastollas csendőrség ennek a tipikusan németes, illetve zsidós operett/kabaré stílusnak egy meglehetősen kései adaptációja. A magyarsághoz túl sok köze nincs ugyan (egy kevés van persze), de magyarKODÁSnak, annak pont jó.>

22. válasz:

<(...) egyszerű nyelvtani kérdés, és mint ilyen a magyarkodás, természetesen létező magyar kifejezés.

Éppúgy, mint az ugyane végződéssel képzett sok más szavunk, például: színészkedik, butáskodik, okoskodik stb. Ez módosulás annyit tesz, hogy a felhasznált szó alapjelentéstől eltérően csak annak erőszakolt előtérbe tolásával, látszatával, illetve annak eszköztárát sikertelenül felidézni akaróan történik a cselekvés. Például a színészkedés esetében színészi tehetség, tudás és helyzet hiányában jelenik meg az oda nem illő mesterkéltség. Ebből következően, aki magyar az itt nevelkedvén kötődik a hazához. Erényeinkre és esendőségeinkre is nyitottan jártas a magyar történelemben, a környező népek ebbéli önmeghatározási igényét sem elvitatva. Olvassa és tehetségéhez mérten műveli a a magyar irodalmat. Hallgatja és tehetségéhez mérten műveli a a magyar zenét. Igyekszik értőn, de legalább befogadóan fordulni a magyar művelődés minden jelen és múltbéli értékéhez. Tiszteli azt a sokféleséget, amely az ő értelmezésétől eltérően, de ugyanolyan hitelesen éli meg magyarságát; és főképp saját magát magyarságával előtérbe helyezve nem vitatja el mások ugyanezen természetesen megélt önazonosságát. Tehát, aki nem a mindennapos megélés természetes nyugalmával, hanem másoknak szabályokat erőltetve vagy netán személyes egzisztenciális érdeke által vezérelten, kirekesztőn hirdeti magát magyarnak az magyarkodik, és az már minden normálisan gondolkodó-érző magyar számára elutasítandón ideológikus veszély.>

Forrás:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__724..

<Ha valakire azt mondjuk: "Jajj, de skót/sváb vagy!" akkor egyértelműen a fukarságára célzunk, de skótkodásról, svábkodásról nem hallottam.>

Pedig ugyanúgy képzett szavak, mint a "magyarkodik". A Google is adott találatokat, tehát már létező szavakról van szó:

[link]

[link]

<Ellenben cigánykodásról már igen; a nem cigányok által a cigányokra jellemző életvitel és mentalitás megélését értjük alatta.>

Ez így van. Elvileg.

Ehhez egy érdekesség: minden népnek vannak hasonló szavai és kifejezései, ill. szólásai, közmondásai, amikkel más népeket "jellemeznek".

Pl. Engedd be a tótot, kiver a házadból. --> Tehát ezt a viselkedést nevezhetjük tótkodásnak; csak nem terjedt el ez a szó a köznyelvben. A tótokkal szembeni régi ellenérzéseket mutatja pl. a tótágas szavunk is.

Vagy: Rossz szomszédság török átok. --> Ez lenne a törökködés... :D

Az etnosztereotípiákról egy érdekes nyelvészeti cikk példákkal:

[link]

Egy részt idézek belőle:

<Egy tulajdonság kiemelése egy-egy közösséggel kapcsolatban (és minden tagra érvényesnek tekintése) viszont felveti a megállapítás érvényességének kérdését. Mindegy, hogy jót (pl. tanulás, tanítás) vagy kevésbé jót (pl. gúnyolás, tréfálkozás) akartak őseink ezekkel a kifejezésekkel, itt bizony előítéletekkel találkozunk. Az előítélet kedvező vagy kedvezőtlen, érzelmi alapú viszonyulás valakivel vagy valamivel szemben, amely abból ered, hogy az illető személy vagy tárgy egy adott csoporthoz tartozik, s feltételezik, hogy a csoportnak tulajdonított pozitív vagy negatív tulajdonságokkal ő/az is rendelkezik. Az ember természetes tanulási folyamatának része a túláltalánosítás. Az elnagyolt és rugalmatlan – ebből következően hibás – kategorizálás az élet minden területén használatos. Kategorizálásra azért van szükségünk, mert nincs annyi időnk, se annyi lehetőségünk, hogy a korábbi generációk által felhalmozott tudást, gyakorlati információt újra és újra megszerezzük. Ezeken a kategóriákon keresztül navigálunk a világban. Az egyetemes fejlődés viszont ma már eljutott arra a szintre, hogy a világban való tájékozódásunkhoz nem kellenek a szólások, közmondások. Rengeteg más forrás áll a rendelkezésünkre, hogy információkat szerezzünk, el tudjunk igazodni a világban. Persze, ez nem azt jelenti, hogy az előítéleteink nem élnek tovább, vagy nem születnek újabbak. Ellenkezőleg. A negatív etnikai sztereotípiák legradikálisabb „művelése” rasszizmushoz és etnocentrizmushoz vezet.>

És végül: Ismeritek az "angolosan távozik" kifejezést? Egy kis meglepetés ezzel kapcsolatban:

"To take French leave means that someone has left a gathering without asking or announce he or she is leaving. The English and Portuguese attribute this bad behaviour to the French while the Russian, Hungarian, Czech, Italian, and French have an expression that blames it on English while the Dutch and Finnish lay blame on thieves. What is particularly interesting with this expression is the finger-pointing that is associated with it."

[link]

Olvastam régebben is hasonlókat, tehát nem egyedülálló példa.

Berta Wooster gondolom érted, mi a bajom magával a "magyarkodik" szóval.

Bizonyos liberális, szélsőbaloldali, magyarellenes körök egyik kedvenc kifejezése. Egy számukra negatív jelentéstartalmat egy egész népnévvel azonosítanak.

Érdekes, pont ők tiltakoznak a leghevesebben a cigánybűnözés kifejezés ellen, mert szerintük rasszista, hiszen az egész cigányságot megbélyegzi.

Akkor a magyarkodik kifejezés miért nem rasszista?

Azt szeretném elérni, hogy a MAGYAR szó soha ne legyen negatív jelző, mert nagyon afelé tart ez a folyamat.

Teccik érteni?

Az pedig, hogy neked a magyarságról csak külsőségek ugranak be, a felszínességedet tükrözik.

<gondolom érted, mi a bajom magával a "magyarkodik" szóval.>

Nem, mert eddig nem írtad le, hanem csak kérdezősködtél a szó jelentéséről.

<Bizonyos liberális, szélsőbaloldali, magyarellenes körök egyik kedvenc kifejezése. Egy számukra negatív jelentéstartalmat egy egész népnévvel azonosítanak.>

Erről fogalmam sincs, mert ilyen jelentést nem találtam hivatalos oldalakon. Egyetlen nem hivatalos, és ráadásul láthatóan elfogult oldalon igen, de az nem releváns. És akárhogy is, de ha csak egy szűk csoport használja ilyen jelentésben, annak nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani.

<Érdekes, pont ők tiltakoznak a leghevesebben a cigánybűnözés kifejezés ellen, mert szerintük rasszista, hiszen az egész cigányságot megbélyegzi.>

Itt megint azt kellene tudni, hogy hányan és milyen jelentésben használják a "cigánybűnözés" szót. A Wiki leírása szerintem teljesen korrekt, azzal nekem személyesen semmi bajom nincs. De ahogyan bizonyos szélsőjobbos és/vagy rasszista körök használják, azzal már van (jelentés, stílus, hangsúlyok, tévhitek stb.)

Egyébként meg ugyanilyen alapon nyugodtan lehetne beszélni "magyarbűnözés"-ről is, azaz lehetne használni ezt a szót is, mégsem szokták.

<Akkor a magyarkodik kifejezés miért nem rasszista?>

Szerintem sem az. Nem különböztet meg hátrányosan egy népcsoportot egy másik javára, továbbá nincs eleve negatív tartalmú eleme, mint pl. az előzőekben a "bűnözés".

"Azt szeretném elérni, hogy a MAGYAR szó soha ne legyen negatív jelző, mert nagyon afelé tart ez a folyamat.

Teccik érteni?"

Én tetszem érteni, de szerintem ezzel már rég elkéstél, és nem a "magyarkodás" szó miatt...

A magyarság megítélése sok helyen nem igazán előnyös. Van, aminek van alapja, pl. az ausztriai üzletek feliratainak; és van, aminek nincs, pl. a helyenként még mindig élő képnek a nyereg alatt húst puhító magyarokról.

Egyébként meg miért pont a magyar lenne kivétel, ami nem lehet negatív jelző? Előzőleg soroltam néhány példát, a linkeken vannak továbbiak is, és te magad is hoztál két példát. A "magyar" szó nem szent és sérthetetlen, hogy minden nép nevét lehet negatív jelzőként használni, csak ezt az egyet nem...

"Az pedig, hogy neked a magyarságról csak külsőségek ugranak be, a felszínességedet tükrözik."

Mondom: "szerintem", és "a többségnek". Talán tetszenél megtanulni rendesen olvasni.

De hallgatlak, mesélj: szerinted mit jelent pontosan a magyarság, a magyar módra való viselkedés stb.

Eléggé off, de Bertához lenne egy kérdésem. Azt írtad, az ausztriai üzletek feliratainak van alapjuk. Gondolom, itt a "magyar, ne lopj" táblára gondolsz. Ha egy magyar üzletben kitesznek olyan feliratot, h "cigány, ne lopj", annak is van alapja szerinted?

(Egyébként az ausztriai kiírást is a cigányok miatt tették ki, mert azok is Magyarországról érkeztek, és egy kalap alá vették őket velünk.)