Miért jó az Úniónak, hogy Magyarország csatlakozott, mi érdeke fűződik belőle?

Szinte már tetszetősen öntudatos a #20 válasz. De sajnos az öntudatot sehol a világon nem díjazzák. Az észt sem többnyire, az egyszerűen csak érvényesül. Az 1000 km-es csirke természetesen nem olcsóbb a hazainál, és az is igaz többnyire, hogy a hazai csirke (stb.) van olyan jó, néha jobb.

Ámde!

Elvileg nem lenne kötelező azt a silányabb és ki tudja honnan származó csirkét, mégis azt veszik. Nem úgy mint a norvégok (svédek, hollandok,stb.) Elvileg lehetne olyan szabályokat hozni, amelyek mellett kicsit nehezebben rúg labdába az ilyen csirke (a franciák például megteszik). Elvileg az első kormányunk magyar nagytőkét akart, hogy ha már van kizsákmányolás, legalább itthon maradjon. Ez se sikerült,helyette lett olajmaffia, a mezőgazdaság első lenyúlása, stb. Elvileg ez a nép rendkívül öntudatos (amikor Trianont kell üvölteni - mert már tárgyilagosan mondani kissé nehéz). A gyakorlatban, úgy tűnik, sokan még azt sem tudják, mi az öntudat, nemhogy gyakorolni lennének képesek.

Vajon tényleg ennyire hülyék lennénk? Nincs öntudatunk, nincs képességünk? Lassan lassan így lesz. De ettől eltekintve sem jobbak, sem rosszabbak nem vagyunk, mint Európa, vagy a világ egyéb népei. Csak mások vagyunk, ahogyan ez igaz minden népre. Vannak viszont érvényesülő törvényszerűségek, amelyeket vezetőknek és vezetetteknek lehet megérteni, alkalmazni, meghágni azonban nem. Ha egyszer véletlenül mégis, az a rosszabb, mert sokszorosan üt vissza.

Elvileg lehetett volna Magyarországot 1990-ben normálisan megszervezni, gyakorlatilag azért nem, mert a hosszú ideig elzártságban és relatív szegénységben (a nyugathoz képest) élő embert nem a józan hűvös ész jellemzi, hanem az azonnali akarás. Az Antall kormánynak nem a törvényei voltak - elvileg - rosszak, hanem abban a közegben nem voltak adottak a működési feltételei. A magyar ipart és mezőgazdaságot nem vehette volna meg a nyugati (aki akarja: karvaly)tőke, ha nem adják neki. De adták. A politikus, mert azt mondták neki, ez a felvirágoztatás módja (új technológia). A vezetők (gyárban és TSZ-ben), mert öt perc alatt megértették, hogy most jött el a gyors meggazdagodás ideje. A munkások, parasztok, akiknek gyárrészt, földet adtak, mert nem tudtak mit kezdeni vele, a pénz viszont mindenre felhasználható. Kár, hogy gyorsan elfogy. Az a néhány ember, aki azt mondta, nem lesz jó ez így, félre lett söpörve. Nem az állítólag haszonleső politikusok által, hanem a közhangulat, közakarat által. Aki földet kapott, már elfelejtette (ha valaha tudta), hogyan kell gazdálkodni. Eszköze, feltételei sem voltak. Az állattartás nem abból áll, hogy reggel szénát, zabot, répát, vagy moslékot vetek a vályúba. A földművelés se abból, hogy elvetem a magot. Persze, hogy eladja, aki felméri, hogy mindez holnap kevesebbet ér. Persze, hogy az veszi meg, akinek van pénze, aki biztosítani tudja a működés feltételeit. A külföldi tőke. Akkor meg miért is mondjuk hogy kiszolgáltatottak vagyunk? Szerintem azért, mert felszínes gondolkodással mindössze a gazdaság belső törvényszerűségeit értjük félre.

Amikor Orbán Viktor megnyit egy Audi (vagy más) gyárat, lelkesen beszél a külföldi tőke segítőkészségéről, az ebből következő felvirágzásunkról. Amikor a GE megvette a Tungsramot, a felvirágzás remélt gyönyörében úszott a fél politikusréteg (az éppen aktuálisak). Ezek részben igazak voltak, nagyrészt nem. Ilyen ezeknek a dolgoknak a természete. Most - szigorúan emiatt - szidjam Orbán Viktort, meg a többit? Nem, mert nem hiszem, hogy a sugárzó örömmámor őszinte volt. Tudta, tudták, hogy ez nem fenékig tejfel. De aki emiatt elmarasztalja őket, nem árt, ha elmondja, mit tehettek volna helyette! Lehet háromszoros áron autópályát építeni, de ki szólt ellene hathatósan? Végül is nem voltak többen, mint 20-30 fő. A többi csak statiszta, végrehajtó volt. Mosta kezeit. De a víz rendkívül piszkos lett tőle.

Az ilyesmiket az vesse fel utólag szemrehányóan, vagy dühösen, lenézően vagy fensőbbségesen, aki akkor tett ellene valamit. Legalább a saját szintjén.

Tehát hagyjuk a maszlagot, az önsajnálatot, a világ rosszindulatát. Aki annyira tudja, mit kell tenni, hadd halljam, meséljen. És álljon az élére, mutassa a többinek, hogyan kell. De ne pofázzon, mert az csak porhintés, rosszabb, mint a semmittevés.

(elnézést a hangnemért, de most kicsit felbosszantottak - úgy látszik már az én türelmem se a régi)

Egyetértek a kollégával, öntudatban nem szendvedsz hiányt az egyszer biztos...

"Ami pedig itt értékes, azt kiviszik nyugatra. "

De ennek ellenére nem sikerül semmit sem a nyugati felvevő piaccal kezdeni, világos.

Azért érdekes, hogy mégis csak egy exportorintált ország vagyunk a zúnijó ellenére és majdnem az egészet az EU-n belül értékesítjük, igencsak feltornászott áron. De semmi hasznunk nem származott az EU-s piacból, tökéletesen igazad van.

"Mert ne legyen illúziónk, az EU (vagy korábban az EGK) sem volt más, mint a KGST, csak a másik oldalról. Aztán ahogy az visszahúzódott (megszűnt), felszívta az utána maradt űrt. "

Csak az a rendkívül hangzatos elméleted egyetlen buktatója, hogy nem mindegy minek az elve alapján igazgatjuk a közös piacot.

A KGST, a szovjet szocialista vágyálmok alapján működött, a nyugatiaké meg piaci alapon. Szerintem a történelem igazolta melyik az eredményesebb.

A gazdasági együttműködést befeketíteni a komcsizással meg elég alattomos húzás, már nem azért.

"Jól hangzik ez az 500 milliós felvevő piac. Csak a baj az, hogy nem a farok fogja a kutyát csóválni. Nem mi fogjuk elárasztani mondjuk Olaszországot vagy Spanyolországot, hanem fordítva. "

Ez az Eu-n kívül másképp lenne? Akkor teremne végre, hosszú tervezgetés és kísérletezés után a magyar narancs, vagy hogyan képzelted, hogy bemosunk a mediterrán országoknak a piacon?

A viccet félretéve a magas hozzáadott értékkel előállított terméket (az Uniónak hála) jó áron el tudjuk passzolni a nagyobb súlycsoportban tevénykedő államoknak, ők meg ide sózzák a bóvlit, meg szintén minőségi termékek (pl. a (korrekt) svájciak által forgalmazott Milka csoki.

Lehetne ám magyar bóvlit is exportálni, csak nehéz lenne a drága szemetet (merhát az is hungarikum) rásózni a nyugstiakra ,amikor a prolik tápolására van ott helyben ételféleség. Ezért nem is jön össze, de ez is a fránya zunijó hibája.

"Ráadásul az efféle tömegtermékekkel a jóminőségű hazai termékek nem tudnak versenyezni"

Nebasszamá... erre magadtól rájöttél? Megsúgom a magyar jóminőségű termék tényleg nem tud pl. a német bóvlival versenyezni, sőt a német minőségi termék sem tud a német bóvlival versenyezni.

Nem versenytárs a kettő, egyszerűen az eltérő célközönség miatt. Aki az alsó árkategóriából vásárol, nem mazochista hajlamai kielégítése végett teszi , meg nem is ideológiai meggyőződésből, hanem mert csak erre telik. Aki pedigmegengedheti magának hogy a(z állítólag) jobb minőségű magyar termékeket fogyassza, az meg nem fog olcsó műkaját venni.

De persze maradhatunk a te verziódnál is, hogy a német kannásbor miatt kevésbé fogy a tokaji aszú...

"Milyen csirke az, amelyet feldolgozva, ezer kilométert szállítva is olcsóbban lehet eladni, mint a hazait?"

A (ballbierális) multimilliárdosok spekulációja és a magyarok megnyomorítása a helyes válasz gondolom. De azért hátha találunk egyebet is.

Nézzük csak:

-Ha már multi, nyilván modernizált nagyüzemekben termel, ami jóval hatékonyabb a rosszul működő, EU lélegeztetőgépen tartott, de még így is agyonadóztatott kisgazdaságoknál, kisgazdaságoknál.

-Ha már tengerentúl járunk, éljünk azzal a lehetőséggel, hogy éhbérért dolgoztatott munkások foglalkoznak a csirkékkel, nem nyugati vagy akár magyar munkások.

Ha már egy nem túl fejlett alacsony árszínvonallal rendelkező országban termelünk, vásároljunk be helyi alapanyagból/tápból/magból stb....(Hála a fizetésekhez méretezett árakhoz és a helyi oligarcháknak kedvező alacsony adóknak,) szemben a világ legmagasabb ráadásul egykulcsos ÁFÁ-jával rendelkező országával, ahol mintha vállalkozni se lenne olcsó.

Ezen költséglefargások mellett, a szállítás bagtell tétel és mégis mindkét csirke ugyanúgy csirke.

"A legviccessebb, hogy ez az öntudatosság mindenhol máshol természetes, Norvégiában fel sem merül, hogy ne saját belső gazdaságukat támogassák, akkor sem, ha az esetleg drágább, sőt ez a fejlettebb társadalmakban elvárás. "

Jaja, a legendás norvég mezőgazdaság...

Kőolajunk meg párszázezer négyzetkilóméter szabadon irtható egybefüggő erdővel, nomeg jóár tóval mi se importálnánk se halat, olajat vagy fát. Ahogy mi se tesszük, amit nem fed le a hazai termelés csak azt pótoljuk.

Hogy kezd ez a terület egyre nagyobb lenni pedig a potenciál nem csökken, az pedig a mindnekori kormány hibája nem az unióé.

Vagy a kiszámítható vállkozói környezet megteremtése is az EU dolga lenne?

A minőségkülönbségse annyit, hogy a különböző országok ÁFA-jának mértéke is bekavar az árakba. Valamint a Kotányi képviselőjének indoklásában is lehet valami igazság.

Arra már nem is térnék ki hosszabban, hogy az egymással való kereskedés/együttműködés nemcsak a mezőgadasági termékek adásvételéből áll.