Cigánykérdés. Mekkora hiba a tudatlanság és a szűklátókörűség, mennyiben járul ez hozzá a rasszizmushoz?

Még egyszer leírom, hogy Helmet megértse:

GANDHI (és nem Ghandi)

Kedves Rityu van rálátásom a dologra mert a 70es 80as években nem kevés cigány fordult meg az édesapám keze és lapátja alatt az építőiparban.Ami ideget megevett velük az nem emberi. Mert hazazavarni nem volt szabad ám őket.Olyan volt a rendszer.Az egyiket (40es lehetett) úgy hívták h Cérna, hetekig szórakoztak azon , h számoltatták vele a gyerekeit amiket nemzett az idők folyamán 14 éves korától , különböző asszonyoknak és azok lányainak.Nem jött ki kétszer sehogy sem ugyanúgy az , h hány nővel is lakott és hányszor maradtak ,úgy utána.

Na volt egy másik is aki most eszembe jut a Kík Józsi.az meg arról beszélt , h 1980 volt a legjobb évük amikor az egyik pulyát eladta a külföldinek 300 márkáért.

De van egykori osztálytársam is aki most mérnök és nem mondanád meg róla, h az apja faluszéli muzsikás cigány volt.

Most is van köztük aki az alapvető higéniára se ad semmit és olyan is aki fürdik egész nap csak dolgozni nem nagyon szeret.

Az én nagyapám aki orosz fogságot is megjárta azt mondta ezelőtt 25 évvel:A cigány az olyan, h az éhséggel nincs baja a kosz se érdekli ,de fáradni gürcölni csak akkor megy el amikor már félig éhen van pusztulva.Ne bízz bennük mert ha adsz nekik lehetőséget a lopásra ,az átverésre nem fogják kihagyni.Ha látja , h félsz tőle csak akkor érzi az esélyt, h csinálhatja az eszét veled .Ha pedig bandába vannak akkor nem lehet bírni velük, az egyik a másiknak akar imponálni a minél nagyobb hőzöngéssel.De ha egyedül van valamelyik a magyarok közt , előadja a szerencsétlen szánalomra méltó jó embert, mert akkor már muszáj neki rendesnek és jónak lenni.

Szal nem új keletűek ezek a dolgok, csak a komcsivilágban még bírt velük a rendőr és a törvény .Ebbe fene nagy liberalizmusban meg már nincsen kötőfék semmin és senkin.

""Sándor 417 válasza

Én nem állítom hogy nincs sok igazság abban ami a soraidból kiolvasható, de a tendencia nem mindegy.

Apám kőműves volt, és nem tudott megsímogatni mikor kicsivoltam, mert a kérges keze fájdalmat okozott.

Talán ezért is tanúltam tovább és lettem építész, de a szülői segítség nélkül nem sikerűlhetett volna.

Én is megtapasztaltam, hogy nem egyszerű sokszor a cigányokkal, mert miért is tagadnám! De ekkora baj soha nem volt még. És ha ebben az irányban megy minden tovább, akkor pokolian elfog mérgesedni a helyzet sajnos.

Rólam nem mondanág meg hogy félig cigány vagyok, ezért viszonylag könnyen boldogulok. De azt is tapasztalom a környezetemből hogy mekkora az előítélet.

A testvéremen inkább sokkal inkább látszik, és sokkal nehezebb a helyzete. Pedig ő is tanúlt " üzemmérnök".

Persze azt soha nem mondtam hogy a cigánysággal minden rendben, mert válltozni kell. De mindennek az alapja, hogy felülről vezérelt legyen. Mert másként nem megy!

Evvel csak azt akartam mondani , h nem 1989 óta van így hanem azelőtt is volt baj velük nem kevés.

Még 1 sztori.1983 Húsvét vasárnapján apámék a szomszédban járdát betonoztak. Mert hát mikor máskor ha nem akkor . Nem volt ám ennyi szabadnap mint mostanság.És jött az átalvetős cigányasszony , koldult.Azt mondja apám nekem :Eredj csak haza fiam hozd ide neki azt a tegnapi egykilós kenyeret , mert jószívűek vagyunk ám. De nem kellett a kenyér az asszonynak!Píz kellett vóna! Na erre már ugrottak is apámék a góbé szomszéddal és 3 utcát kergették a lapáttal az asszonyt. Mikor mi az ünnepen is dolgozunk ez meg még válogat is.

Nem is jött arra kolduscigány vagy 10 évig.

A 80-as években történt ez is:

Már kész volt a panel , pirosson . A bolond gengszter Egri Feri kötötte be a villanyt a földszinten, A volt a dolga neki. Ablaknak csak a helye volt még . Azt várták.

De jött helyette egy formás cigány menyecske az utcán, karján újszülött purdéval.Ez lüke Feri sose bírt magával, megszólította:

-Jaj de szíp purdéd van te Rózsi , honna vetted?

-Az enyém a te dilinyós , honnan vettem vóna.

-Te Rózsi télleg szíp ez gyerek , szíp erős barna bűre van . Nem adod el?

-Há hogy adnám má. Megaztán minek neked pár hetes purdégyerek?

-Tudod Rózsi arra kéne, h a bűre jó lenne nekem dohányzacskónak .

Na volt röhögés ezután , de Rózsi nem volt aznap a humoránál mert szólt a testvéreinek és volt ott aztán akkora indián támadás , h azt se tudták hova bújjanak a berepülő féltéglák elől.

Ezen az oldalon egy másik kérdés alatt mär kibeszélték ezt a témát,akkor is azt irtam,és mások is ,hogy a cigänyok közül sokan nem is akarnak dolgozni,akkor se ha a gyereke éhesen megy suliba,én magam is ajänlottam kerti

munkát,más meg épitkezési munkát és nem fogadtaäk el.

Miért ?mert könnyebb a kocsmäban üldögélni és onnan kötekedni

de lehet ugyanez igaz,más falubeli emberre is ? lehet !

Czeizel Endre egy 1978-as munkájában azt fejtette ki, hogy a cigányság, mint alrassz különbözik a magyar népességet alkotó többi alrassztól, és közöttük az enyhébb, multifaktoriális-familiáris, (értsd: sok tényező hatására létrejövő) értelmi fogyatékosság számottevően gyakoribb, mint általában.

A kérdés tisztázása végett, megkerestük a genetikus professzort.

Czeizel szerint ennek a kóreredetek az elsődleges magyarázata a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása: “Ezek mellett a szülők mellett akadályozva vannak a cigány gyermekek képességeik kibontakozásában, és Így könnyen a multifakroriális-familiáris értelmi fogyatékosok közé kerülnek”. A genetikus a következő példával állt elő: “Ha van egy házaspár, ahol a férfi elméleti matematikus, a nő matematika tanár, és van egy cigány házaspár a faluszélen, ahol a férj alkalmi munkás, az asszony pedig munkanélküli, és mindkét családban születik egy-egy fiú, akkor ön szerint melyik gyermek lesz a jobb matematikus?” A válasz kézenfekvő.

A szocializációs okot többen próbálták meg kizárni, és igazolni, hogy a bűnözői hajlam genetikailag öröklődik.

Többen tudni vélik, hogy azok a cigánygyerekek is bűnözőkké válnak, akik a cigánysorról csecsemőkorukban, rendezett családi körülmények közé kerültek.

Czeizel Endrét 1991-ben Gáti Mariann üzletasszony hetven olyan örökbeadóval hozta kapcsolatba, akik többszöri próbálkozás után sem találtak hazai örökbefogadókat születendő gyermekük számára. Czeizeléknél öt ilyen cigányasszony jelentkezett, akiknek az akkor hatályos magyar örökbefogadási szabályok értelmében intézték a külföldi házaspárok javára történő örökbeadást. A professzor e programot azért indította el, hogy abortusz helyett, a születendő magzatok meggyilkolása helyett, olyan pároknak segítsen, akiknek nem lehet gyermekük – meséli a professzor. Mint később kiderült, közülük többen pénzért, Amerikában szülték meg gyermeküket, három külföldre uraztatáshoz pedig Czeizel intézete asszisztált, ám ez – mondja Czeizel professzor – a tudta nélkül történt. Az örökbeadások lényegi részét végső soron – amerikai részről – Gáti Mariann intézte.

Egy híroldal szerint az Amerikába került gyerekek kb. 70%-ánál, 6-8 éves korában nagyon komoly problémák kezdődtek. “Hiába volt a lakásban 3 fürdőszoba, a gyereket csak erőszakkal lehetett megmosdatni. Hiába kapott tetemes zsebpénzt, lopott a közösségben, ahova járt. Meg onnan is, ahova nem járt. Tanulni nem volt hajlandó, erőszakos, durva, hazudozó volt mindenkihez. ‘Csak az erőből értett!’ Több esetben próbálkoztak a visszahonosítássai az örökbefogadók! Az akkor örökbe fogadott – ma 18 – 20 éves embereknek több, mint fele már büntetett, lumpen életvitelű, rosszabb esetben szakképzett bűnöző.” A cikkben a vádak felállítása urán leszögezi az író: “A dolgok természetéből adódóan nem tudok forrást megjelölni.”

Megkérdeztük Czeizel Endrét, hallott-e arról, hogy az általa Amerikába jutott cigány gyerekek közül állítólag többen bűnözőkké lettek, de erről a professzor nem tud, mivel nem kísérte figyelemmel azoknak a gyerekeknek az életét. Teljesen kizárta, hogy az ilyen viselkedési hajlam genetikailag öröklődik. Próbáltunk forrást találni arra, hogy a hír igaz-e, de nem sikerült, mivel az örökbeadási szabályok tiltják a befogadó fél adatainak kiadását, az interneten pedig erről fellelhető adat nincs.

A professzor viszont elmondta, hogy négy gyereket itt Magyarországon fogadtak örökbe, akiknek a hogylétéről tud. Ezekből kettőt zsidó család fogadott örökbe. A genetikus azt mondta, hogy e két gyerek jó és rendezett körülmények között él, iskoláik befejezése után, ma már dolgoznak.

Ergo: A cigányság integrációjának elősegítése a magyar társadalom egyik legégetőbb kérdése, de nagy hiba lenne állítólagos információkat tényként kezelni. Csak tudományosan megalapozott kutatások eredményeiből, ellenőrzött gyakorlati tapasztalatokból lehet következtetéseket levonni, bizonytalan forrásokból nem.

Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarországon a fenti példa nem az átlagot jelenti, hiszen a fiatal bűnelkövetők száma nő, ezek közül pedig a túlnyomó többséget cigánygyerekek teszik ki. Megoldásként tehát az állam megerősítését, illetve egyfajta rendpárti kormányzást kell preferálni. Esetleg az értelmiségi zsidó családok több hasonló örökbefogadást is kieszközölhetnének, a gyerekek továbbtanultatását pedig Izraelben biztosíthatnák. Az alija kellemes, a tanulás hasznos. Már amennyiben a dolgok normál rendszerének történő megfelelés nem megy.