A feministák és gender hívők miért gondolják magukat ekkora értelmiséginek?

[ma 08:11]: "Maga az, hogy van egyáltalán olyan, hogy tudomány, a filozófiának köszönhető."

- Amennyiben?

"A felvilágosodás filozófusai nélkül nincs tudomány, nincs tudományos módszer."

- Ez tévedés. Előbb volt Newton, Leibniz, Pascal, Galilei, Descartes, mint Rousseau, Voltaire, Diderot. A felvilágosodás filozófiája nőtt ki a természettudományok rendszerező leírásából, amit alapvetően nem filozófusok, hanem matematikusok és fizikusok csináltak meg. Nem fordítva. A természettudományok művelői megcsinálták a saját módszertanukat, nem filoszék csinálták meg nekik.

Nem kell a filozófiát lenézni, de túldimenzionálni sem.

#14

Mondjuk az téged jellemez, ha komolyan megszámoltad hány trágár szó volt a beszédében.

Nagyon másra nem emlékezhet az ember, mert a mondandója kb. nulla volt, összefüggéstelenül beszélt hülyeségeket, de pár egybefüggő mondatot sikerült elmondania a melegek elfogadása kapcsán, na ott meg aztán a hányinger kerülgetett. Eleve nem is értem, hogy a melegek elfogadása, hogy jött szóba, mikor az egy pedagógus tüntetés volt... Szóval inkább dili, mint Lili.😆

"Newton, Leibniz, Pascal, Galilei, Descartes"

Ezek a figurák mind-mind (természet)filozófusok voltak, nem természettudósok. Descartes konkrétan a felvilágosodás filozófiájának legjelentősebb úttörője volt. A filozófia nem csak abból áll, hogy szakállas öregemberek szivart szívva dumálnak a létezésről.

[ma 10:48]: Természetesen ha te Newtont átcímkézed természettudósból (természet)filozófussá, az a te dolgod, a tudománytörténet elsősorban fizikusnak, másodsorban matematikusnak tartja, és csak utána a többi cafrang. Leibniz, Pascal, Galilei dettó. Descartes-nál tényleg nagyon hangsúlyos a filozófia.

Még egyszer, tévedésnek tartom azt a felfogást, hogy jött a felvilágosodás filozófiája, kimunkálta a tudományos módszertant, aztán a természettudósok ennek nyomán elkezdték megérteni a világot. Valójában a természettudósok elkezdték megérteni a világot, ehhez csináltak maguknak tudományos módszertant. *Azután*, részben erre építve, kialakult a felvilágosodás filozófiája.

A modern filozófia mit tesz ahhoz hozzá, hogy a matematikában milyen kohomológiaelméletet kellene kutatni a felületszingularitások megértéséhez? Ja, pont semmit. Fizikában egyesített térelmélet? Megint semmi. Miért gondolod, hogy háromszáz éve ez valahogy nagyon másképp volt?

A kalkulus jelentős részét Indiában is kitalálták. Persze lehet azt mondani, hogy Bhaskara II és Madhava is (természet)filozófusok voltak.

[ma 12:10]: "az, hogy matekkal foglalkozol, megegyezik azzal, hogy filozofálsz."

- Ez nem igaz.

"A matematika szellemtudomány."

- Ha ez elég ahhoz, hogy a matematizálás filozofálás legyen, akkor a fejükre lepedőt húzó, kísértetesdit játszó gyerekek is filozofálnak, mert szellem-szellem.

Teljesen világosan elhatárolható, hogy míg teljesen eltérő társadalom-, vallás-, ismeretelméleti, stb. filozófiák alakultak ki Európában, az arab világban, Indiában, Kínában, a matekot lényegében ugyanazt találták ki. Csillagászati módszereket is. Orvostudományt. Soft science versus hard science. A természettudományok és a matematika módszertanát nem a felvilágosodás vagy bármi egyéb eszmetörténeti korszak vagy ideológia hozta létre.

Még egyszer: nem kell lenézni a filozófiát, de túldimenzionálni sem.

Még egyszer: a matematika szellemtudomány.

Hogy jönnek ide a szellemet játszó gyerekek. Olvastál már Heideggert? Legalább olyan mértékű intellektuális erőfeszítést igényel, mintha Feynmant olvasnál.

Nem tudom, hogy a matekkal miért jössz, amikor a matematika explicite nem tudomány, hiszen zsigerből elutasítja a tudomány empiricista elveit, és a módszertana kizárólag racionális alapokon nyugszik.

Az a baj, hogy te úgy kezeled a dolgot, mintha a tudomány és a filozófia két teljesen különálló dolog lenne, ahol az egyiknek nincs ráhatása a másikra. Pedig ez alapvetően téves: a matematikára is szükség van a természettudományok leírására, ahogy a filozófiára is. A matematika és a természetfilozófia találkozásából született A természettudomány. Egészen a 20. századig a legtöbb tudós egyben filozófus is volt, és a filozófiai képzettségük és tudásuk nélkül nem tartana ott a tudomány ma, ahol tart.