Miért nem elég semmi a tanároknak?

#41!

Ez kb. a fuvarozók érvelés. Majdnem midnenről elmondható, hogy ha ők nem lennének, akkor mi minden dőle össze.

Ezért hülyeség erre hivatkozni.

"ha nincsenek tanárok, akkor gyakorlatilag nincsenek orvosok, mérnökök, politikusok, feltalálók, művészek stb. szóval kb senki?"

Nekem nem sokat tanítottak a tanárok. Leginkább azt, hogy hogyan kell kussolni és értelmetlen dolgokat csinálni 50 percen keresztül, de jó diák voltam és az 50 percen keresztül kussolásban és értelmetlen dolgok csinálásában vérprofi vagyok mai napig 😂. Ahogy profi szinten űzöm az agyam üresjáratba tételét is, mert ha egyszer 2-3 óránál tovább nem tudok figyelni, valahogy védekezni kellett.

S a rettegett érettségire 1 hónap készülés elég, kb. annyit ért az a 12 év. Aki megy egyetemre, látni fogja, hogy lehet hatékonyan is tanulni, nem csak úgy, mint suliban.

Azért kellene magas fizetés tanároknak, hogy a tanári gárda kapjon egy vérfrissítést. Akiket a 19.-ik századi módszertan már traumatizált, azok nem úgy fogják csinálni, mint a mostaniak. Viszont ha a leglinkebb diákok mennek pedagógia szakra, akkor azok meg zéró ambicióval semmit nem fognak dolgozni a gyerekeken.

Ha az általános alsót elengedem, mert arról alig vannak emlékeim, akkor legjobb esetben a tanáraim fele ért valamit. Felfelé haladva több volt a jó tanár, de sajnos a többség azért lett tanár, mert könnyű volt eljutni idáig. Illetve lelkileg nyomorékok és a diákokon élik ki magukat.

Több kollégám volt tanári diplomával, de sosem akartak tanítani. Viszont jók voltak más területen (rajztanár, aki tényleg jól rajzolt...), ezért soha nem is tanítottak. Sajnos sokan azért tanítanak, mert másra nem jók.

"Sajnos sokan azért tanítanak, mert másra nem jók."

Ez így van, a tanár általában az adott területnek az alja. Aki jó matekből, és érdekli, az nem lesz matektanár, mert a középsulis matek tananyagban semmi érdekes nincs, egy közepesen hülye valaki is eltudja sajátítani 4-5 év alatt úgy, hogy a kisujjában legyen az egész tananyag.

A pedagógiai készségek sokkal meghatározóbbak, ezt viszont nehéz mérni és/vagy számonkérni. Vannak bizonyos pszichológiai tesztek, lehet a diákok fejlődését mérni, vagy a véleményüket az adott tanárról, de ezek mind-mind torz képet adnak vissza. Kb. ugyanaz a probléma itt is, mint minden humán területen, nem mérhető az elvégzett munka minősége (ahogy egy festményt sem lehet objektív módon értékelni), emiatt a tanárok anyagi megbecsülését sem tudjuk hova tenni.

Az megy tanárnak, aki nyugodt életet akar magának. Ezért van több női tanár, kevesebb a kockázat, biztos állás, kiegyensúlyozott mennyiségű szabadság, kiszámolható jövő stb... stb... Míg egy mérnök esetén kegyetlen piaci körülményeknek kell megfelelni.

#49!

Annyit tegyünk hozzá, hogy tisztelet a kivételnek!

Volt egy-két nagyon jó tanárom, de sokukrók még azt sem mondhatnám, hogy közepest érdemelnének.

A legnagyobb gond valóban a teljesítményük mérhetetlensége.