Karácsony havi bruttó 1 millió jövedelmeket extrán akarja adóztatni..ez kinek jó?

25: a 90-es évek adósávjai az akkori bérekre voltak szabva, ma abszolút irrelevánsak. Ami akkor jó fizu volt, az ma édes kevés.

Nem vagyunk egyformák, senki nem is mondta, hogy azok vagyunk vagy, hogy egyforma bérek kellenek. Viszont a másik véglet, a 10x-es különbségek világa se túl jó. Nyilván a progresszív adózás csak egy eszköz lenne ez ellen a sok közül. Az állami szférai béreinek emelése lenne egy másik. Ugyanakkor annak sincs értelme, hogy az adók alapján egy keveset újraosztanak, majd megint levonják a harmadát adóként.

De más szemszögből: ma Magyarországon, aki 1 millió felett keres az jól él. Az, hogy a fizetése 100 ezerrel több vagy kevesebb az azon változtat, hogy elmegy-e nyáron nyaralni a Maldív-szigetekre vagy nem.

Aki viszont kis keresetű, annál ez a változás nagyjából azt dönti el, hogy ki tudja-e fizetni az albérletét hó végén vagy nem. Vagy éppen jut-e felvágott a gyereknek 20-dika után vagy sem.

#32

Az akkori bérekre szabottan se tudja senki bizonyítani, hogy a kevés fizetésűnek jobb lett azzal, hogy sokan több adósávba esve többet adózott. Viszont a termelést bizonyítottan fékezte! Semmi gazdasági előnye nem volt, mindössze politikai népszerűséget akartak ezzel szerezni egyes politikusok és politikai irányzatok!

Aki ma bedobja ismét a progresszív adózást, az kizárólag politikai népszerűségre törekszik, de gazdasági haszna semmi!

30: optimális esetben a progresszív adózás nem pusztán adóemelést jelent a magasabb sávokban, hanem adócsökkenést az alacsonyabbakban.

De hadd éljek egy egyszerű példával: az egyszerűség kedvéért az egyéb járulékoktól tekintsünk el.

Jelenleg 15% az szja.

Azaz 200000 bruttóból 170000 marad az szja levonása után. 1500000 bruttóból pedig 1275000.

Ha egy egyszerű két sávos rendszer lenne, amiben az 1 millió alatti rész szja-ja 12 %, a felette lévőnek 30%, akkor a 200000 bruttóból 176000 maradna. 1500000-ból pedig 880000+350000 = 1230000.

Nyilván ezek az adókulcsokat a bérstatisztika ismeretében kéne belőni, így ez egy erősen sarkított példa.

#19 Érdekes a tanulmány amit belinkeltél, azonban sok kérdés az amit felvet. A legfontosabb nekem ez: "Kihagytuk azokat is, akik egy adott évben betegszabadságon vagy táppénzen voltak, mert a távollétek befolyásolják a megfigyelt keresetet."

Vagyis eleve kivették a rendszerből azokat akik hosszabb ideje vannak táppénzen és ezzel máris befolyásolták a vizsgálatot. Akik sokat keresnek azok ritkábban vannak táppénzen, pont amiatt mert elmennek járóbeteg rendelésre vagy mert rugalmasabb a munkaidejük, netán könnyebben dolgoznak otthonról. Saját párom is ebbe a csoportba tartozik, még a szabadsága alatt is gyakran dolgozik, táppénzre meg kizárólag akkor ment amikor kórházba kényszerült, egy otthoni lábadozás betegséggel az mindig munkával telik nála csak home office-ban.

Nem tudom hogyan vetették össze az adatokat a kereseti viszonyokkal, ugyanis nem lehet összepárosítani a NAV adatait a jövedelmekről és a TB költségeket - főleg nem 2003 előtt, amikor még nem is volt ilyen egységes adatkezelés.

Nekem inkább úgy tűnik, hogy átlagos, területek szerint megismerhető jövedelmi viszonyokat próbáltak meg összehozni a más helyen megismerhető, szintén átlagos TB költésekkel.

Egyébként nem kétséges hogy valóban többet veszi igénybe az egészségügy szolgáltatásait az aki jobban áll anyagilag. Egy jobban kereső ember inkább megengedheti magának, hogy munkaidő helyett orvoshoz megy, hogy kocsija van, tehát könnyebben meg el szűrővizsgálatokra vagy egyéb orvosi ellátásokra és feltehetőleg a magasabb jövedelműek azok, akik jobban felismerik, hogy az orvoshoz időben el kell menni, a betegségeket ki kell vizsgáltatni.

A másik fele, hogy a jövedelmi viszonyok a korral is változnak. A fiatalok általánosságban kevesebbet keresnek minden jövedelmi rétegben, vagyis az alacsonyabb keresetűek sokkal nagyobb részét teszik ki a fiatalabbak, akik egészségesebbek. Ahogy közeledik valaki a vizsgált korcsoport széléhez, az 55 éves korhoz, úgy nő a jövedelme - és vele párhuzamosan az is, hogy mennyire van szüksége egészségügyi ellátásra.

#22 "De ha érted a progresszív adózás működését, akkor értelemszerű, hogy az alacsonykeresetűek nettója magasabb lesz, a magasabbb jövedelműeké alacsonyabb, ergo a különbségek csökkennek."

Attól hogy a különbségek csökkennek, még nem lesz jobb az alacsonyabb keresetűeknek.

De akkor legyen konkrét példa:

Nem 2010-t nézem, mert akkor a felbruttósított jövedelemre volt meghatározva az adósáv, hanem 2009-t, ami ugyanúgy számolható mint a mostani. 2009-ben "0 - 1 900 000 Ft 18%; 900 001 Ft-tól 342 000 Ft és az 1 900 000 Ft-on felüli rész 36%-a" volt az SZJA. 2011-től mindenkinek egységesen 16%, de számoljunk azzal, mintha maradt volna a 18%-os alsó adókulcs egy kulcsként.

2009-ben egy havi 158000Ft-t kereső 31380Ft adót kellett befizessen (adójóváírás nélkül) =nettó 126600Ft; míg egy 790000Ft-t, azaz az ötszörösét kereső meg 259800Ft adót, =nettó 530200Ft; így köztük a nettó bér különbség 403580Ft.

2011-ben ugyanezekkel a bérekkel és a meghagyott 18% adókulccsal 158000 bruttónál a nettó szintén 126600Ft, a 790000-nél viszont már 647800Ft. A bérkülönbség közöttük már 521200Ft lett.

A nagyobb bérkülönbség nem rontott a kisebb fizetésű helyzetén és éppen így nem lenne neki jobb attól, ha a magasabb jövedelműnek kisebb lesz a nettó bér különbsége hozzá képest. Pláne hogy az egykulcsos adónál alacsonyabb is lett az adókulcs.