Aki keveset keres, az miért nem vált munkahelyet? Miért a kormányt hibáztatja?
Ismerek egy roma családot, közmunkán éltek. Majd egy idő után a család fiatalabb tagja megunta a léhűtést, elment a megyeszékhelyre egy gyárba állásra jelentkezni.
Felvették, most az egész család abban a gyárban dolgozik, 5x annyiért mint amennyit a közmunka fizetett.
Ezt miért nem tudja minden magyar megtenni? Miért kell siránkozni és életképtelennek lenni?
Változtatni kell, mindenki a saját élete kovácsa.
70-es, az ingázó munkások mindig is léteztek, ma is léteznek, de nem ők képezik a munkaerő oroszlánrészét. Ők általában olyan egyedülálló, de legalábbis gyermektelen dolgozók, akiknek nincs saját lakásuk, gyakorlatilag "nomád" életet élnek.
A falvakból nagyobb városokba ingázók megint nem azok, akikről beszélünk. Ezek ugyanis a lakóhelyükön dolgoznak, még ha nem is azonos településen. Napi egy-másfél óra közlekedés, az nem távolság.
Nem róluk van szó itt, hanem azokról, akik letelepedtek valahol, saját ingatlanjuk van, és nem hajlandóak tőle megválni. Az ugyanis szinte ismeretlen, és egyenesen hallatlan, hogy valaki eladja a családi házát Nyíregyházán, hogy elköltözzön Veszprémbe, mert ott van munka a csirkegyárban. Igaz, ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy Magyarországon olyan megalázóan alacsonyak a fizetések, hogy annyiért nem is érdemes elkezdeni költözködni. Meg nem is futja rá belőle.
Pár napja megalakult a Vasas sztrájkbizottsága a győri Nemak alumíniumöntödében! Remek hír. Így kell ezt. Nem menekülni kell, hanem a dolgozóknak KÖZÖSEN, közös erővel kell fellépniük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!