Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Izrael államnak van létjogosul...

Izrael államnak van létjogosultsága?

Figyelt kérdés

Előre kérek mindenkit, hogy a mocskolódástól tekintsünk el.

Izrael háborút/elnyomást folytat a palesztinok ellen. Sok jogtalan/emberellenes cselekedetet visznek véghez, még akkor is, ha éppen videóra veszik azt. Természetesen ők azt mondják, hogy a terrorizmus ellen harcolnak, a palesztinok pedig a szabadságukét. Kinek lenne joga azon a földön élni? Mi teszi jogossá az erőszakot?


2011. jún. 6. 18:48
1 2 3 4 5
 21/42 A kérdező kommentje:

19:47

betegségek, amiknek oka a belterjesség?


és ha genetikaikai folytonosság létezik, az nem rasszizmusra alapuló államalapítás?


"Pont az ilyen dolgok miatt írtam, hogy ismerni kéne a terület történetét, a körülményeket, mielőtt kialakítunk egy véleményt."


nos igen, elolvasom ezt, elolvasom azt, és teljesen más nézőpontokat írnak le... most akkor melyk igaz? minek pazaroljam az időmet válogatásra ha másak akik jártasabbak benne feltehetőleg ajánlanak valami jó forrást?


ráadásul még ha megnézem a terület történetét, akkor sem világos, hogy milyen alapon osztottak egy kisebbség számára jobb minsőségű, fontosabb, valamint kissé nagyobb területet szemben a nem zsidó lakossággal. jogos, hogy ezt most gyakorlatilag szíreknek vagy arabokak is lehetne nevezni, de milyen jogon dönt egy európai ember egy vagy több közelkeleti nép sorsáról?

tudom, olvassam el, de nekem valahogy ezekből sem világos az, hogy engedhetik meg maguknak.


a CERNről is mondhatok véleményt, attól függetelnül, hogy enm vagyok atomkutató, vagy elmondhatom xy pártról is a véleményem, akkor is ha enm vagyok politikus...

az meg hogy mi számít alapnak, nagyon relatív.

de akkor nézzük konkrétan. szerinted milyen források ismerete jogosít fel arra, hogy véleményt mondjak erről?


"az az 1-2 iszlamista véleménye a palesztin fegyveres csoportok véleménye is, tehát igen erőteljesen kapcsolódik a témához"


ez mind szép, de mi van azokkal, akik nem fegyveres átlagemberek?

milyen írott forrás fogja nekem elmagyarázni, milyen jogon lőnek civilekre és rombolják le az otthonaikat?

akik izraelben élnek és a háború ellen vannak, azok szintén nincsenek tudatában nemzeti történetüknek?


21:32

valahogy én is így látom, de ezek szerint még midnig kevés ez ahhoz, hogy megértsük izrael terjeszkedését.


22:24

úgy látom, akár gyarmat vagy önálló államról van szó, egy idegenkézbe került területet valaki eladott, önkényesen felaosztotta.

ez még midnig enm maygarázza azt, milyen alapon kerül valaki a hazáján kívül, anélkül, hogy elköltözne.

lehet azt is mondani hogy az erősebb uralkodik, a gyengék meg így jártak, de ez akkor sem látszik számomra "jogosnak".


avagy ha ellopom pistike könyvét és azt eladom józsikának, attól még az pistike könyve. csak egy szülőföldnél kicsit komolyabb dolgokról van szó


másrészt a civil áldozatokról elég keveset beszélnek az írott forrásokban. a videofelvételek sokszor eltűnnek, vagy lehetséges, hogy manipulatívak.

jelenleg nincs arra pénzem, hogy kiutazzak nézelődni, valahogy nem is vágyok egy háborúba. és feltételezem akkor sem látnám át minden részletét ha ott élnék 1 évig.

2011. jún. 8. 09:26
 22/42 anonim ***** válasza:

21:32

"Töri órán tanultuk, hogy meg volt határozva , hogy annoa zsidók mennyi területet foglalhatnak el...de évről évre illetéktelenül egyre nagyobb területeket foglaltak el."


akkor felteszem töri órán azt is tanultátok, hogy milyen körülmények között vesztettek az arabok területeket.

1948-49 1.izraeli-arab háború: a környező arab államok +

a helyi arabok első húzása az volt a britek kivonulása után rögtön (illetve a helyi arabok már korábban is elkezdték), hogy betámadták az új zsidó államot, mondván, hogy ők nem fogadják el a felosztást, helyette erővel eldöntik, kié a terület. Ők döntöttek így, szívük joga volt, viszont bukták.

1967: hatnapos háború, Egyiptom Izrael ellenes katonai szövetséget kötött a környező arab országokkal Izrael megtámadására és eltörlésére, kiparancsolta a nemzetközi megfigyelőket a Sinai-fsz demilitarizált sávjából, mozgósította a hadseregét, remilitarizálta az övezetet, és a Tirán-szoros lezárásával blokád alá vette Izraelt - mindegyik lépés önmagában is az 56os fegyverszüneti megállapodások megszegése, és háborús cselekmény. Megint keresték ki az erősebb, megint kiderült.


Amúgy a 67-ben elfoglalt területekből a Sinai-félszigetet visszaadták Egyiptomnak, Gázát felajánlották, de nem kérték vissza az egyiptomiak, mint ahogy Ciszjordánia visszakapására való igényeiről is hivatalosan lemondott Jordánia.


De hadd kérdezzek vissza: az arabok azért indították a háborúkat, hogy eltöröljék Izraelt. Ha az egyik háborúban tegyük azt, ők nyertek volna, és összejön nekik, akkor az a kimenetel már "igazságosabb" lett volna?


Volt az alaphelyzet, hogy két csoport élt ugyanazon a területen, és valahogy el kellett osztani köztük a területet. Született erre egy békés rendezési javaslat, amit az egyik fél (az arabok) elvetettek, mondván, hogy ők az arabság részei, tehát nem egy önálló államot akarnak egy zsidó állam mellet, hanem az egész térséget arab uralom alatt, és inkább erővel döntenének a terület felől. Meg is próbálták, bukták, ennek megfelelően rosszabbul is jártak, mintha a békés módit választották volna (legalábbis a helyi arabok, Egyiptom meg Jordánia az eredetileg nekik szánt területekből szépen lecsippentett, szóval ők még nyertek is a dolgon).

Később ismét ezzel próbálkoztak, megint vesztettek.

Mindkét alkalommal Izrael a háborúban meghódított olyan területeket, amikkel növelte a biztonságát és védhetőségét. Mikor biztonsági szempontból ezek a területek kevésbé lettek fontosak, akkor ezeket vagy visszaadta (pl. az egész Sinai-félsziget az egyiptomiakkal való békekötés kapcsán), vagy kivonult onnan (pl. Gáza, vagy Ciszjordánia nagyobb része).


Én nem szeretek az ilyen "jogos", meg "igazságos" kifejezésekkel dobálózni történelmi eseményekkel kapcsolatosan, hiszen általában annál összetettebb dolgokról van szó, mintsem ilyen egyoldalú értékítéletekkel lehetne őket leírni, de jelen esetben nem látom, hogy melyik forgatókönyv lett volna "igazságosabbnak" mondható.

Volt két fél, akik a terület függetlenedésekor ott voltak. Fel volt ajánlva a békés rendezés esélye is, amit nem volt kötelező elfogadni, az egyik fél rá is mondta, hogy ő erővel akarja eldönteni a kérdést. Akarata szerint lett, de akkor utána elég visszás sírni, hogy miért is úgy lett.


----------------


kérdező:


"betegségek, amiknek oka a belterjesség? "

ekkora populációnál elég nehéz lenne belterjességről beszélni, egyszerűen arról van szó, hogy a különböző betegségek előfordulásába az etnikai és földrajzi hovatartozás is fontos szempont, a finnek például, akik viszonylag egy földrajzi izolációban élnek, harmincnál is több betegséggel rendelkeznek, ami csak rájuk jellemző. Az USAban meg külön feketéknek csináltak gyógyszert.

Próbáljunk már meg valami szintet fenntartani.


---------------


"ráadásul még ha megnézem a terület történetét, akkor sem világos, hogy milyen alapon osztottak egy kisebbség számára jobb minsőségű, fontosabb, valamint kissé nagyobb területet szemben a nem zsidó lakossággal"


megint ott tartunk, ha képben lennél...

A '47es felosztási terv aszerint osztotta fel a területet az arabok és a zsidók között, hogy adott területen melyik csoport volt a meghatározó népesség.

Hogy az ez alapján menő felosztás során mégis hogyan kaptak a zsidók területileg több földet? Úgy, hogy a zsidóknak kijelölt területnek kb. 3/4e sivatag, ami kisebb népsűrűséget tett lehetővé, tehát a zsidó populáció emiatt területileg nagyobb területen volt jellemző, mint az arab lakosság, amelyik hiába volt nagyobb, jellemzően az északi, városias részeken összpontosult, jóval nagyobb népsűrűséggel.

Annak, hogy ez így alakult egyébként meg megint egyszerű oka van, ha az ember képben van, ugyanis a britek '39től erőteljesen korlátozták a zsidók mozgását és területszerzését a mandátumterületen belül, így leginkább csak a sivatag felé tudtak mozogni, és letelepedni.

És akkor ez választ ad arra a kérdésre is, hogy miért a "jobb minőségű" földeket kapták - nagyon nem azt kapták, legnagyobb részt sivatagot kaptak. Ami jobb minőségű földet kaptak, az is rendre olyan volt, amit korábban, még a korlátozások előtt megvásároltak, és amin ők kezdtek el termeszteni.

Idéznék neked a zsidó földvásárlásokkal kapcsolatban a kérdést vizsgáló brit Peel bizottság 37es jelentéséből:


"The Arab claims that the Jews have obtained too large a proportion of good land cannot be maintained. Much of the land now carrying orange groves was sand dunes or swamps and uncultivated when it was bought."


Egyszer egy kopasz bácsika állítólag azt mondta: tanulni, tanulni, tanulni. Ugyanez a kopasz bácsika sok marhaságot összehordott, spec ezt a neki tulajdonított mondást érdemes lenne megfogadni...


------------------

"a CERNről is mondhatok véleményt, attól függetelnül, hogy enm vagyok atomkutató, vagy elmondhatom xy pártról is a véleményem, akkor is ha enm vagyok politikus...

az meg hogy mi számít alapnak, nagyon relatív. "


az nem relatív, hogy ha valahol pl. súlyos tárgyi hiányosságokkal bírok, és tárgyi tévedéseket hordok össze, akkor ott mégse kéne megnyilvánulnom.

A CERNnél elkezdesz véleményt nyilvánítani, és mondjuk kritizálni az igazgatóságot a működésért? Nem. Érdekes módon ott működik ez a fajta józan ész, hogy amiről gőzöm sincs, arról nem nyilvánítok véleményt.

A magyar politikában is kifejezetten gáz, amit gyakran csinálnak, hogy úgy vádaskodnak, például, hogy ez meg az a politikus tolvaj, hogy amikor rákérdeznek, hogy jó, akkor konkrétan mit is lopott el, akkor csak tátogás van..

Ez nem relatív, hogy megalapozatlanul vádaskodni, és tárgyi pontatlanságokat halmozni egy témában, amiben vettem magamnak a bátorságot, hogy értékítéletet állítsak fel, gáz.

Ez számomra alap lenne, mindig meglep, hogy másoknál nem az.


---------------


"ez mind szép, de mi van azokkal, akik nem fegyveres átlagemberek?

milyen írott forrás fogja nekem elmagyarázni, milyen jogon lőnek civilekre és rombolják le az otthonaikat? "


Öhh, mert általában a fegyveres konfliktusok úgy mennek, hogy aki háborúzni akar, az álljon jobbra, a többiek balra, és akkor jobboldalt szépen intézzék el maguk között, a többiek meg közben piknikeznek, ugye?...

Nem. A fegyveres konfliktusokról nem a civil lakosság szokott dönteni, hanem az, aki birtokolja a terület és a fegyveres erők feletti uralmat, például Gázában ez leginkább a Hamasz + a kisebb fegyveres csoportok. Ők úgy döntöttek, hogy márpedig fegyveres konfliktus lesz, ebbe a fegyvertelen civileknek beleszólása nincs, még ha ők is szívnak miatta. Minden fegyveres konfliktusban szív a civil lakosság, ez sajna a dolog elkerülhetetlen velejárója.



Civilekre csak úgy nem szoktak lőni, illetve igyekszenek elkerülni. Van, amikor ez nem megy, és civilek is tűzvonalban kerülnek, akár mert a helyzet olyan (például amikor szándékosan lakott területről lőnek, civilek mögé bújva), akár mert hiba történik (ami háborúban sajna előfordul minden hadseregben), akár mert az intézkedő katonák nem törődnek a civilekkel.

Az előfordulási gyakorisága ezeknek az okoknak exponenciálisan csökken az elsőtől a harmadikig, de mind a háromra volt már példa. A második esetben katonai vizsgálat indul, hogy elkerülhető hiba volt-e, és a vizsgálat eredményétől függően szankciók. A 3. esetben hadbíróság.

A házak lerombolása megint egy összetettebb cucc, mert ott több okból is történhet, legjellemzőbben megint 3 ok játszik itt:

- az engedély nélkül épített épületeket, mint más országokban is, lebontanak. Ez megtörtént már arab lakosok házaival is, meg zsidó telepesek házaival is ugyanúgy.


- városi hadviselés alatt alap taktika a szűk utcákat kiszélesíteni, az útban lévő házakat lerombolva, utat nyitva a csapatoknak, hogy ezáltal elkerüljék egyrészt a csapdákat (házakban elhelyezett robbanóeszközök, aknák) és a szűk területen történő rajtaütéseket + elkerüljék a házról házra való harcolást, ami a legrosszabb eshetőség, mind a katonai, mind a civil veszteségek szempontjából.


- a II. intifada alatt volt az iszlám szélsőségeseknek olyan toborzási módszere, hogy az öngyilkos merénylők családja számára házat adtak jó helyen, így motiválva az öngyilkos merényletekre az embereket. Az izraeliek ezért úgy próbálták az öngyilkos merénylők motivációját, és ezáltal a számukat csökkenteni, hogy az öngyilkos merénylők családjainak a merényletekért adott házakat lerombolták, és a családot máshova költöztették, hogy ezzel ezt a motivációt elvegyék.



-------------------------

"akik izraelben élnek és a háború ellen vannak, azok szintén nincsenek tudatában nemzeti történetüknek? "


Most őszintén, ki nincs a háború ellen - leszámítva az iszlám szélsőségeseket? A háború nem egy vidám dolog, aminek úgy örül az ember. Ellenben néha elkerülhetetlen.

A vita max azon megy, hogy hogyan lehetne véget vetni neki, hogy teszem azt mik azok a biztonsági garanciák, amikről le lehet még mondani egy esetleges előrelépés érdekében. Például meddig hagyjuk lényegében válasz nélkül a déli civil lakosság bombázását (az izraeli válasz erre gyakorlatilag évek voltak), és mikor jön el az a pont, amikor már be kell vonulni megszüntetni ezeket (amikor már olyan gyárilag gyártott rakétákat szerzett a Hamasz, amik már 1 millió izraelit veszélyeztettek, és már nagyvárosokat is elérhettek)



----------


"avagy ha ellopom pistike könyvét és azt eladom józsikának, attól még az pistike könyve. csak egy szülőföldnél kicsit komolyabb dolgokról van szó "


Csúnyán sántít a példád. Ja, az Pistike könyve volt, neki vette az anyukája, az ő tulajdona volt előtte.

A terület ellenben nem az ott élő araboké volt. Nekik soha nem volt nemzetállamuk ott, sőt, a nemzeti mozgalmuk is igaziból csak a 60as évektől létező dolog, előtte olyan fogalom, hogy palesztin nép, nemzet, nem létezett.

Ők csak az egyik csoport volt, aki ott élt, mikor az függetlenedett. Semmivel sem volt jobban köthető a terület egészéhez, mint a többi ott élő csoport.

Azokhoz a területekhez, amiken ők voltak a jellemző népesség, persze - azokon a részeken viszont, ahol nem, az mégis miért járt volna nekik?

A felosztási terv pedig pontosan eszerint osztotta fel a területeket.


Tehát ha már ilyen idióta példákkal akarunk operálni, akkor az inkább úgy hangzana korrekten, hogy az osztályteremben vannak könyvek (pl. Kömal újságok, amikre anno az iskola előfizetett, vagy irodalom szöveggyűjtemények, amik még korábbról ott maradtak), amik az osztály közös tulajdonában vannak, és ezeket a ballagáskor szét akarják osztani a gyerekek között.

Az ofő azt javasolja, hogy akkor a könyveket aszerint osszák szét, hogy ki olvasgatta, használta őket rendszeresen, tehát például az inkább matekos Józsika kapja a Kömal újságokat, mert azokat addig is jellemzően ő olvasgatta, az inkább humános Pistike meg az irodalmi szöveggyűjteményeket, mert ő meg inkább azokat olvasgatta.

Erre Pistike kijelenti, hogy neki ez nem felel meg, ő az összes könyvet magának akarja, ezért verekedjenek meg érte, azzal megy is neki Józsikának, aki meg némi dulakodás után leüti, majd köszöni szépen, és viszi haza a neki tetsző könyveket.


Így is hülyén hangzik, de legalább valami köze van az ott történtekhez.

2011. jún. 8. 13:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/42 anonim ***** válasza:

Nem kell ennyi süketelés. Egy mesterségesen létrehozott bentlakásos katonai bázis hoztak létre az arabok területén. Ennyi. Akiket meg beköltöztettek, még azokat is becsapták, és agymosták. Ezért vérszomjasak.


De most megfogtalak egy kijelentéseden! :D


"Amúgy a 67-ben elfoglalt területekből a Sinai-félszigetet visszaadták Egyiptomnak, Gázát felajánlották, de nem kérték vissza az egyiptomiak, mint ahogy Ciszjordánia visszakapására való igényeiről is hivatalosan lemondott Jordánia."


Igeeen? És akkor mi francnak volt a "Battle of Karameh"???

Beszélj már róla egy keveset, kedves Hérodotosz!

2011. jún. 8. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/42 anonim ***** válasza:

ha nem vagy képben, legalább utánanézhetné. 1988ban történt a dolog. Sokadik baklövésed a témában.


pl. tessék egy forrás: [link]


"In 1988, Jordan renounced all claims to the West Bank but retained an administrative role pending a final settlement on the West Bank"

2011. jún. 8. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/42 anonim ***** válasza:

tehát 20évvel az általad beírt csata kerek 20évvel korábban történt, így picit gáz ezzel jönni "érvként"...


csak ismételni tudom magam (azaz a kopasz, szakállas bácsit):

tanulj, tanulj, tanulj...

2011. jún. 8. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/42 anonim ***** válasza:

"ha nem vagy képben, legalább utánanézhetné. 1988ban történt a dolog. Sokadik baklövésed a témában."


Engem nem az érdekel, hogy 88-ban mi történt, hanem az, hogy a "The Battle of Karameh" miért volt, és mi lett a vége!

Ezt szépen mond el nekünk! Vagy ez mindent összeomlaszt amit hazudoztál? Már nem kell aggódnod, mert úgy is utánanéz a kérdező, vagy aki olvassa!

2011. jún. 8. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/42 anonim ***** válasza:

ha ez kell neked, bár felteszem nélkülem is utána tudsz nézni.

Röviden: 68ban Izrael a PFSZ, azon belül is főleg az Arafat-féle Fatah izraeli területeken elkövetett támadásaira válaszul offenzívát indított a PFSZ bázisainak kifüstölésére a Jordán folyó völgyéből. Úgy számoltak, hogy a jordán hadsereg nem lép közbe, meglepetésükre ez mégis megtörtént, így a PFSZ egyik bázisánál, Karamehnél nem várt súlyos ütközet zajlott le az izraeli hadsereg és a palesztin fegyveresek+jordán hadsereg között. A harcban mindkét fél komolyabb veszteségeket szenvedett, bár a jordán-palesztin egyesített erők lényegesen nagyobbat, de az izraeli veszteségek is jelentősek voltak, ráadásul a csata az izraeli erők visszavonulásával végződött. A kitűzött célt mindenesetre elérték, a tábort lerombolták, és a PFSZ fegyveresek visszaszorultak a távolabbi területekre, így az izraeli offenzíva katonai szempontból elérte a kitűzött célját, viszont nem várt magas veszteségekkel, amikre még nem volt példa a korábbi összecsapások történetében + az izraeli visszavonulással, ami miatt a PFSZ és főleg Arafat irdatlan nagy presztízsgyőzelemként könyvelhette el az ütközetet, aminek hála mind katonai erőben, mind belföldi és külföldi presztízsében jelentősen megerősödött, lényegében mondhatni innentől kezdve lett az a meghatározó erő, amivé vált, így ha nem is elsősorban katonailag, de Arafaték számára mindenképpen egy óriási győzelem volt az ütközet (ennek megfelelően, az izraeliek számára, bár a kitűzött katonai célját elérte a hadjárat, összességében nézve erőteljesen visszafelé sült el, hogy egyik kedvenc szavammal éljek, bukták), ami megalapozta Arafaték későbbi pozícióját és a nemzetközi elismertségüket, olyannyira, hogy a szovjetek egyre jobban beinduló támogatását is erre vezetik vissza.


Röviden összefoglalva kb. ennyi, a kérdező is nyugodtan utánanézhet, ha gondolja, még linket is adok hozzá:

[link]



akkor most elárulod, hogy mire is akartál ezzel kilyukadni?

2011. jún. 9. 00:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/42 anonim ***** válasza:

Hazugság 1:

"68ban Izrael a PFSZ, azon belül is főleg az Arafat-féle Fatah izraeli területeken elkövetett támadásaira válaszul offenzívát indított"


Valóság:

Az Izraeli megpróbálta elfoglalni a Jordán folyó keleti részét, és az egész Jordán völgyet, stratégiai okokból, és a határai tágításáért.


Hazugság 2:

"A harcban mindkét fél komolyabb veszteségeket szenvedett, bár a jordán-palesztin egyesített erők lényegesen nagyobbat"


Valóság:

Halottak - 250 izraeli katona>87 arab katona

Sebesült - 450 izraeli katona>108 arab katona

Tankok - 47 izraeli semmisült meg>13 arab tank semmisült meg

Más harci járművek - 53 izraeli megsemmisült>39 arab megsemmisült

Repülő - 7 izraeli megsemmisült>0 arab


Hazugság 3:

"A kitűzött célt mindenesetre elérték"


Valóság:

Nem sikerült a határok kiszélesítése, teljes kudarc, visszavonulás.


"akkor most elárulod, hogy mire is akartál ezzel kilyukadni?"


Hát csak annyira, hogy:

"Amúgy a 67-ben elfoglalt területekből a Sinai-félszigetet visszaadták Egyiptomnak, Gázát felajánlották, de nem kérték vissza az egyiptomiak, mint ahogy Ciszjordánia visszakapására való igényeiről is hivatalosan lemondott Jordánia."


Szóval ha 88-ban vissza akarták adni, akkor minek akartak továbbterjeszkedni 68-ban? :/

Megmondom neked! Mert 67-ben győztek, és nagy volt az öröm. Gondolták itt a soha vissza nem térő alkalom. Hát nem jött be.


A zsidók soha a történelem folyamán nem tudtak támadni, vagy "hódítani".

A bibliában is hányszor mondja az Isten, hogy menjetek, és harcoljatok, az xy nép ellen. Azt mindég kudarcot vallottak. Khaybarban is csak védekezni tudtak, meg Banu Qurayzában is. Meg is lett az eredménye.

Még Gázát sem voltak képesek megtartani. Dél Libanont sem. 2006-ban újra libanont támadták, ott is kudarcot vallottak.


Ez van. Csak védekezni tudtok, de azt jól. De sajna ez nem elég, hogy megmaradhassatok. Hogy lesz így a Tigristől a Nílusig terjedő nagy izrael?

2011. jún. 9. 01:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/42 A kérdező kommentje:

13:13

De hadd kérdezzek vissza: az arabok azért indították a háborúkat, hogy eltöröljék Izraelt. Ha az egyik háborúban tegyük azt, ők nyertek volna, és összejön nekik, akkor az a kimenetel már "igazságosabb" lett volna? "


az erőszak szerintem csak önvédelem esetében jogos ha emberekről beszélünk, csak ezt jól lehet csavarni, mi számít annak.


lényegében a környező országok nem akartak egy zsidó államot


tény hogy összetett helyzet, de a civileknek mi köze a környező országok támadásához?

azért próbálják kilakoltatni őket, mert így potenciális veszélyforrásnak számítanak?


"Próbáljunk már meg valami szintet fenntartani. "

mármint?


"És akkor ez választ ad arra a kérdésre is, hogy miért a "jobb minőségű" földeket kapták - nagyon nem azt kapták, legnagyobb részt sivatagot kaptak."

egyrészt ők vásároltak onnan földeket, tehát valószínűleg ott kellett többségben lenniük, hogy olyan földet kapjanak.

ennek ellenére például a negev ami nagyrészt sivatag, jelentéktelennek tűnik, de épp elég ahhoz, hogy egy kikötőt ha létrehozunk, akkor egy új, nem arab kereskedelmi útvonal jöjjön létre. ez a terület több mint 99 százalékos arab populációval bírt 1946ban, egyedül jaffa bírt legalább 50%os zsidó lakossággal.

valamint a zsidó kézben lévő földek sem tennék logikussá a jelenlegi állapotot, legalább is 97hez képest. és itt szintén azt kell mondanom hogy a tengerparti földeknek nagyobb értéke van

természetesen ha a maradék 2 évben jelentős zsidó lakosság érkezett a területekre, az változtathat a dolgon

ha tudsz ilyen 97es részletesebb térképekről a lakosságot illetően, várom.


itt vannak a térképek, ha elfogadod hitelesnek

[link]

[link]


tehát ilyen alapon nem értem miért van szükség azon területek elfoglalására ahol palesztinok laknak

vagy miért kell nehezebbé tenni az emberek életét


természetesen nincs értelme igazságosságot keresni az emberi tettekben ha területi felosztásról van szó... csak ha mégis próbálnánk


"az nem relatív, hogy ha valahol pl. súlyos tárgyi hiányosságokkal bírok, és tárgyi tévedéseket hordok össze, akkor ott mégse kéne megnyilvánulnom. "


de a "súlyos" "nagyon-kicsit-alap" ezek relatív kifejezések. az "egy-kettő-öt" mindenkinek ugyanannyi, az "emberek" relatív, a "tót jóska, kis géza" határozott.

ha tárgyi tévedéseket tettem valahol, kérlek javíts ki.


"Ez nem relatív, hogy megalapozatlanul vádaskodni"


mutassak videókat, ahol civileket lőnek az izraeli katonák? ahol palesztinokat lakoltatnak ki?

ezekhez szintén szükség van történelmi ismeretekre?


"Minden fegyveres konfliktusban szív a civil lakosság, ez sajna a dolog elkerülhetetlen velejárója. "

és ezen izrael úgy segít hogy megtagadja a mentősöktől hogy betegeket vigyenek el, vagy az utcán nőkre lövöldöznek, gyerekekre? vagy úgy, hogy bulldózerekkel lerombolják a palesztinok házát?

értem én hogy "fogyó eszköz" de ennek amit mondtál mi köze van a kilakoltatáshoz?

a terroristák rakétái tudtommal kb 1km távolságban használhatók maximum. nem egyszerűbb a hatótávon kívül felépíteni a telepeket?


tehát gyakorlatilag izraelnek azért van joga bármihez, mivel a katonai konfliktus érvénytelenítette a felosztási megállapodást?


"A vita max azon megy, hogy hogyan lehetne véget vetni neki, hogy teszem azt mik azok a biztonsági garanciák, amikről le lehet még mondani egy esetleges előrelépés érdekében. Például meddig hagyjuk lényegében válasz nélkül a déli civil lakosság bombázását (az izraeli válasz erre gyakorlatilag évek voltak), és mikor jön el az a pont, amikor már be kell vonulni megszüntetni ezeket (amikor már olyan gyárilag gyártott rakétákat szerzett a Hamasz, amik már 1 millió izraelit veszélyeztettek, és már nagyvárosokat is elérhettek) "


nyilván a szélsőséges csoportokat hatástalanítani kell, és ez nehéz a civilek közt.

és mint ilyen "nem lehet mit tenni" a civilekért


csak így belegondolva elég meredek dolog, hogy egy masszív beköltözés és területváltozás hogyan tud létrehozni szint a semmiből egy olyan államot ami az addig ott élőket gyakorlatilag rezervátumokba zárja.

aminek nyilván a harmadik birodalom is oka.

meg sok más történelmi esemény.

kíváncsi vagyok a cigányok mikor, hol fognak országot építeni...


"A terület ellenben nem az ott élő araboké volt. Nekik soha nem volt nemzetállamuk ott, sőt, a nemzeti mozgalmuk is igaziból csak a 60as évektől létező dolog, előtte olyan fogalom, hogy palesztin nép, nemzet, nem létezett. "


igazán nem is a nemzeti megnevezés a lényeg, hanem az, hogy valaki oda születik, valamilyen formában nevezheti a hazájának(még ha nincs is egy évezredes tabil állam) és menekülnie kell onnan. és ez igaz zsidókra is. csak míg a szélsőséges muszlimok terroristák, addig a szélsőséges zsidóknak államuk van.


"Erre Pistike kijelenti, hogy neki ez nem felel meg, ő az összes könyvet magának akarja, ezért verekedjenek meg érte, azzal megy is neki Józsikának, aki meg némi dulakodás után leüti, majd köszöni szépen, és viszi haza a neki tetsző könyveket. "


Majd szép lassan kitépked lapokat pistike könyvéből, és olvasgatni kezdi, telefirkálja

ez így jobban hasonlít rá.

de valóban nem jó példa mert nem fedi le a lényeget: a megosztottságot.


21:25

tudom nem vagyok elég olvasott hozzá, de források szerint 68ban volt


00:23

hogyne gondolnám, olvasgatok, köszönöm


01:39

ezeket az adatokat honnan szedted?

2011. jún. 9. 07:38
 30/42 anonim ***** válasza:
2011. jún. 9. 09:33
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!