Az afrikai (vagy más) elmaradott országok fognak valaha is legalább ugyanolyan szinten élni, mint mi most, vagy már mindig ilyen szegények maradnak? Ha igen, mikor?

Érdekes amiket mondasz, ugyanakkor továbbra is az a véleményem, hogy még ne temessük a magyar (liberális) demokráciát. Mint korábban rámutattam, szerintem néhány évtized alatt békésen hozzáidomul a mentalitás a demokratikus intézményrendszerhez.

És ennek a folyamatnak nem hogy nem lesz magyartalanító hatása -- ellenkezőleg. Nézd meg Japánt vagy Dél-Koreát: gazdasági és politikai sikertörténetük nem elnyomta, hanem megerősítette kulturális öntudatukat. A kultúra ugyanakkor nem egy statikus, hanem egy dinamikus rendszer, ezért szerintem nem is jó, ha úgy akarjuk megőrizni magyarságunkat, hogy hagyományainkban is csak a régihez ragaszkodunk.

Ne érts félre, a Halloween engem is nagyon, nagyon bosszant. Viszont gondolj a japánok rajzfilm-művészetére, amely az elmúlt fél évszázadban a japán szellem és művészet egyik legfontosabb kifejezési formájává vált. Vagy egyszerűen a japán konyhára: szusi. Szerintem Magyarországban is van hasonló potenciál. A kulturális újrafelvirágzáshoz a kiegyensúlyozott politikai és gazdasági háttér ad lendületet.

Elismerem, hogy igazad van abban, hogy többféle demokratikus politikai rendszer létezik. A következők a legfontosabb típusok (amelyek eszembe jutnak):

-többségi illetve konszenzuális demokrácia (ami a választási és a hatalom/újra/elosztási elveket illeti)

-elnöki, félelnöki, illetve parlamentáris demokrácia (ez a kormány/zási /formát jelöli)

-föderális, illetve unitáris állam (ez az önkormányzatok önállóságát jelzi)

A te általad ideálisnak tartott politikai struktúra vajon belefér ezeknek az archetípusoknak a keretei közé?

Nem bántásból, de megint nem nagyon láttad át, amiket írtam.

Japán és Magyarország csak részben hasonlítható össze. A japánok nem a nyugati liberális demokráciát akarják felépíteni Ázsiában, hanem átvették azt, ami számukra alkalmazható.

Japán mindig is egy hihetetlenül európai ország volt (legalábbis a környezetéhez képest). Már említettem a Meidzsi-kori jelszavukat, "ki Ázsiából, be Európába". És ezt nem azért mondták, mert majmolni akarták volna a nyugatot, hanem mert ez jobban megfelelt nekik. Ők már akkor is egyfajta nemesi demokráciát valósítottak meg, amikor még dúlt náluk a xenofóbia. Tehát az ő útjukba ez a politikai rendszer beleillik. Viszont csak úgy veszik át, hogy azt a saját útjukhoz idomíthassák.

Mi nem ezt tesszük. Nagyon sarkítva, a mi politikánk olyan, mintha kiküldenénk egy bizottságot az Egyesült Királyságba, hogy tanulmányozzák az ottani rendszert, mindent ami ott van, és aztán azt egy az egyben felépítenénk is itt. Ez pedig, a kulturális, földrajzi és egyéb különbözőségek miatt eleve lehetetlen.

Dél-Koreát nem ismerem annyira, nem tudom, ott mi van, de azt jól teszed, hogy Japán irányában keresed a megoldást. Ők, legalábbis módszertanilag, jól megoldották a dolgot. Átvették azt, ami a nyugati demokráciából megfelel nekik, de azt a saját történelmi, kulturális, geopolitikai alapjaikra helyezték.

Ami pedig a demokrácia típusait illeti, nem értek annyira az ilyen politikaelméleti fejtegetésekhez, de amiket leírtál, azokból a harmadik, a föderális, sőt, hogy jól értelmezem a jelentését, sokkal inkább unitáris modell felelne meg.

"Nem bántásból, de megint nem nagyon láttad át, amiket írtam."

Ez egy rossz vitázási stratégia. Ha valóban meg akarsz győzni valakit, akkor ezeket a kommenteket hanyagolnod kellene, mert a vitapartnered csak felbőszül tőlük és megmakacsolja magát. Hidd el, én is többször kezdtem úgy a válaszom írásába, hogy "ajjhh, még mindig nem érti...", de ennek a véleményemnek a kifejezésre juttatása helyett inkább megpróbáltam mindig olyan aspektusból újramagyarázni az álláspontomat, amelyből szerintem megértenéd.

"Japán és Magyarország csak részben hasonlítható össze. A japánok nem a nyugati liberális demokráciát akarják felépíteni Ázsiában, hanem átvették azt, ami számukra alkalmazható. [...] Viszont csak úgy veszik át, hogy azt a saját útjukhoz idomíthassák. [...] Átvették azt, ami a nyugati demokráciából megfelel nekik, de azt a saját történelmi, kulturális, geopolitikai alapjaikra helyezték."

Például erre az állításhalmazodra puffoghatnék egy jót. Először is azért, mert az alapján, amit leírsz, ugyanazon az állásponton vagy, mint én -- valójában csak a mondataid nyelvtani szerkezete tagadja ezt, a tartalom nem.

Másodszor pedig azért, mert kevered a szezont a fazonnal: a "liberális demokrácia" kifejezés nem azt jelenti, hogy egy ország átveszi a teljes brit és/vagy amerikai politikai intézményrendszert. A liberális demokráciának többféle kritériuma van, amelyek közül az egyéni és gazdasági szabadságjogok, a szabad választások, a szabad civil társadalom, és a jogállamiság a legfontosabbak.

Ezeket az elemeket Japán mind átvette (adoptálta) és a saját igényeire szabta (adaptálta), de a jogszabályok szövegezésének különbözősége, és a részletkérdésekben lévő eltérések a lényeget nem változtatják meg: Japán nem nyugati ország, de liberális demokrácia. (A részletekben való eltérések természetesen kulturális sajátosságokból adódnak. Sajnos nem ismerem a japán körülményeket, de ha például ott kulturálisan elfogadottabb vagy kevésbé elfogadott egy bizonyos, nálunk deviáns viselkedésforma, például az öngyilkosság, az állatokkal történő közösülés, az eutanázia, a korrupció vagy a családra/közösségre való szégyenhozás akkor ezt a jogszabályok is tükrözik, és a nálunk megszokottól különböző következményekkel kell miattuk számolni.)

Természetesen nekünk sem egy az egyben kell átvennünk a brit vagy amerikai rendszert, és ez nem is így történt. Például kifejezetten hungarikumnak számít a magyar választási rendszer, amely bonyolult módon próbálja egyesíteni a konszenzuális és a többségi demokráciák előnyeit. Ezért van nálunk területi képviselő és országos lista is. Angliában csak területi lista van, ezért ha minden választókerületben 51-49 vagy 34-33-33 arányban a konzervatívok nyernek, akkor a brit parlamentben (a House of Commonsban) csak konzervatívok fognak ülni. Ezt a rendszert a brit politikai fejlődés alakította ki, és a lakosság elfogadja. Nálunk és más európai országokban nyilván elképzelhetetlen lenne, hogy ennyire torzítsa a választási rendszer a lakosság tényleges preferenciáit. A biztos kormánytöbbség megszerzése szempontjából azonban ez a rendszer a leghatékonyabb. Egy teljes mértékben arányos rendszer, amely az egész országot egy választókerületként kezeli, hihetetlen bonyolult és színes parlamenti összetételhez vezetne, több tucatnyi párttal és önállóan megszerezhetetlen parlamenti többséggel. Emiatt állandóan sokpárti koalíciókat kellene kötni, ami viszont állandó kormányválságokhoz vezetne egy-egy apró koalíciós partner kilépése vagy zsarolása esetén. Ezzel a példával végső soron azt akarom illusztrálni, hogy igenis Magyarország a saját igényeinek megfelelően alakította ki demokratikus intézményrendszerét a rendszerváltáskor, és ez a folyamat az új választási rendszer kialakításánál folytatódik.

A magyar "liberális demokrácia" más pontokon is lényegesen eltér a brit és az amerikai modelltől, amelyeket egyébként egymáshoz is elég nehéz hasonlítani. A magyar parlament például egykamarás. Nálunk noha erős a miniszterelnöki pozíció, hatalma még így sem mérhető az amerikai elnökéhez, aki állam- és kormányfő egy személyben...

Egy liberális demokráciák politikai struktúrájai, ahogy írod, a "történelmi, kulturális, geopolitikai" adottságoktól függően lényegesen eltérhetnek egymástól. De lényeges különbségeik ellenére az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Japán, Dél-Korea, sőt bizonyos tekintetben India és Brazília is liberális demokrácia. A kulcsszavak, ismétlem: egyéni és gazdasági szabadságjogok, szabad választások, szabad civil társadalom, jogállamiság.

"Ami pedig a demokrácia típusait illeti, nem értek annyira az ilyen politikaelméleti fejtegetésekhez, de amiket leírtál, azokból a harmadik, a föderális, sőt, hogy jól értelmezem a jelentését, sokkal inkább unitáris modell felelne meg."

Érdemes lenne elvégezned egy bevezetés a politikatudományba alapkurzust, mert a vitából arra következtetek, hogy érdekel a téma. Egy ilyen kurzuson tanultakból összerakhatnád, hogy szerinted hogyan kellene kialakítani a magyar politikai struktúrát.

Kiegészítés:

Angliában azért működik és elfogadott ez a tisztán többségi választási rendszer (majoritarianism), mert a "történelmi és kulturális adottságok" miatt elképzelhetetlen, hogy minden választókerületben egy párt nyerje meg a választást, történjen bármi. Bizonyos választókerületekben ugyanis mindig a Labour, máshol mindig a Konzervatív Párt győz -- történjen bármi.

A 2010-es brit választásokon a következőképp alakultak a szavazatok és a parlamenti helyek (országosan):

Párt, szavazat, parlamenti helyek száma

Conservatives, 10 703 754, 306

Labour, 8 609 527, 258

Liberal Democrats, 6 836 824, 57

UKIP, 920 334, 0

BNP, 563 743, 0

SNP, 491 386, 6

A Skót Nemzeti Párt (SNP) több skóciai választókerületben nyert, ezért képviselői helyekhez jutott a House of Commonsban. A UKIP és a BNP szélsőjobboldali pártok, noha jóval több szavazatot kaptak országosan, mint az SNP, nem jutottak be a parlamentbe. A liberális demokratákra és a Labourre országosan leadott szavazatok száma között sem nagy a különbség, utóbbi párt mégis ötször annyi helyhez jutott a parlamentben. Ezek a brit választási rendszer sajátosságai. Az Egyesült Államokban a 2000-es elnökválasztáson Al Gore-ra félmillióvan többen szavaztak, mint George W. Bushra, de az amerikai elektori rendszer sajátosságai miatt mégis Bush lett az elnök (ennek minden következményével együtt). Mégsem kérdőjelezte meg senki Bush elnökségének legitimitását.

Jelzem: Magyarországon (és a többi nyugat-európai országban) teljesen más a választási rendszer. És nemcsak a választási rendszerben vannak komoly eltérések.

De mindez egy ország "liberálisdemokráciaságát" nem befolyásolja.