Az afrikai (vagy más) elmaradott országok fognak valaha is legalább ugyanolyan szinten élni, mint mi most, vagy már mindig ilyen szegények maradnak? Ha igen, mikor?

Az afrikai népek a világtörténelem során (gazdasági, technikai, intézményi értelemben) mindig "fejletlenebbek" voltak Európánál, ami viszont nem jelenti, hogy mindig rosszabbul éltek volna. A középkorban elég rossz volt Európában élni, Afrika nagy részén viszont háborítatlanul vándoroltak, vadásztak és gyűjtögettek a legtöbben.

A posztmodern társadalomtudományi irányzatok relativizáló hozzáállásával csak addig tudok egyetérteni, amíg a különböző népcsoportok nem tudnak egymással kapcsolatot létesíteni. Ezer évvel ezelőtt Kínában nyilván jóval magasabb szinten állt az orvostudomány, mint Afrikában -- vagyis mondhatnánk, hogy az életszínvonal is magasabb volt. Ám az ezer évvel ezelőtti Afrika mit sem tudott Kínáról, saját állapotát természetesnek tartotta. Ma ez nem így van. Afrika egymilliárd lakosának túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a globális Észak lakosai nála sokkal magasabb életszínvonalon élnek.

Másrészt pedig az emberiség szellemi fejlődése eljutott arra a szintre, ahol az emberélet már értéknek számít. Ez nem kizárólag nyugati eszme -- nem a politikai jogokra, hanem az élethez, az emberi méltósághoz való jogokra utalok, amelyeket például Kína is ugyanúgy elismer.

Egyetértek az első válaszolóval, hogy valóban nem szükségszerű, hogy minden nép _minden szempontból azonos_ fejlődési pályát fusson be. Ez a különbözőség sok mindenre vonatkozhat, kivéve az egyéni jólétre, azt ugyanis csak egy dimenzióban lehet mérni: hogy boldog-e, vagy sem az ember.

Aki erre azzal kontrázna, hogy a "természetközeli" népeknek igenis boldogság, ha 10 gyermekéből 3 megéli az egyéves kort, annak azt javaslom, tanulmányozza George Orwell 1984 című művét, melyben a Párt jelszava:

"a háború: béke

a szabadság: szolgaság

a tudatlanság: erő"

Talán egy olyan embertelen világban, amelyet Orwell fest számunkra ebben a nagyszerű művében, a tudatlanság valóban erő, de itt elismételném, hogy az emberiség eljutott arra a szellemi szintre, amelyik ezt a hozzáállást elutasítja. Mi több, az afrikai szegény lakosság nagy része, noha nem számít magasan képzettnek, de annyira nem "tudatlan", hogy ne lássa, ő rosszul él.

A kérdésre egyébként nemigen lehet válaszolni. A jelenlegi állapotok nem túl biztatóak. Az afrikai országok gazdasági fejlődése a leglassabb az összes fejlődő ország közül -- igaz, van néhány kivétel, például Botswanában a világválságig igen magas, 9 százalék körüli volt az éves gazdasági növekedés. Ez azt mutatja, hogy van lehetőség az afrikai országokban, amelyek ugyanakkor nagyon nagy mértékben függenek a termékeik iránti nyugati kereslettől.

Afrikában a legnagyobb a népesség növekedése, ami önmagában véve jó gazdasági lehetőségeket is jelenthet. A becslések szerint 2050-ig megkétszereződik a kontinens lakossága, egymilliárdról kétmilliárd főre nő. A népességnövekedésből (és minden másból, például az egyes országok nyersanyagaiból) származó lehetséges előnyöket ugyanakkor ki kell tudni használni. Mi, európaiak ebben tudunk ezeknek az országoknak a segítségére lenni.

A nemzetközi fejlesztési együttműködés a világ egyik legfontosabb "iparága". Aki azt hiszi, csak humanitárius segélyezés létezik, tudatlan. A fejlesztési együttműködés -- a humanitárius segélyezéssel ellentétben -- a problémák gyökerét próbálja orvosolni. A fejlesztési együttműködés nem enni ad az éhezőnek, hanem horgászbotot, és megtanítja halászni. Eggyel további lépés, amikor arra tanítjuk a szegényt, hogy hogyan készítsen magának horgászbotot. A leghatékonyabb, ugyanakkor legidőigényesebb stratégia, amikor azt tanítjuk meg nekik, hogy hogyan találják ki, hogyan szervezzék meg azt, hogy megoldják maguknak a problémáikat. De mindenképpen a kötelességünk, hogy asszisztáljunk az ő fejlődésükben.

Így elképzelhető, hogy Afrika lassan fejlődésnek indul. De még a legjobb esetben is biztos, hogy a következő évszázadokban alacsonyabb marad az afrikai átlag-életszínvonal, mint az európai.

Afrika "új Kínává" válása azért nem valószínű, mert Afrikában több ezer nép él, amelyeket nemigen lehet úgy összefogni, mint a kínait. Ráadásul Afrikában nagyjából fej fej mellett haladva verseng egymással a világ két legnagyobb vallása, a kereszténység és az iszlám, ami újabb megosztó tényező. Ennek a negatív hatásait jól szemlélteti Nigéria.

Afrika politikai egységére ugyanakkor voltak már kezdeményezések az elmúlt években, az ötlet egyik legfőbb támogatója az azóta végképp szalonképtelenné vált Muammar al-Kadhafi líbiai vezető volt. Khadafi elszalonképtelenedése biztosan visszaveti az afrikai egység folyamatát -- igaz, egyébként sem igen beszélhettünk komoly előrelépésekről. Abban azonban talán igaza volt ennek a "jóindulatú holdkórosból" lett "véreskező őrültnek", hogy Afrika valódi, önálló felemelkedéséhez politikai egységre van szükség. Kívülről ebben is segíthetünk Afrikának.

Én nem értek egyet azokkal a válaszolókkal, akik azt írják minden országnak a saját útján kell járni, és Afrikáé ez. Már ez a felhőkarcolós példa is több sebből vérzik, most nincs kedvem képet linkelni Dubairól vagy Tel-Avivról, és leírni, hogy miért nagyon hasonló a földrajzi, -Dubai-t tekintve a kulturális adottság is, csak éppen a gazdasági nem. Ezzel a sajátosságokkal se tudok egyetérteni, mert a tömeges éhezést, AIDS-t is lehet sajátosságnak gondolni és akkor úgy van jól, de szerintem valóban valamiféle fejletlenség lehet a dolog mögött (egészségügyi, szociális). Egyébként megjegyzem kulturális relativitásról lehet beszélni, de infrastrukturális, gazdaságiról nem (röviden: mert a popzenét nehéz összehasonlítani pl: a totemizmussal, viszont a GDP-t, (akár azt is, hogy hányan halnak éhen havonta az ország lakosságához viszonyítva) és az orvosok számát két különböző országban már lehet).

Kérdésre válaszolva szerintem igen, de nem mostanában. Most metafizikai magaslatokba megyek: úgy gondolom, hogy a történelem és vele együtt a társadalom, ha néha vissza is lép valamennyit, a fejlődés felé halad (ld. pl: rabszolgaság -> jobbágyság -> polgárság). De természetesen azok az országok, amelyek most fejlettebbek még fejlettebbek lesznek (feltéve ha nem lesz III. Világháború) mire Afrika eléri mostani szintjüket, de véleményem szerint ez a differencia csökkenni fog az országok között (ugyebár egy zárt rendszerről beszélünk).

Egyébként nem lenne rossz, ha a fejlettebb országok felelősséget vállalnának ezzel a "sajátos fejlődéssel" mondjuk orvosok, élelmiszer küldésével, fejlesztésekkel, de úgy tudom ez már el is kezdődött.

"Orbántól szoptad ezt az idealista, csöpögősen valóságtól elrugaszkodott, turbókeresztény természet törvényeinek ellentmondó marhaságot?"

Nem Orbántól szoptam, hanem máshonnan, egészen más forrásból. Sőt érdekes módon jóval korábban Orbán cigányokkal kapcsolatos kijelentésénél, amely -- pozitív értelemben -- meg is lepett, Orbánt ugyanis egy populista politikusnak tartom. Ezzel a kijelentéssel viszont biztosan elidegenített magától téged és az Ősmagyar Táltos Egyház többi tagját.

Ez nemcsak keresztény, hanem humanista álláspont is. Vallástalanként tisztelem a vallásokat, mert ezt az álláspontot képviselik.

Te egy tanulatlan vagy pszichopata ember vagy, akinek John Rawls: "Az igazságosság elmélete" című művét ajánlom tanulmányozásra. Rawls szerint a "tudatlanság leple" (veil of ignorance) (ebben a fogalomban a tudatlanság nem a te tudatlanságodra vonatkozik) alatt kell meghatározni, mi az igazságos. Te pártolod a "természeti törvényeket", amin a szegény éhenhalását és éhenhalATását érted. De tegyük fel, hogy a társadalmi szerepeket újraosztják, és nem tudod, hogy mi lesz belőled: szegény cigány vagy éhező afrikai. Rawls szerint kérdéses, hogy a magadfajták így is ragaszkodnának embertelen és elnyomó elveikhez.

A természet törvényeit, abban az értelemben, amelyikben te használod ezt a kifejezést, már régen túlhaladta az emberiség. Már nincs szükségünk arra, hogy a gyengébb elpusztuljon, elég, ha a gazdaság szférájában versengünk egymással.

Ahol kell, ott pedig segítjük egymást.

Gyökér.

"Az afrikai népek a világtörténelem során (gazdasági, technikai, intézményi értelemben) mindig "fejletlenebbek" voltak Európánál"

Ha az európai mércét univerzálisan alkalmazod, akkor tény és való. De erről tépem a számat már a kezdetektől fogva, hogy egy mérce sem univerzális.

"ami viszont nem jelenti, hogy mindig rosszabbul éltek volna. A középkorban elég rossz volt Európában élni, Afrika nagy részén viszont háborítatlanul vándoroltak, vadásztak és gyűjtögettek a legtöbben. "

Pontosan. És akkor ők jól éltek. Jól érezték magukat. Elvoltak. Miközben Európában demográfiai válságok, háborúk, éhínségek és járványok váltották egymást.

Mi ma elborzadnánk azon a színvonalon, ami akkoriban Afrikában uralkodott, de nekik az tökéletesen megfelelt (és többségüknek szerintem ma is megfelelne).

"A posztmodern társadalomtudományi irányzatok relativizáló hozzáállásával csak addig tudok egyetérteni, amíg a különböző népcsoportok nem tudnak egymással kapcsolatot létesíteni. Ezer évvel ezelőtt Kínában nyilván jóval magasabb szinten állt az orvostudomány, mint Afrikában -- vagyis mondhatnánk, hogy az életszínvonal is magasabb volt. Ám az ezer évvel ezelőtti Afrika mit sem tudott Kínáról, saját állapotát természetesnek tartotta. Ma ez nem így van. Afrika egymilliárd lakosának túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a globális Észak lakosai nála sokkal magasabb életszínvonalon élnek."

Ha ezzel arra akarsz kilukadni, hogy az afrikaiak is igénylik a jobb egészségügyet, azzal nem vitatkozom.

Ezzel semmi probléma nincs.

De én azt szeretném megértetni, hogy nem az a jó módszer, ha rájuk ömlesztjük minden vívmányunkat piros masnival átkötve, mert annak az eredménye csak katasztrófa lehet.

Gyorsíthatjuk a fejlődésüket, rávezethetjük őket a helyes útra, de az eredményt mindenképp nekik kell elérni, különben a legjobb szándékkal is csak megöljük őket. Most is, megmentünk minden gyereket, aki egyébként meghalna, de ezzel az egyébként életben maradóknak sem marad kenyér.

Ok! Csökkentsük a gyermekhalandóságot nullára! Nem ellenzem. De mellette neveljük rá az afrikaiakat a születésszabályozásra is.

Nem ördöngősség. Ha természetes úton csökkent volna a halálozási ráta náluk, akkor a születési ráta is természetes úton követte volna. De mivel a halálozási ráta (történeti léptékkel nézve) egyik napról a másikra drasztikusan zuhant, a születési ráta nem követte. És kész a tragédia.

Amúgy pedig azzal vitatkoznék, hogy az afrikaiak látják, hogy az "északiak" sokkal jobban élnek.

Azért látják ezt, mert őket tartják követendő példának. Épp azt mondom, hogy nem az európai mércét kell ráerőszakolni az afrikaiakra. Nekik is el kéne fogadniuk, hogy az északiak északon úgy élnek, nekik úgy a jó. De mi itt, délen, másképp tudunk csak jól élni.

"Másrészt pedig az emberiség szellemi fejlődése eljutott arra a szintre, ahol az emberélet már értéknek számít."

És ezt ki tagadja?

"Ez nem kizárólag nyugati eszme -- nem a politikai jogokra, hanem az élethez, az emberi méltósághoz való jogokra utalok"

De igen, ez nyugati eszme. A humanizmusból fakad, ami csak Európában zajlott le. Máshol csak azért van jelen, mert az európaiak exportálták. Kultúrák egymásra hatása.

"Ez a különbözőség sok mindenre vonatkozhat, kivéve az egyéni jólétre, azt ugyanis csak egy dimenzióban lehet mérni: hogy boldog-e, vagy sem az ember. "

De ki mondta, hogy egy busman ugyanattól boldog, mint egy manhatteni újgazdag?

Egy busmannak már az is jelentheti a boldogságot, ha van egy kis nyája, amit terelgethet, talál vizet a sivatagban, van egy felesége és néhány szép gyereke.

Egy manhatteni polgár ettől azonnal visszahőkölne, hogy ez milyen barbár életmód. Neki 100 négyzetméteres lakás kell, plazma TV, bőrfotel, Mercedes, Armani öltöny, légkondi a lakásba stb. stb. És ha a busman azt nézi, hogy a manhatteniek így élnek, akkor ez a jó, akkor ő is erre fog törekedni, amit ott, Afrikában, soha a büdös életben nem fog elérni, de nincs is rá szüksége.

Erre akartam rávilágítani.

És ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy ha születik 10 gyereke, akkor hány fog abból életben maradni.

"Aki erre azzal kontrázna, hogy a "természetközeli" népeknek igenis boldogság, ha 10 gyermekéből 3 megéli az egyéves kort"

Nem. Az nem boldogság. De ez csak egyetlen szempont a sokmillióból.

Lehet javítani egyes életszínvonalbeli elemeken (pl. a halandóságon), de ezt anélkül kell tenni, hogy rájuk erőszakolnánk a saját kultúránkat.

"Mi több, az afrikai szegény lakosság nagy része, noha nem számít magasan képzettnek, de annyira nem "tudatlan", hogy ne lássa, ő rosszul él. "

Még egyszer ismételem, azért él rosszul, mert olyan életvitelre vágyik, amit nem érhet el.

Konfúciusz is azt tanította, hogy a boldogság forrása, hogy ne vágyjunk olyanra, ami nem érhető el!

Arra vágyhat, hogy ne haljon meg a gyerekeinek a kétharmada. Azt még el is érheti. De arra ne vágyjon, hogy legyen Mercedese, luxuslakása, plazmaTV-je stb., mert sosem lesz és nincs is rá szüksége.

"Afrikában a legnagyobb a népesség növekedése, ami önmagában véve jó gazdasági lehetőségeket is jelenthet."

Ez akkor lenne igaz, ha a föld képes lenne eltartani őket. De már egyszerűen nincs elég élelmiszer. (Modern, európai technológiával sem.)

"A nemzetközi fejlesztési együttműködés a világ egyik legfontosabb "iparága". Aki azt hiszi, csak humanitárius segélyezés létezik, tudatlan. A fejlesztési együttműködés -- a humanitárius segélyezéssel ellentétben -- a problémák gyökerét próbálja orvosolni. A fejlesztési együttműködés nem enni ad az éhezőnek, hanem horgászbotot, és megtanítja halászni."

Amen. Ebben maximálisan egyet értünk.

"A leghatékonyabb, ugyanakkor legidőigényesebb stratégia, amikor azt tanítjuk meg nekik, hogy hogyan találják ki, hogyan szervezzék meg azt, hogy megoldják maguknak a problémáikat."

Igen. Pont ezt próbáltam magyarázni a halandóság csökkentése kapcsán.

Nem nekünk kell csökkenteni a halandóságot, hanem őket rávezetni, hogy szükséges és hogyan tegyék meg.

"De mindenképpen a kötelességünk, hogy asszisztáljunk az ő fejlődésükben."

Igaz. De ne szabjuk meg a fejlődés irányát!

Márpedig azzal az állásponttal, hogy "érje el Afrika az európai színvonalat!" épp azt tesszük.

"Én nem értek egyet azokkal a válaszolókkal, akik azt írják minden országnak a saját útján kell járni, és Afrikáé ez. "

Nem. Afrikának nem ez az útja.

Afrika azért tart ott, ahol, mert Európát akarja majmolni és nem a saját útját járja.

"Már ez a felhőkarcolós példa is több sebből vérzik, most nincs kedvem képet linkelni Dubairól vagy Tel-Avivról"

Az csak egy példa. Nyilván nem tökéletes. Csak a lényeget akartam átadni.

Mellesleg, elárulnád nekem, hogy Tel-Aviv és Dubai mióta Afrika?

A zsidók, bár földrajzilag nem, de kulturálisan maximálisan európaiak. A gazdaság is a nyugati világhoz köti őket. Tehát náluk nem meglepő, hogy vannak felhőkarcolók.

Dubai kb. ugyanez.

De, mint mondtam, a felhőkarcoló csak egy példa. Csak a mentalitást akartam érzékeltetni, nem a konkrétumot.

"Ezzel a sajátosságokkal se tudok egyetérteni, mert a tömeges éhezést, AIDS-t is lehet sajátosságnak gondolni és akkor úgy van jól"

Már megint nem érted.

Azért van éhezés és azért ilyen elterjedt az AIDS, mert Afrika Európát majmolja.

A gyarmatosítás előtt ilyen nem volt, vagy legalábbis csak nagyon minimális mértékben.

"Egyébként megjegyzem kulturális relativitásról lehet beszélni, de infrastrukturális, gazdaságiról nem"

Ebben is tévedsz.

Mégpedig azért, mert az a gazdaság, ami Európában működőképes, nem működőképes Afrikában. (Néhány kivétel nyilván van.)

Ha nagyon erőlteted, egy alacsony színvonalon fel lehet építeni, de szükségtelen, mert a helyiek meglennének nélküle is.

"röviden: mert a popzenét nehéz összehasonlítani pl: a totemizmussal, viszont a GDP-t, (akár azt is, hogy hányan halnak éhen havonta az ország lakosságához viszonyítva) és az orvosok számát két különböző országban már lehet2

Ne gyere a GDP-vel!

Én alapból nem hiszek egy olyan indexnek, ami a közlekedési baleseteket és a prostitúciót pozitívumnak könyveli el. (És a GDP annak könyveli el, mert pénz van belőle.)

"úgy gondolom, hogy a történelem és vele együtt a társadalom, ha néha vissza is lép valamennyit, a fejlődés felé halad (ld. pl: rabszolgaság -> jobbágyság -> polgárság)."

Igen. Ez igaz. De nem minden régió ugyanúgy fejlődik. Ezt magyarázom.

Az egy 19. századi eszme, hogy mindenki ugyanazt az utat járja be, csak épp más stádiumban van, és már min. 50 éve megcáfolták.

"Még ezekhez a felhőkarcolókhoz annyit, hogy Kairóban (Egyiptom, Afrika) már látni olyanokat amilyenek sosem lesznek Csádban, pedig közös "sajátos fejlődésük" volt"

Két dolog:

1. Én Afrikát kulturális, társadalomföldrajzi értelemben vettem és nem természetföldrajziban. Ilyen tekintetben Egyiptom nem igazán tartozik Afrikához.

2. Egyiptom és Csád nagyon nem tartozik egy kategóriába. Egyiptom gyakorlatilag mindig is a Nílus völgyére koncentrálódott, ami egy relatíve termékeny folyóvölgy. Csád viszont egy nagy sivatag, ahol az utóbbi időkig csak tevehajcsárok voltak. Egyiptomnak 5000 éves kultúrája van, ami azóta kapcsolatban van az európaival, mióta van európai kultúra és kölcsönösen hatnak egymásra. Csád az európai gyarmatosítók érkezéséig ókori körülmények között élt, utána pedig ugyanúgy elnyomták, mint Namíbiát.

Nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el a Földön. A természeti adottságai számítanak és az, hogy ez hogyan interpretálódik a társadalomföldrajzban.

Ilyen tekintetben pedig a különbség Csád és Egyiptom között kb. annyi, mint Svájc és Nepál között.

De ettől függetlenül Egyiptom sem fog soha elérni egy német életszínvonalat. Vagy... pontosítok. Egyiptomban sosem fognak úgy élni, mint Németországban. És nem csak azért, mert mások a természetföldrajzi adottságok.

"Botzwana egyáltalán nincs elmaradva. Müködö demokrácia, prosperáló ipar."

Csak épp marha nagy a munkanélküliség és a világon az egyik legmagasabb ott az AIDS-fertőzöttek aránya.

"Orbánt ugyanis egy populista politikusnak tartom. "

Nem akarok ennyire eltérni a témától, de ehhez meg kell jegyeznem, hogy egy demokráciában minden politikus populista. Anélkül nem is választanák meg.

"Már nincs szükségünk arra, hogy a gyengébb elpusztuljon, elég, ha a gazdaság szférájában versengünk egymással. "

Jogos. De egy busman nem feltétlenül ugyanattól "gazdag", mint egy manhatteni.

Kedves A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 17:37!

Néhány dologra reflektálnék, amit az én írásaimban kritizáltál, ha nem gond.

"Nem. Afrikának nem ez az útja.

Afrika azért tart ott, ahol, mert Európát akarja majmolni és nem a saját útját járja."

Erre annyit akartam írni először, hogy: WTF?, de rájöttem te sem vagy tisztában vele ez mit jelent. Te írtad: "Egyiptomnak 5000 éves kultúrája van, ami azóta kapcsolatban van az európaival, mióta van európai kultúra és kölcsönösen hatnak egymásra."

Mintha ellentmondást vélnék felfedezni, mivel habár Egyiptom szerinted nem tartozik Afrikához, mivel Európa hat rá, Afrikának az a baja, hogy próbálja az Európai hatást befogadni, de Egyiptom nem Afrika, így ott lehetnek felhőkarcolók, máshol a kontinensen nem, mert ott akarják. Érdekes gondolat.

"Az csak egy példa. Nyilván nem tökéletes. Csak a lényeget akartam átadni.

Mellesleg, elárulnád nekem, hogy Tel-Aviv és Dubai mióta Afrika?

A zsidók, bár földrajzilag nem, de kulturálisan maximálisan európaiak. A gazdaság is a nyugati világhoz köti őket. Tehát náluk nem meglepő, hogy vannak felhőkarcolók.

Dubai kb. ugyanez.

De, mint mondtam, a felhőkarcoló csak egy példa. Csak a mentalitást akartam érzékeltetni, nem a konkrétumot."

Mivel rosszul idéztél és az a része hiányzik, hogy miért írtam le azt a mondatot, így nemes egyszerűséggel lássuk szövegkörnyezetben: Már ez a felhőkarcolós példa is több sebből vérzik, most nincs kedvem képet linkelni Dubairól vagy Tel-Avivról, és leírni, hogy miért nagyon hasonló a földrajzi, -Dubai-t tekintve a kulturális adottság is, csak éppen a gazdasági nem (fentről másoltam be, nem írtam hozzá semmit). Így már felesleges látszik leírnod, hogy miért nem Afrika ezek az országok és, hogy kulturálisan oda tartozik-e Izrael, de mindegy. Tehát arra kellett volna válaszolnod, hogy miért nem gazdasági kérdésről van szó, Dubai-t direkt azért írtam, mert iszlám, tehát kultúrára nem lehet hivatkozni (+földrajzi adottságok (nem messze van), Izraelt, pedig a hasonló földrajzi adottságai miatt (szomszédos Egyiptommal, mint Csád csak a másik oldalról). Kifejtem úgy, hogy 20-as IQ-val is meg lehessen érteni, miért írtam ezeket az országokat: homokra építenek nagy betont. De ha ez nem elég és látom nem az, sőt már Kairó sem Egyiptom sem Afrika és ígéretemet se fogom megszegni, hogy linkelnék képet erről, viszont kapsz képet néhány afrikai városról: [link] ; [link] . Egyik se Kairó, de ha ezek sem afrikai városok keresek még egy rakatot, ahol vannak felhőkarcolóra nagyon hasonlító épületek Afrikában. És persze írtad mentalitásról van szó, ezek szerint a hajléktalanoknak nem olyan a mentalitásuk, hogy házat vegyenek meg Mercit. Értem.

"Már megint nem érted.

Azért van éhezés és azért ilyen elterjedt az AIDS, mert Afrika Európát majmolja.

A gyarmatosítás előtt ilyen nem volt, vagy legalábbis csak nagyon minimális mértékben."

Itt már muszáj beírnom: WTF? Az európai gyarmatosítók ugyan hány afrikaival szexeltek, hogy terjedjen az AIDS Afrikában? Ők mutatták meg, hogy nem szabad védekezni esetleg?

"Ebben is tévedsz.

Mégpedig azért, mert az a gazdaság, ami Európában működőképes, nem működőképes Afrikában. (Néhány kivétel nyilván van.)

Ha nagyon erőlteted, egy alacsony színvonalon fel lehet építeni, de szükségtelen, mert a helyiek meglennének nélküle is."

Ühüm, csak a gazdaság nemcsak Európában működik, hanem Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában (Antarktiszon nem releváns erről beszélni, Afrikával ellentétben), de ezek szerint Afrikában nem. De a helyiek, -mint állítod, meglennének nélküle. Akkor ki majmolja Európát? (az előbb még szerinted az afrikaiak). Egyébként úgy tűnik nincsenek meg nélküle.

"Ne gyere a GDP-vel!

Én alapból nem hiszek egy olyan indexnek, ami a közlekedési baleseteket és a prostitúciót pozitívumnak könyveli el. (És a GDP annak könyveli el, mert pénz van belőle.)"

Huh ezt birom. Gondolom Hókuszpók tanította a közgázt neked, vagy még ő se. Sejtettem, hogy lesz, akinek nem tetszik majd a GDP, ezért direkt zárójelben odaírtam, hogy akár az éhhalált is össze lehet számolni lakossághoz viszonyítva két ország között (biztosan semmi köze a GDP-hez, csak éppen Norvégiában az egy főre jutó 64 193 dollár, míg Csádban 733 dollár, és az előbbi országban nincs ilyen probléma) és még az orvosok számát írtam, de látom ez a GDP jobban felzaklatott, minthogy a lényegre koncentrálj.

"Nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el a Földön. A természeti adottságai számítanak és az, hogy ez hogyan interpretálódik a társadalomföldrajzban."

Tényleg nem az számít, hogy egy ország hol helyezkedik el ezért is lepődtem meg mikor felháborodtál azon, hogy két országot össze merek hasonlítani. Viszont a természeti adottságoknál fontosabb tud lenni az ipar (bár ehhez valamennyi kell, de egy 500$-os órához nem kell 20$-nyi alapanyag se, tehát lehet importálni is, ha megéri) és a szolgáltatás, de nyugi rájöttem, hogy nem szereted a gazdaságot.

"Igen. Ez igaz. De nem minden régió ugyanúgy fejlődik. Ezt magyarázom.

Az egy 19. századi eszme, hogy mindenki ugyanazt az utat járja be, csak épp más stádiumban van, és már min. 50 éve megcáfolták."

Még erre reagálok, aztán befejezem, bár elfogadtad, amit írtam. Valamiféle univerzitás mindenképpen van (vedd elő a töri könyvet a 9.-estől olvasd el a 12.-es végéig és lehet rájössz).Pl.: Kelet-Európa '89 diktatúra -> demokrácia, Észak-Afrika 2011 diktatúra -> majd meglátjuk mi lesz, tudom Egyiptomot nem tartod afrikai országnak, de érdekes Libanon és Kadhafi esete is. És most játszunk olyat, hogy a mainstream nézetet vesszük és a diktatúra nem pozitív.

A válasz írója 68%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 17:21

Először is szeretném tisztázni, hogy örülök az értelmes vitának. Ugyanakkor továbbra sem értünk egyet mindenben.

Ezt most rövidre fogom. Ezt írod: "Még egyszer ismételem, azért él rosszul, mert olyan életvitelre vágyik, amit nem érhet el. Konfúciusz is azt tanította, hogy a boldogság forrása, hogy ne vágyjunk olyanra, ami nem érhető el!"

És ezt: "Egy busmannak már az is jelentheti a boldogságot, ha van egy kis nyája, amit terelgethet, talál vizet a sivatagban, van egy felesége és néhány szép gyereke."

Sajnos ez alapján azt kell, hogy mondjam, téves információk alapján szálltál bele ebbe a vitába. Azt veszem ki az érvelésedből, hogy az "Istenek a fejükre estek" című filmből megismert tradicionális busman életvitelt tartod az afrikai lakosságra jellemző életmódnak.

Ez azonban tévedés. Az elmúlt évszádban Afrika megváltozott. Az urbanizáció folyamata előrehaladott, ma a kontinens lakosságának fele városokban él, és a másik felének a legnagyobb része sem folytat vándorló nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot.

Ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Igazad van abban, hogy a gyarmatosítóknak sok mindent másképp kellett volna csinálnia. Valóban felborították az afrikai társadalmak hosszú évezredek óta fennálló egyensúlyát. De ma ezen már késő keseregni, a múltat nem tudjuk megváltoztatni, ezért a jelenlegi állapotokból kiindulva kell megtervezni azt, hogy hogyan segítsünk Afrikának a jövőben.

A mai állapot pedig az, hogy Afrikában tömegek élnek félig modern, félig premodern körülmények között, egy globalizálódott világban.

Nem lehet azzal odaállni eléjük, hogy "nektek más számít jólétnek, mint nekünk". Nekik kell eldönteniük, hogy merre akarnak fejlődni -- ebben egyetértünk --, és szerencsére a legújabb nemzetközi fejlesztési stratégiák már ebbe az irányba mutatnak. De azt elhiheted nekem, hogy az afrikai országok vezetői nem a "rebusmanosítást" fogják választani.