A nyugati világban tapasztalható baloldali előretörésben mekkora szerepet játszik a jobboldal alább látható, individualista, társadalomellenes jellege? És miért van erre igény Magyarországon?

A jobboldal nemzetieskedése pont arról szól, hogy nemzetinek próbálja láttatni magát, miközben messzemenőkig nemzetellenes, hiszen ahogy a jobboldali lebertárius hozzászólásokat láthatjuk, minden társadalmi kohéziót tagadnak, szocio-darwinista szemléletük szerint pedig csak a gazdagabbakat illetnek meg alapvető szolgáltatások, hiszen azok profit-alapú működtetése - lásd a közegészségügyet - rengeteg embert alapvető közszolgáltatásoktól fosztana meg.

A jobboldal nem hogy más nemzetek elé nem helyezi a nemzet érdekeit, de a szocio-darwinista és munkáltató-barát szemléletükkel a nemzeten belüli kohéziót cincálják szét.

Eközben a baloldal gőzerővel építi a társadalmi kohéziót, főleg a munkaidő radikális csökkentésével. Minél több az emberek szabadideje, annál több idejük jut egymásra, családra, barátokra, szabadidős tevékenységre, miközben a jobboldal elvárja, hogy a lakosság a munkahelyének szentelje az életét, amely a társadalmi kapcsolatok, a társadalmi kohézió rovására megy. A jobboldal rombolja a társadalmi kohéziót, a baloldal építi. Az emberek önbecsülését az adja, hogy a mindennapokat hogyan élhetik meg, a jobboldal a munkáltató-barát szemléletével a dolgozók önbecsülését rombolja nap mint nap.

Az a szocio-darwinista, libertárius szemlélet, amely a jobboldalt jellemzi, a baloldalon nincs, így nekik értelemszerűen nem lehet felróni.

A lakhatási válsággal szemben a baloldal már régóta küzd, ám a nemzetietlen jobboldal mindig az oligarchák pártján áll a társadalom érdekeivel szemben. A jobboldal mindig csak a szupergazdagok, a milliárdosok, a leggazdagabb néhány százalék érdekeit tartja csak szem előtt. A baloldal Németországban albérletplafont vezetett be, a jobboldal viszont nyüszíteni kezdett, hogy az oligarchák érdekei sérülnek, és az alkotmánybírósághoz szaladt, hogy eltöröljék a lakosságot védő albérletplafont. Ekkor a baloldal megelégelte a jobboldal hazaárulását, és népszavazást írtak ki az ingatlankonszernek szarvának letöréséről. A népszavazás győzött, több százezer lakást vesznek köztulajdonba, mert az ingatlankonszernek pofátlanul sarcolgatták a lakosságot. Berlinben a lakosság 80%-a kénytelen volt jövedelmének átlagosan 46%-át csak lakbérre költenie, mert az ingatlankonszernek gátlástalanul fosztogatták a lakosságot.

A jobboldal pedig bőgött, hogy jaj szegény ingatlankonszernek, jaj szegény milliárdosok, jaj szegény olgirachák most már nem fogják tudni lehúzni a hét bőrt a lakosságon, cúnya baloldal, hogy merészeltek szegény oligarchák, szegény, társadalmat kifosztó szupergazdagok ellen bármit is tenni, mert a nemzetietlen jobboldal kizárólag a szupergazdagok érdekeit tartja szem előtt (a lakhatási válságról a baloldali Mérce egyébként folyamatosan cikkezik).

"Néhányan odáig is elmentek, hogy a lakásbérleti válság csak egy fideszes propaganda"

Igen, ők a nemzetellenes, szocio-darwinista jobboldali libertáriusok, akik szerint az oligarchák akadály nélkül húzhassák le a hét bőrt a társadalomról. A baloldal egyik fő témája és húzóereje a lakhatási válság megoldása, lásd Németországban lakások százezreinek köztulajdonba vételével (de Párizsban is úgy bevezette a baloldal az albérletplafont, mint a szél). Eközben a jobboldal picsog, nyüszít és bömböl, hogy szeretett oligarcháik nem tudják kifosztani a lakosságot.

Mindenre reagáltam - különös tekintettel a lakhatási válság baloldal általi megoldására -, és kipukkadt körülötted a gépiesen bemagolt jobboldali lózungokból álló buborék.

Te Arisztotelésztől egyelőre nagyon messze vagy. Egyelőre próbáld meghaladni a jobboldal által szádba rágott képzettársításokat. Ez az első lépés. Aztán jöhet Arisztotelész (is).