A szövetségesek valóban jó ügyért háborúztak?

#40

Pár dolgot kihagytam, azért tűnik úgy: Von Rundstedt parancsolt megálljt, ezt hagyta jóvá Hitler, Göring csak kihasználta a helyzetet.

A baráti kéznyújtáshoz pedig annyit: Adolf Galland visszaemlékezései szerint valóban tett ilyen irányú gesztusokat a Führer, csak azt nem kalkulálta bele, a fair play szabályait az angolok másképp értelmezik, mint ő. Churchill nyíltan megmondta: amint a meghódított államok függetlenségét visszaadják, bármilyen békekötésről szó lehet.

Tudom ajánlani A. J. P. Taylor A második világháború okai könyvét, amiben szintén szakít a velejéig gonosz Hitler mítoszával (komoly brit történész a fazon) és inkább egy hazardőr kockázatvállalásának tudja be az európai konfliktus kirobbanását, aki úgy vélte, a békére törekvő nyugati államfők úgyis minden követelésének engedni fognak, hogy elkerüljenek egy újabb háborút. Már csak azért is alapozhatott erre, mert a háborús sebek akkor még tényleg frissek voltak-kutya nem akarta átélni azokat a borzalmakat, amikre 1914 és 1918 között sor került-, csak arra nem számított, előbb-utóbb elfogy a szerencséje.

Ja és még valami: a 2. világháború a közvélekedéssel szemben nem Lengyelországban kezdődött.

43-as nem vitatom a a lengyel részt, én szerintem 1939 elején, Csehszlovákia szétszakításával kezdődött az előkészület, de háború is lett volna, ha Magyarország enged a német kérésnek és hadat üzen Csehszlovákiának cserébe egész Szlovákiáért. De a lengyelek is hibásak azért hogy ennyire elfajult a helyzet, bár ők is kaptak Csehszlovákiából, meg tudtommal elég németbarátok voltak, a vezető réteg kb hasonló gondolkodású volt mint a hitler rezsimé.

De tudtommal Lengyelországba nagy optimizmus volt a korba, hogy Lengyelország egymaga eltudja verni a németeket, amit gondolom a Szovjet Oroszország legyőzésére alapoztak, bár a valóság az volt hogy annyira szegényesek voltak hogy a repülőgépekhez nem volt elég üzemanyag hogy hatákony kiképzésbe részesitsék magukat, gondolok itt arra hogy a lovak elég jelentős szerepet játszottak náluk, és a lovaknak szokatlan volt a német repülőgépek jelenléte, mert a lengyelek sporólás gyanánt nem készítették fel őket erre, hogy ilyen körülmények között kell nyugodtnak lenni.

De számomra az a furcsa hogy e lengyel haderő amely nemcsak modernségbe, de még létszámba is gyengébben állt, hogyan ért el a német hadsereg 40%-os veszteséget. Ráadásul úgy hogy még közbe hátba is támadták őket a szovjetek. Bár a romániai hídfőállás stratégia enélkül is összeomlott volna, mert gondolom a logisztika első világháborús elveken nyugodott, emaitt ha nemis sikerült volna villámháborúzni, két hónap alatt el lehetett volna foglalni csak első világháborús stratégiák útján, mert egyrészt a szövetségesek leragadtak ennél, másrészt azis elavult volt, a védekezés elvére építeni, meg a készletek. Meg De Guelle volt talán a leginkább modernizálni akaró hogy a tankokat ne szorják szét, hanem alkalmazzák egységesen, csak éppen minőség terén még ígyse értek volna sokat, hiába volt több mint a németeknek. Vagyis a háborút csak akkor tudták volna megnyerni ha Lengyelország elleni offenzia idején inditanak támadást, mert Németországot Nyugati oldalán pár százezres sereg védte, a német hadsereg 80%-t lekötötte Lengyelország. De az én véleményem hogy még ekkorse tudtak volna nyerni, mert olyan helyzet jött volna elő mint az első világháború mikor belgiumot lerohanták és az oroszokokat alábecsülték és 400 ezer orosz betört Kelet-poroszországba, csapatelvonások, vagyis Lengyelországból kivontak volna csapatokat, és berendezkedtek volna egy védelmi rendszerbe mindkét fronton. De sok esélye nem lett volna a szövetséges hadseregnek, mivel a németeknek jóval több idejük volt készülödni, meg sokan fektettek be a fejlesztésekre, vagyis hiába a létszámfölény, ha Németország légiereje és páncélos hadereje mozgékonyabb és átütőbb, egyetlen hibája, hogy nem volt kiproválva élesbe, mert a spanyol polgárháború inkább teszt volt.

Bár talán egy alapot tudnék mondani miért nem mertek támadni a szövetségesek, ez az én véleményem, hogy Hitler a kor szokásaihóz képest szerencsejátékos módjára elhitetette velük hogy milyen erős hadserege van, mert a kor szokása az volt hogy mindenki titkolta a saját erejét, mindig gyengébbnek mutatta magát, kivéve Hitlert, mert ő ezzel szemben erősebbnek, felvonulásokon ugyanazokat a tankokat többször vonultatta végig, vagyis duplán rájátszott, még az eredetinél nagyobbnál is nagyobb hadsereget hittek hogy van nekik.

#44

Á, a háború sokkal korábban kezdetét vette, méghozzá Ázsiában, egyrészt a kínai-japán, másrészt a szovjet-japán háborúval, amikor Hitler még csak húzkodta a nyugati vezetők bajuszát.

#47

Márpedig az újabb generációs hadtörténészek-főleg Antony Beevor- ezt a konfliktust tekintik a háború kezdetének, nem pedig a csehszlovák válságot vagy a lengyel kalandot.

A végeredményt ismerjük, ez sokban befolyásolta később az események menetét.