Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Miért él még ma is sokakban...

Pro Patria kérdése:

Miért él még ma is sokakban az a tévhit, hogy a középkori Magyar Királyság egy másodrangú, szürke középhatalom volt?

Figyelt kérdés

"1308-ban egy francia domonkos barát járta be Kelet-Európát, a látottakról készült útleírása szerint 'Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világ legnagyobb országainak egyike; általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyvennapi járóföld és szélességében ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas és rendkívül gazdag kenyérben, borban, húsféleségekben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyér gyanánt vagy kenyér helyett is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magasak hegyei. Az erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mit követ, úgy fejtik a sót, és szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.'

Leírása megfelelt a valóságnak: a Kárpátok koszorúzta ország (amelyhez délről a melléktartományok: Szlavónia, Horvátország, Dalmácia csatlakoztak) területe a legnagyobbak közé tartozott a 14. századi Európában, egy gyalogosan utazó szerzetes számára pedig mind az országot széltében átszelő Pozsony-Brassó, mind az észak-déli irányú Bártfa-Zágráb közti útvonal megtétele körülbelül negyven napot igényelt.

A gazdag ország számos kincse az I. Károly uralkodásának második felére biztonságossá váló utakon egyre több külföldi, elsősorban német és olasz kereskedőt vonzott. Érdeklődésüket különösen a magyar nemesfémek keltették fel, ugyanis Európa évi ezüsttermésének negyedét, aranytermésének csaknem az egészét Magyarországon hozták felszínre. [megj.: a magyar aranybányászat az európai összaranytermelésnek 80%-át adta.] Az évi 10 ezer kilogrammnyi ezüstmennyiség nagy része a Garam-vidék és a gömör-szepesi érchegység bányáiból származott, a magyarországi aranybányászat 1000 kg éves hozama elsősorban az 1328-ban alapított Körmöcbányán került a felszínre, de több kisebb jelentőségű bánya mellett a Szepességtől Erdélyig számos folyó fövenyéből is nyertek aranyat. Több helyen bányásztak rezet és vasat is, ezek mennyisége és értéke azonban messze elmaradt mind a nemesércek, mind a só mögött. A királyi sómonopólium következtében az uralkodói jövedelmek jelentős része származott sóeladásból. Az erdélyi sóbányák (a legnagyobbak: Dés, Torda, Vízakna) egy része már a honfoglalást megelőzően is működött, a máramarosi sókitermelés a 14. század elején bontakozott ki. A kifejtett kősót kockákra vágva, elsősorban vízi úton szállították az ország belsejébe, a belföldi kereslet kielégítése mellett szerény mennyiséget vittek ki Szerbiába, valamint a határ menti osztrák területekre.

A magyar mezőgazdaság termékei már jóval kisebb mértékben kerültek külföldre, elsődleges szerepük a belső piac ellátásában volt. A belföldi forgalom legkeresettebb árucikkének a bor számított. A korszakban a legjobbnak a szerémségi bort tartották, ismertek voltak még a Pozsony, Sopron környéki, valamint a Balaton-vidéki borok, a később jelentőssé váló hegyaljai szőlőművelés viszont még csak ekkortájt vette kezdetét. [megj.: az 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral megkínált IV. Pius pápa elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" (lefordíthatatlan kettős jelentésű szójáték: A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek)] Az állattartás jelentősége Magyarországon mindig is meghaladta az európai átlagot, különösen nagy volt az állatállomány a városok közelében fekvő falvakban. Legkeresettebb az épp ekkortájt tenyészteni kezdett nagy testű szarvasmarha volt, amelyet a század végétől egyre nagyobb számban hajtottak a délnémet városok piacaira is. [megj: A német városokban törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor a mészárszékekben máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy rossz minőségű kerüljön a kiváló minőségű, és éppen ezért drága szürkemarha-hús közé.] Jóval kisebb távolságra szállították a lakosság mindennapi ellátásához nélkülözhetetlen kenyérgabonát, az országban ugyanis szinte mindenütt termelték, a hegyvidéki erdősségektől frissen elhódított irtásföldeken is. A gabonatermelés hozama - elsősorban a fejlettebb dunántúli területeken - a 14. század elején elérte az elvetett mag három-négyszeresét, azaz maradt felesleg.

A tejjel-mézzel folyó Kánaán érzetét keltették a külföldi utazóban a vadban gazdag erdők, a jóízű halakban bővelkedő folyók. [megj.: a Dunán évente kétszer úsztak fel ívni Európa legnagyobb édesvízi halai, a vizák, melyeknek súlya 5-600 kg között mozog, de elérhette akár az 1500 kg-ot is.] Magyarország népe a Nyugat-Európában gyakorta vendégeskedő éhínséget csak hírből ismerte."

Az Új Képes Történelem könyvsorozat 3. kötete.


III. Béla király bevétele 1185 körül összesen 156 ezer ezüst volt, ezt csak a francia, az angol király, és a bizánci császár érte be.


II. András király vezette a legnagyobb kereszteshadat a Szentföldre (összesen 32 ezer katonát mozgósítottak az európai uralkodók). Magyarország volt az egyetlen államalakulat Kelet-Európában, ami keresztes hadjáratot tudott indítani.


A Magyar Királyság hűbérre kényszerítette államait az Anjou-korban Horvátország, Bosznia, Szerbia, Havasalföld, Moldva, valamint Halics alkották.

I. Lajos legyőzte, és adófizetésre kötelezte a gazdag adriai nagyhatalmat, a Velencei Köztársaságot.


Magyarország a kontinens két uralkodóállama, a Német-római Császárság, és a Bizánci Birodalom között helyezkedett el, ám egyiknek sem sikerült bekebeleznie az évszázadok alatt.

III. Henrik német-római császár egymaga öt hadjáratot vezetett tíz év alatt a Magyar Királyság ellen, ám - Csehország, Morvaország, és Lengyelország meghódoltatásával ellentétben - nem ért el sikereket.


A sor hosszasan folytatható lehetne, de ennyi is elég szerintem.


Szóval? Ennyire hatásos volt talán a szocializmus évtizedei alatti agymosás a "bús ezer évről"?


2011. nov. 26. 14:34
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 21/158 A kérdező kommentje:

"Tehát nem Magyarország volt Archiregnum, hanem Anjou lajos birodalma"

- Aki magyar király volt, és akként építette fel a birodalmat.


"(hozzá kell tennem hogy az Anjou nem épp egy ősmagyar család...)"

- És?


"Napóleon se alkotott maradandót igaz.. De akkor most nagy uralkodóról beszélünk vagy nagy országról?"

- A feudalizmusban a király személye és az ország egy volt.


"Pénz értéke... Megemlíted hogy milyen aranytartalma volt a magyar forintnak, viszont nem teszed hozzá a külföldi valutákat.. ez igy semmit nem bizonyít."

- Viszont mellétettem, hogy milyen tisztaságú volt a francia pénz, illetve hogy annak aranytartalma gyorsan csökkent, míg a magyar évszázadokig értékálló volt.


"Az egyik forrásod összehasonlítja Mátyás bevételét más országok RENDES évi jövedelmével.. Az a különbség hogy Mátyás rendes jövedelme kevesebb mint 600-800 ezer arany, hiszen a rendkivüli hadiadóból származott neki nagyon sok pénze.."

- Ezt vitasd meg a történésszel, akit idéztem.


"Törődj bele, Magyarország csak jelentős középhatalom volt. Ha nagyhatalom lett volna, akkor ellen állt volna a török támadásnak"

- Igaz, csak úgy "laza" 150 évre akasztottuk meg őket...

Ozorai Pipó 10 hadjáratot vezetett a török ellen, mindet sikerrel, olasz életrajzírója szerint hasonlóképpen a törökök mumusa volt, mint később Hunyadi János.

Ha már Hunyadi, 1441-ben (két évvel azután, hogy kinevezték szörényi végek élére) hadjáratot indított Szerbiába, és legyőzte az Iszhak szendrői bég vezette török sereget.

1442-ben török csapatok törtek Erdélybe, legyőzték az erdélyi püspök seregét, és zsákmányukkal már visszavonultak, amikor a vajdai hadak rajtuk ütöttek. A Mezid bég seregén aratott győzelem után a két vajda (Hunyadi János és Újlaki Miklós), benyomult Havasalföldre, ahol magát a ruméliai beglerbéget (az európai török hadak fővezérét) verte meg. A két diadal hatására Hunyadi végre támogatást kapott egy nagyobb török elleni hadjáratra, a Hosszú Hadjáratra. A sereg, amivel együtt tartott maga a király, I. Ulászló is, Nisnél megverte a ruméliai beglerbég hadát, majd télen átkelt a Balkán-hegységen. A visszaút során még két jelentősebb ütközetben arattak győzelmet.

1444-ben az újabb hadjárat során több rossz tényező is összejátszott Hunyadi ellen. A szerb despota nem akart ujjat húzni a törökkel, ezért nem küldött támogatást, a keresztes hajóhadak pedig nem akadályozták meg a török seregek Európába jutását, így Várnánál a túlerő ellen vereséget szenvedett.

1448 szeptemberében Hunyadi az albán segédhadakkal közösen döntő vereséget akart kicsikarni a szultán hadára. A szultán azonban már ott állt Rigómezőnél, így nem volt lehetséges az egyesülés, a terv kudarcba fulladt.

1456-ban Hunyadi megvédte a hatalmas seregekkel támadó (Konstantinápolyt elfoglaló) török hadakkal szemben Nándorfehérvárat.

2011. nov. 26. 21:13
 22/158 bumbi02 ***** válasza:
9%
lassan meg kell tanulnunk hogy Magyarországot nem lehet tények alapján leírni (kit érdekelnek azok? ) hisz ezek a tények vagy a szocialista agymosásból származnak, vagy az osztrák agymosásból, vagy a zsidó agymosásból...
2011. nov. 26. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/158 A kérdező kommentje:
2011. nov. 26. 21:19
 24/158 A kérdező kommentje:

"bumbi02 válasza

lassan meg kell tanulnunk hogy Magyarországot nem lehet tények alapján leírni (kit érdekelnek azok? )"

- Egy, ezek tények, amikre a válasz (ha egyáltalán érkezik), annyi, hogy "nem, hülyeség, nem úgy volt". Kikezdhetetlen érvrendszer..

Kettő, én csak idéztem egy történelmi könyvsorozat egy tagjából, ami hivatalosan oktatáshoz használható segédanyagnak lett minősítve az OM által.


"hisz ezek a tények vagy a szocialista agymosásból származnak, vagy az osztrák agymosásból, vagy a zsidó agymosásból..."

- Zsidózásról itt szó se volt, a náci-kártya, a démonizálás nagyon elcsépelt, üres érv.

2011. nov. 26. 21:22
 25/158 anonim ***** válasza:
16%
Áh, nem mondok semmit. Csak az érdekel, ez a térkép mit mutat? A mai viszonyokat? Azt minek? Szerintem mondjuk a középkori Magyarországot középkori atlaszokban kell nézni. Vagy nem?
2011. nov. 26. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/158 anonim ***** válasza:
30%

,,Kettő, én csak idéztem egy történelmi könyvsorozat egy tagjából, ami hivatalosan oktatáshoz használható segédanyagnak lett minősítve az OM által. "


Ja. De abban semmi olyasmi nincs amit te össze zagyválsz.

Egy szóval sem írják hogy Magyarország nagy hatalom volt, vagy hogy Mátyás igenis olyan gazdag volt mint a török szultán vagy a francia király.


Nem is értem az igazat megvallva mit hordasz össze. Sajnálom, de nagyon zagyválsz, és alapvető dolgokat nem tudsz.


[link]

[link]

[link]

[link]



Tessék, olvasgass egy kicsit.

2011. nov. 26. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/158 A kérdező kommentje:

"Magyarország neked a középkorban vezető hatalom volt? Mikor? Miben? Azért mert te azt mondod? Komoly érv. Mondj már egy olyan Európában zajló eseményt, amelynek mi komoly részesei voltunk mint vezető hatalom."

- Itt is elhangzott pár ilyen, ha figyeltél.


"A pénzen vitázni felesleges. A tények tények, ennyi."

- Persze. Neked a számok a fontosak. De azért egy pénzváltóba ne menj így el, mert csúnyát rászedhetnek:)

Vitatkozni meg ne velem vitatkozz, hanem a történésszel, akit idéztem.


"És Magyarország bizony kisebb volt területileg mint Franciaország, vagy Német-Római birodalom. Itália nevű ország meg akkoriban nem volt...

Most keressek egy középkori atlaszt?"

- Keress! Meglepő dolgokat találnál benne:

[link]

2011. nov. 26. 21:28
 28/158 A kérdező kommentje:

"Ja. De abban semmi olyasmi nincs amit te össze zagyválsz."

- Nem egy pontjával ellenkezel az írás tartalmával is...

2011. nov. 26. 21:29
 29/158 A kérdező kommentje:

"Áh, nem mondok semmit. Csak az érdekel, ez a térkép mit mutat? A mai viszonyokat? Azt minek? Szerintem mondjuk a középkori Magyarországot középkori atlaszokban kell nézni. Vagy nem?"

- Földrajzi felosztásban nem számít a történelem.

2011. nov. 26. 21:30
 30/158 bumbi02 ***** válasza:
0%

"Tehát nem Magyarország volt Archiregnum, hanem Anjou lajos birodalma"

- Aki magyar király volt, és akként építette fel a birodalmat.


"(hozzá kell tennem hogy az Anjou nem épp egy ősmagyar család...)"

- És?


"Napóleon se alkotott maradandót igaz.. De akkor most nagy uralkodóról beszélünk vagy nagy országról?"

- A feudalizmusban a király személye és az ország egy volt.



Idáig olvastam el , és itt muszáj volt befejeznem. Ezek után nem tartom érdemesnek hogy tovább kommenteljek ide...



Nagy Lajos archiregnumnként emlegetett birodalma nem egyenlő magyarországgal.


De igazából amin kibuktam az az volt hogy Napóleon korában Franciaországban feudalizmusról beszélsz.. Napóleont megelőzően egy polgári forradalom zajlott ott le.. Napóleon ki adta a CODE CIVILt (polgári törvénykönyv) az 1800as évek elején már Magyarországon is egy eléggé torlódott társadalom volt - pedig ide azért 100 éves csúszásokkal jutott el minden ilyen - ...



De látomveled fölösleges vitatkozni, akkor menj úgy aludni hogy Magyarország nagyhatalom volt, sőt.. Még ma is az. Hátha ettől jobb lesz.


Bár nem értem minek írsz ki kérdést, ha nem fogadsz el válaszokat...

2011. nov. 26. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!