A sorkatonaságban az öreg katonák tényleg ilyeneket csináltak a kopaszokkal?
Amiről főképp lehet hallani, az a fogkefével padlómosatás.
De nemrég olvastam Szelíd Zoltán "Álljon meg, katona!" c. regényét. Abban olyasmi dolgok történnek, mint:
Elveszik a kajájukat, amiket bevisznek magukkal, sőt utána már nekik viszik a kaját, megparancsolják, hogy miket vigyenek be.
Egy kopasz levelet kap otthonról, amiben a barátnője szakít vele. Elveszik tőle, és direkt felolvassák mindenki előtt, és szétröhögik magukat.
Arra kényszerítik a kopaszokat, hogy állatokat utánozzanak, bújjanak be az ágy alá, és ott különféle megalázó dolgokat csináljanak.
Egy kopaszt, aki vissza mer szólni, és lázadni próbál, szíjakkal kikötöznek a végtagjainál az ágylábakhoz, és kanállal alaposan megütlegelik.
És ilyesmik. Tényleg ezek mentek a sorkatonaságban?
64-es elolvastam mindkettőt. Nekem is jobban tetszett a Sörkatonák, amely azt mutatja be, milyen lehetett volna a sorkatonaság általában, milyennek kellett volna lennie. Kis csibészség, kis szórakozás, de azért komolyan vett feladatok. Lehet hogy te pont így tapasztaltad, ez azonban korántsem volt általános. Akkor a másik könyvben miért nem így írtak róla? A valóság az, hogy a sorkatonaság olyan mint egy börtön. A bezártság tudata a primitív egyedekből előhozza a régi vadállati ösztönt, amely szerint a gyengébbnek vélt egyedet el kell kapni, prédaként kell rá tekinteni. Ezen ösztön szerint viselkednek, nem normális emberi módon. Volt egy film, az "Egy ártatlan ember" Tom Selleckkel a főszerepben aki ártatlanul kerül börtönbe de megtapasztalja milyen viszonyok uralkodnak odabent. Ott az egyik társa azt mondja neki, rendezd a dolgot a zaklatóddal, azaz nyírd ki. Meg is teszi, ahogy az Álljon meg katonában is ilyen módon végzi a szemét öreg. Ami szerintem teljesen helyénvaló, legvégső esetben, ha másképp tényleg nem megy, így kell elbánni azzal, aki aljas módon rászáll a másikra, terrorizálja a másikat. Az ilyen ugyanis nem a bajtársad (szerintem amúgy ahogy másutt, a katonaságnál sincs bajtársiasság, csupán egyéni érdekek számítanak ott is), hanem az ellenséged, akit ki kell iktatni. Aztán ha van rá tanú, akkor hadbíróság, ha nincs, akkor meg úgy járt, ez van.
Szóval ne mondjad hogy az Álljon meg-ben leírt történet csupa fikció, a valóságban sokkal durvább esetek is előfordultak. Jó, valóban vannak benne kitalált elemek, például az öregkatona attól, hogy régebb óta szolgált, attól még nem lett feljebbvalója az újonc kopasznak, ilyen hagyomány nem volt, attól hogy ők valamiért úgy gondolták. Meg azt is kétlem hogy a 21 éves tizedes magázódott volna a 19 éves újoncokkal, hacsak nem azért hogy fitogtassa feljebbvalóságát.
"a valóságban sokkal durvább esetek is előfordultak."
Akkor írjál róla te is könyvet.
"Meg azt is kétlem hogy a 21 éves tizedes magázódott volna a 19 éves újoncokkal, hacsak nem azért hogy fitogtassa feljebbvalóságát."
A hivatalos megszólítás a magázódás volt, nem csak a feljebbvalóság fitogtatásaként. Én egyszer, kapuőrség parancsnokként elkövettem azt a hibát, hogy tegeződtem és barátságosan beszélgettem az őrökkel (akkor láttam őket először), meg is lett az "eredménye": lexarták amit mondok, a vacsorámért alig tudtam elküldeni az egyiket, a másik elaludt éjszaka a kapuban, egy bejövő tiszt ébresztette fel, jó, hogy megúsztuk.
Egyébként, szerintem kellő komolysággal parancsolni magázódva lehet, tegeződve csak csicskáztatásnak hat.
#67:
Rendfokozat, azt mondják, rangja a postásnak van.
A másod, harmad időszakos katonák között volt aki már rendelkezett valamilyen rendfokozattal (ezek jöhettek számításba: őrvezető, tizedes, szakaszvezető), ők parancsolhattak a rendfokozattal nem rendelkező újoncoknak. Arról nem tudok, hogy egy másod-, harmadidőszakos rendfokozat nélküli honvéd parancsolhatott volna csak az ideje alapján. Ha valaki másképp tudja, írja meg.
A könyv szerintem erősen túldramatizált, bár előfordulhattak ilyen túlkapásos esetek is, de szerintem nem ez volt ami jellemzően egy sorkatonára várt. Legalább is, nekem egyetlen ismerősöm sem számolt be ilyen rossz élményekről, mégha az első időszakot többen nem is tartották könnyűnek. Azt sem nagyon hiszem, hogy egy körletben történt gyilkosságot olyan könnyen el lehetett volna tusolni. Úgy tudom, a "kanalazás" is szigorúan tiltva volt.
Abból nem lehet könyvet írni, hogy reggelente futni kellett egy kört a laktanya körül, vezényszóra fekvőtámaszozni, aztán reggelire löncshúst kaptak kenyérrel és teával.
Ki kell ezt színezni, különben nem fogy a könyv.
#4: "Mondták nekem anno hogy pl. disznó orrot főztek a húslevesbe, "
Az legalább hús. Ahol én voltam, tréfából bepaníroztak egy mosogatórongyot és "kirántották". Nem fogod elhinni, jelentették az ügyeletes tisztnek, és nagy balhé lett belőle. Azért ott sem lehetett mindent megcsinálni. Pl. amikor konyhaügyeletes voltam, nyáron, nagy melegben 4 órát lehetett tartogatni a kaját, utána ki kellett önteni. Épp, mire végeztünk egy rakás rántotthús moslékba helyezésével, befutott egy kint gyakorlatozó század, ők aznap már csak konzervet kaptak.
Amúgy, meg az angoloknak van egy mondásuk: "Ez nem nyaraló kemping, most a hadseregben vagy." Ez sok mindent elmond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!