Néhányan, de tényleg igen kevesen, miért gondolnak vissza úgy a sorkatonaságra, hogy az életük legnagyobb története volt? Vagy csak elmúlt fiatalságukat szeretnék visszakapni?
Szerencsére nem sok ilyen van, de én tőlük is elvitatom, hogy ez meghatározó élmény lehetett, a normálisabbja ezt inkább elfelejti, semmint hogy észben tartsa ezt a rémálmot. Mondják még azért, mert jókat lehetett inni, csajozni meg hogy életre szóló barátságok köttettek ott. Igen, de mindezt az ember katonaság nélkül is képes produkálni, és mivel mindenkit bevittek, a Néphadseregnek nem volt semmilyen presztízse a társadalomban. Plusz értelmetlen utasításokra gondolkodás nélkül kellett ugrabugrálni. Tehát nem értem azt, hogy ez mitől lett volna "élmény".
A mai Honvédség persze nem így működik, de nem is arról van most itt szó.
válasza:Nem voltam, több veled egyetértő kommentet is írtam már.
De ettől még tény, hogy a régi időkben sajnos sok helyen ettől függött az emberszámbavétel. Hallottam olyanról, hogy valaki élete végéig szégyellte a fiát, mert hogy az nem volt katona. Meg hogy szülők a lányokat eltiltották az udvarlójától, amikor megtudták róla. És még lehetne sorolni.
73-as mondtam, hogy mindez az ostoba és primitív emberek ismérve, hogy "vótálekatonamerhanemakkorsemmitnemérsz" Ma már ez egyáltalán nem számít, igaz, régen sem kellett volna. Ahol esetleg ma is ettől függne valami, nos ott az említett jelzők megállják a helyüket.
Amúgy nem tudom ki látott abban örömet, hogy elvették fiatalsága legszebb éveit, elpocsékolva az életből másfél-két évet. Voltak akkor is hivatástudatosok, de az átlag fiatal rühellte. Akkor nem tudom, utólag hogy emlékezhet rá vissza, hogy az mégis kellemes emlék. Ahelyett hogy dolgozott vagy tanult vagy csajozott volna, össze volt zárva sok férfifal együtt, meg olyan nyikhajokkal akik ugráltatták az embert ha kellett ha nem. Ebben mi volt jó?
válasza: válasza:Amit én nem értek, hogy neked mindez miért fáj ennyire? Én nem voltam katona, örülök, hogy megúsztam, tudomásul veszem, hogy volt, és ennyi. A te hangvételedből ezzel szemben valami olyan mértékű felháborodottság jön át, amit kétféle embertől hallottam eddig: akinek máig tartó trauma a sorkatonaság, vagy az a traumatikus élménye, hogy az öregek puncizzák a korosztályát a kimaradt sorkatonaság miatt.
Mondjuk azt leszögezném: én olyan emberrel még életemben nem találkoztam, aki élete fénypontjaként emlegetné a sorkatonaságot. Lehet úgy visszatekinteni rá, mint ami megedzette az embert, pozitívan emlegetni a közösségi élményt, de ha valakinek konkrétan az volt élete legszebb időszaka, az bennem is felvet kérdéseket, hogy ugyan milyen élete volt annak az embernek.
Neked mi a konkrét bajod 77-es? Azt mondod egyetértesz, mégis folyamatosan hápogsz hogy nekem mit fáj mindez, miközben már leírtam. De leírom még egyszer: Miért kényszerítenek rá olyasvalamit válogatás nélkül (jó, aki tudta felmentette magát) mindenkire amire nem mindenki alkalmas? A katonaság hivatás, szakma, ugyanúgy mint más. Ha én nem akarok, minek csináljam? Miközben sem akkor, sem most nem indokolta a fenntartását sem a hazai, sem a nemzetközi helyzet?
És egyáltalán hogy élvezte ezt valaki, azt sem értem, de ezt te sem érted, vagy nem is találkoztál ilyennel. De akkor miért akadsz belém?
"Lehet úgy visszatekinteni rá, mint ami megedzette az embert, pozitívan emlegetni a közösségi élményt"
Ilyeneket máshol is kaphat az ember, ha ilyenekre vágyik. Nem tudom elképzelni, mi volt az a konkrét pozitív élmény, amit csak és kizárólag a katonaságnál szerezhetett meg az ember és most annyira hiányzik az életéből.
"Én nem voltam katona, örülök, hogy megúsztam, tudomásul veszem, hogy volt, és ennyi."
Én viszont nem fogadnám el, ha most lenne mert semmi nem indokolja. Azt sem fogadom el hogy akkor volt, azért írom mindezeket hogy fel se merüljön senkiben aki tud egy kicsit gondolkodni. Bőven elég a hivatásos szerződéses honvédség a szakma szerint is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!