Néhányan, de tényleg igen kevesen, miért gondolnak vissza úgy a sorkatonaságra, hogy az életük legnagyobb története volt? Vagy csak elmúlt fiatalságukat szeretnék visszakapni?
Szerencsére nem sok ilyen van, de én tőlük is elvitatom, hogy ez meghatározó élmény lehetett, a normálisabbja ezt inkább elfelejti, semmint hogy észben tartsa ezt a rémálmot. Mondják még azért, mert jókat lehetett inni, csajozni meg hogy életre szóló barátságok köttettek ott. Igen, de mindezt az ember katonaság nélkül is képes produkálni, és mivel mindenkit bevittek, a Néphadseregnek nem volt semmilyen presztízse a társadalomban. Plusz értelmetlen utasításokra gondolkodás nélkül kellett ugrabugrálni. Tehát nem értem azt, hogy ez mitől lett volna "élmény".
A mai Honvédség persze nem így működik, de nem is arról van most itt szó.
Sok ponton lehet vitatni az állitásaidat, én nem teszem mivel megtették már előttem.
Egy dolgot magyarázz el kérlek!
" harci helyzet meg nincs és nem is lesz nálunk biztosan nem a közeljövőben."
Ha ebben annyira biztos vagy akkor mi a fenéért írod ki ezt a kérdést hetente?
Tudom-tudom neked ez az első kérdésed itt de a stílus :)
Miért fáj az neked hogy valakik élményként élték meg és nem alárendelt bábként?
Miért fáj az ha a parancsnokod érezhetően tisztelettel beszélt veled amikor éles fegyver volt a kezedben (vagy a válladon).
Miért fáj az hogy a laktanyaparancsnok nem tudott velünk mit kezdeni mert nem tartoztunk alá?
Miért fáj hogy a tisztekkel karöltve szétloptuk a néphadsereget? (pár ezer liter üzemanyag)
Mi a baj azzal hogy én ennyi idő távlatában is jóban vagyok a volt tisztjeimmel? (preztizs nem vót???)
Elmúlt évben is előfordult hogy kerestem egy iparost bizonyos hiba javítására és mikor véletlenül kiderült hogy ugyan nem egy időszakban, de egy alakulatnál szolgáltunk, soron kívül (azonnal) és kedvezménnyel megcsinálta. (ezek szerint máig van preztizse bizonyos helyeken)
A gyökér feljebbvalóinkat mi sem tiszteltük és ha módunk volt rá (volt), akkor meg is szivattuk, de mint feljebb írtam nem mind volt gyökér (sőt).
Egyébként a gyökér feljebbvalóinkat a normális feljebbvalóink sem tisztelték.
Akkor így működött a honvédség, ma meg máskép. Akkor rajtunk volt a sor, ma meg rajtatok???
Ma a polgári életben is ezt látod a munkahelyeden többnyire. Van egy tematika amit idehoz a gaz multi és te nem a generátort szereled először a motorra mert az a végén jön. Itt is van egy feljebbvalód aki betanít-ellenőriz-számonkér (magyarul ha akar akkor szivat), ezt ma maneggerlésnek hívják akkor meg kiképzés volt a neve :)
Jaj de elevenbe vág ez egyeseknek... Már ezer éve történt dolgok miatt minek kell így felkapni a vizet? Elmúlt, tán igaz se volt. Hát ha még azt is leírom, hogy én sosem voltam hál istennek... Na akkor mégis mit pofázok én mindebbe bele ha nem értek hozzá? Úgy, mint a focihoz, sosem fociztam, csak szurkoltam, mégis van róla véleményem. Meg egy ételről is el tudom dönteni hogy finom-e vagy sem, ha nem is én csináltam. Amúgy nem ez az első ilyen kérdésem, de nem is az utolsó. Itt ízekre lehet szedni olyan valamit, amit a normális többség a háta közepére sem kívánt.
Hogy ez neked nagy élmény volt 21-es? Tudod mit? Elhiszem neked. De akkor te is hidd el, hogy nem mindenki így emlékszik vissza. Én akikkel beszéltem erről, több helyütt szolgáltak, és senkitől nem hallottam, hogy felemlegette volna mint élete meghatározó pozitív élményét ("alárendelt bábok", gondolkodás és feltétel nélküli engedelmeskedés idióta kiképzők értelmetlen parancsaira). Inkább elfelejtette mindenki ezt a fölös időpocsékolást. Itt volt valaki, aki Debrecenben szolgált a rádiósoknál, na ő volt még aki azt mondta hogy neki összességében tetszett.
Nekem nem fájnak az élményeid, te élted meg őket, nem én, ha ez neked olyan jó volt, ám egészségedre. Mindenesetre nekem egy Kanári-szigeteki egy hetes nyaralás biztos nagyobb emlék lenne. Azt hogy nem volt presztízse, azt arra alapozom, hogy azért sokan igyekeztek kibújni alóla, és mivel akkoriban nagyjából minden férfinak menni kellett, így nem jelentett az életben semmi különösebb pluszt. Vagy te ettől többnek érzed magad, segített valamit az életben, hogy vitted valamire, azt annak köszönheted, hogy te sorkatona voltál? Meg azért ma sem nagyon tolonganak a fiatalok honvédnek menni, igaz, létszámhiány az nincs.
Persze hogy leírom hogy nem lesz nálunk háború. Miért, mitől lenne? Neked más tuti infóid vannak hogy lesz?
De azért vitatkozzál azzal amiket állítottam, mert annak ellenére nyitott vagyok más véleményére is, hogy nem tudsz meggyőzni arról, hogy a sorkatonaságnak bármilyen haszna lenne az életben, meg hogy most is indokolt lenne.
"a brutális szívások mindig erős önismereti utazások. Összeterelnek egy csomó idegen, teljesen különböző embert, szarrá terhelik őket, szétcseszik a komfortzónájukat, stb. Van, akinek ez egy nagyon erős és hasznos önismereti lecke lesz, másoknak meg feldolgozhatatlan trauma."
Szerintem csak egy fölöslegesen okozott, normál esetben elkerülhető trauma. Hogy ebből bármit is tanulni? Maximum azt, hogy adódó alkalommal bosszút állsz a traumatizálódon. De ez nem megoldás.
24-es, a kérdésemben valóban állítottam valamit, amit vállalok. De a 22-es hozzászólásom végén épp azt írom, hogy "annak ellenére nyitott vagyok más véleményére is, hogy nem tudsz meggyőzni arról, hogy a sorkatonaságnak bármilyen haszna lenne az életben, meg hogy most is indokolt lenne.", ez nem elég ékes magyarsággal van? Mindez nem változtat azon az álláspontomon, hogy 1.) A sorkatonaság fölösleges időpocsékolás volt, ahol
2.) semmi érdemlegeset nem lehetett elsajátítani, csak
3.) idegbeteg kiképzők értelmetlen parancsaira ugrálni, és
4.) mindenki alkoholista volt, ráadásul
5.) ma sem lenne értelme, mert sem a hazai, sem a nemzetközi helyzet nem indokolja. Plusz a társadalmi támogatottsága is ilyen 0,000001% lehet maximum.
És igen, valóban nagyon nehéz elképzelni, hogy bárki számára is bármilyen pozitívumot jelentett ez a felesleges bohóckodás. De tessék, örülj neki, te vagy az egyikük. Túl sokan nem lesztek.
Leginkább az üres életűek állítják ezt, akiknek utána nem igazán jöttek össze nagy dolgok a karrierjükben.
Másfelől meg utólagos emlékszépülésről van szó. Akik ismerőseim voltak katonák, mind csak hónapokkal a leszerelés után kezdett el úgy beszélni a bent töltött időről, mint egy tök jó buliról. Amíg bent voltak, olyanra egyiküknél sem emlékszem, hogy az eltávokkor dícsérően beszéltek volna róla, hogy milyen király a katonaság, alig várják, hogy mehessenek vissza a laktanyába. Inkább mind azt nyomták, hogy egy bazi nagy szívás az egész, alig várják már, hogy leteljen.
"Te úgy gondolod, hogy a többségnek tetszett a sorkatonásdi és pozitívan tekint rá vissza?"
Nem. Egy fekete-fehér gondolkodásmódú hamis dilemmát vetítesz. Azt állítod, hogy a sorkatonaság MINDENKI számára KIZÁRÓLAG rossz dolog volt, és SEMMIFÉLE haszna nem volt. Amikor ebben nem értünk veled egyet, azt úgy állítod be, mintha azt állítanánk, hogy a sorkatonaság szuper volt, vissza kellene hozni, és csupa-csupa hasznos skillt lehetett ott elsajátítani.
Ezzel szemben amit én állítok, hogy a sorkatonaság SOKKAL INKÁBB (de nem minden téren) rossz dolog volt, de ennek ellenére volt VALAMENNYI (nem sok, nem mindig, de nem 0 és nem soha) haszna BIZONYOS (tehát nem minden, de nem is 0) emberek számára, és emiatt valamelyest érthető (azaz nem értek egyet vele, csak meg tudom magyarázni), ha némely ember lát benne VALAMENNYI pozitívumot.
Az én konklúzióm, hogy a sorkatonaságaot NEM kellene visszahozni, NEM értek egyet a nosztalgikus emlegetéssel, ugyanakkor az olykor fellelhető pozitív hatását érdemes lenne elérni valamilyen más, sokkal produktívabb formában.
"mindenki alkoholista volt"
Nem volt. Apósom még a cigiről is ott szokott le, mert nem tellett a zsoldjából rá. Az esztelen vedelés korszaki sajátosság, ami adódik abból, hogy magyar, huszonéves férfiak vannak összezárva, stresszhatásnak kitéve. Ennyi erővel mondhatjuk, hogy a kollégiumoknak nincs semmi értelme, mert ott is mindenki vedel, meg b.szik.
Mielőtt megint belemennénk ugyanabba a szarba: nem, nem állítom, hogy SENKI nem volt alkoholista, csak azt állítom, hogy SOKAN sokat vedeltek, de ehhez nem kellett sorkatonának lenni.
"ma sem lenne értelme, mert sem a hazai, sem a nemzetközi helyzet nem indokolja"
Én sem gondolom úgy, hogy egyértelműen indokolt lenne, de vicces, hogy ezt állítod, mert amúgy pont 2022-23-ban úgy 50 éve először érdemes lenne ezt felülvizsgálni. Én nem vagyok annyira magabiztos abban, hogy "ide úgyse fog eljutni semmilyen háború". Legyen neked igazad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!