A 48as szabadságharcba vagyis utánna amikor Kossuthék az emigrációban kérték a segítséget másoktól és a franciák,törökök, jenkik is megígérték,hogy segítenek akkor utànna végül hogyhogy nem lett egyikből se semmi?

"Nem szenvedtek vereséget, mert Napóleon konkrétan megbukott, hadseregét szétverték, Franciaország fővárosába, Párizsba pedig egy osztrák fővezér, Schwarzemberg főparancsnoksága alatt vonultak be a szövetséges csapatok."

Igen, Napóleon megbukott de ebben Ausztriának alig volt szerepe. Először Oroszországban elvesztette a hadseregét majd lipcsénél egy koaliciós hadsereg verte meg. Ausztriát előtte többször is megverte Napóleon.

"Poroszország 1850-ben megpróbálta átvenni Ausztriától a Német Szövetség vezető szerepét, de kölcsönös mozgósítás után Poroszország megijedt az osztrák erőfölénytől és kapitulált, az olmützi punktációban Poroszország hivatalosan elismerte Ausztriát a Német Szövetség vezető hatalmának (Präsidialmacht)."

Aha, annyira megijedetek a poroszok hogy a königgrätzi csatában tönkreverték az osztrák hadsereget és egesítették a német államokat.

"Egységes Olaszország valóban csak 1861 óta létezett, de különféle olasz államok már majd egy évezrede léteztek."

Azokat a győzelmeket amiket felsortoltál Ausztria a kis olasz államok ellen érte el és a nemrég létrejött Olaszország ellenében ami nem nagy dolog.

"Szerbia és Montenegró nem az osztrák-magyar hadsereget verte meg, hanem annak egy kisebb részért, tekintve, hogy az osztrák-magyar főerőket nem ám Szerbia, hanem Oroszország ellen vonultatták fel. Mellesleg a szerbek és montenegrói szövetségeseik komoly túlerőben voltak."

Nem igaz. Osztrák-magyar hadsereg 270 000 fő volt és jobban felszerelt mint a szerb. Szerb hadsreg 180 000 fő.

[link]

Idézek a cikkből:

"Bár az Osztrák–Magyar Monarchia igen nagy haderővel rendelkezett, az orosz hadüzenet miatt mindössze két hadsereggel (az Ötödikkel és a Hatodikkal) tudtak átkelni a bosnyák határon, és megtámadni Szerbiát. A két osztrák-magyar sereg körülbelül 270 000 főt számlált, melyek jobban fel voltak szerelve, mint a szerb csapatok."

"Itt is jelentős orosz túlerő volt, a Monarchia 3 hadseregével szemben 4 orosz hadsereg vonult fel, az oroszoknak 250 000-rel több katonájuk volt."

Nem sokkal és a Monarchia hadserege jobban fel volt szerelve az orosznál. A német hassereg is létszámban kevesebb volt az orosznál mégis hatalmas győzelmeket aratott, mig a Monarchia serege itt is leszerepelt.

"Osztrák-Magyar Monarchia: 34 000 katona"

Ez szintén a Monarchiát minősíti hogy csak ennyi katonát tudott kiállítani.

"A Dardanelláknál és Irakban a török hadsereget ugyanis főleg német tábornokok és tisztek irányították, német csapatok is jelen voltak, komoly német fegyverzettel. Elég a német tüzérségre és a hatalmas Goeben csatacirkálóra gondolni, amit hiába adtak át a törököknek Yavuz néven, személyzete német maradt."

Német csapatok nem vettek részt de tábornokok és tisztek valóban.

"A Dardanelláknál a török főparancsnok gyakorlatilag Otto Liman von Sanders német tábornok volt, Mezopotámiában pedig Colmar Freiherr von der Goltz német tábornagy. Erich Paul Weber német tábornok is jelentős szerepet játszott a török hadseregben."

A Dardanelláknál olyan törökök tiszteknek köszönhették a győzelmet mint Atatürk. Ez volt az első igazán nagy győzelme.

"Mellesleg Törökország az 1918-as összeomlás után komoly háborút csak Görögországgal vívott, hiszen egyetlen komoly csatát sem vívtak a törökök a britekkel, vagy a franciákkal a török függetlenségi háborúnak nevezett küzdelem során."

Görögország nem vett részt a világháborúban így pihenten támadta meg a 6 éve háborúzó törököket de a törököknek mégis sikerült nyerni. Magyarország nem bírt a kapitulált Romániával és Szerbiával. A törököknek egyébként még az örményekkel és franciákkal is csatázniuk kellett és őket is megverték.

"Törökország sem járt sokkal jobban, mint Magyarország, hiszen 1914-es területe és lakossága kétharmadát Törökország is elveszítette."

A Sevresi béke szerint Törökország csak a sárgával jelölt területeket tarthatta volna meg. A többit elvették volna. Ezeket mind Törökország visszaszerezte mert nem adta fel a harcot, legyőzte az Antant hadseregeit és jobb békét tudott kötni. Magyarország egy centit nem tudott visszaszerezni pedig könnyebb dolga volt mint a törököknek.

[link]

# 31

EZT ÁLLÍTOD: „Igen, Napóleon megbukott de ebben Ausztriának alig volt szerepe. Először Oroszországban elvesztette a hadseregét majd lipcsénél egy koaliciós hadsereg verte meg. Ausztriát előtte többször is megverte Napóleon.”

Ausztriának alig volt szerepe? A hadtörténészek szerint pontosan Ausztria hadba lépése volt a döntő momentum, sőt maga Napóleon is az 1813-as osztrák hadba lépéssel magyarázta a saját bukását.

Márpedig Napóleon kicsit illetékesebb és kicsit nagyobb tudású a témában, mint Te.

Végül is csak 577 327 katonát mozgósított 1813-ben Ausztria Napóleon ellen, ami egymaga nagyobb erő, mint Napóleon teljes hadserege, amely 1813-ban, az oroszországi katasztrófa után az elrendelt totális mozgósítás ellenére is csak 520 000 főre rúgott.

Pontosan Ausztria hadba lépése volt a döntő tényező, ugyanis előtte Napóleon éppen egyik súlyos vereséget mérte az orosz-porosz koalíciós hadseregre a másik után, 1813. május 2-án Lützennél és 1813. május 21-23-án Bautzennél.

Nyilvánvaló volt, hogy Ausztria beavatkozása nélkül Oroszország és Poroszország vereséget szenved.

Azonban Ausztria hadba lépése, és az 577 327 fős hadseregének megjelenése a forntokon teljesen felborította az erőviszonyokat, az addigi francia fölény kezdett semmivé válni.

Mellesleg Ausztria összesen 10 nagy csatában győzött a francia forradalmi és napóleoni háborúk során, amely többszöröse az oroszok franciák fölött aratott nagyobb győzelmei számának, nem is beszélve a poroszokról, akik önállóan szinte egy igazi, nagy csatát sem tudtak nyerni ezen időszakban a franciákkal szemben.

Egyébként az sem igaz, hogy Napóleon elveszítette volna „a hadseregét” az oroszországi hadjáratban, hiszen 1813-ben még mindig egy 520 000 fős hadsereg fölött rendelkezett.

Mellesleg a francia forradalmi és napóleoni háborúkban Franciaország legfontosabb szárazföldi ellenfele nem ám Oroszország, vagy Poroszország volt, hanem éppen Ausztria.

Ausztria harcolt ugyanis szárazföldön messze a legtöbbet és a leghosszabban a franciákkal.

Az osztrák Császári-Királyi Hadsereg okozta a legtöbb gondot Franciaországnak a forradalmi és napóleoni háborúk alatt.

A gagyi Wikipedia szócikkek helyett neked is inkább valami komoly szakirodalmat kellene olvasnod.

A témába vág: Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg 1765-1815 Szervezettörténet és létszámviszonyok

[link]

Ez egy neves hadtörténész által írt komoly szakirodalom, 530 oldal terjedelemben.

# 31

Az is nyilvánvaló, hogy pontosan azért lett a szövetséges osztrák-orosz-porosz koalíciós hadsereg fővezére az osztrák Schwarzenberg tábornagy, mert Ausztria adta a legerősebb kontingenst a szövetséges haderőben.

# 31

EZT ÁLLÍTOD: „Aha, annyira megijedetek a poroszok hogy a königgrätzi csatában tönkreverték az osztrák hadsereget és egesítették a német államokat.”

Hát nem egészen. A német államokat csak 1871-ben egyesítette Poroszország, miután az 1870-1871-es háborúban legyőzte Franciaországot, nem pedig az 1866-os osztrák-porosz-olasz háború után. Hoppá.

EZT ÁLLÍTOD: „Azokat a győzelmeket amiket felsoroltál Ausztria a kis olasz államok ellen érte el és a nemrég létrejött Olaszország ellenében ami nem nagy dolog."

Bizony nagy dolog, mert az 1866-os custozzai csatában egy 74 000 fős osztrák hadsereg győzött egy 124 000 fős olasz hadsereg fölött, ami a hadtörténészek szerint óriási haditett.

Jut eszembe, Poroszország az 1866-os háborút éppen Olaszországgal szövetségben vívta, és a 200 000 fős olasz hadsereg nélkül bele sem mert kezdeni.

Ugyanis a porosz hadvezetés csak azzal a feltétellel tartotta lehetségesnek a győzelmet Ausztria fölött, ha Olaszország belép a háborúba Poroszország oldalán, és a 200 000 fős olasz hadsereg az osztrák erők jelentős részét leköti.

Olaszország nélkül ugyanis a csehországi fő hadszíntéren nem közel 1: 1 lett volna a porosz-osztrák erőarány, hanem 1 : 1,5 az osztrákok javára, ugyanis Olaszország majd 120 000 főnyi osztrák katonát lekötött.

Pontosan ez volt a porosz hadvezetés célja az olasz szövetséggel, hogy megosszák az osztrák erőket és elkerüljék, hogy nagy osztrák túlerő mellett kelljen küzdenie Poroszországnak.

Ha nincs olasz részvétel, az 1866-os königgrätzi csatában minimum 100 000 fővel több osztrák katona harcolt volna.

# 32

EZT ÍRTAD: „Nem igaz. Osztrák-magyar hadsereg 270 000 fő volt és jobban felszerelt mint a szerb. Szerb hadsreg 180 000 fő.

[link]

Idézek a cikkből:

"Bár az Osztrák–Magyar Monarchia igen nagy haderővel rendelkezett, az orosz hadüzenet miatt mindössze két hadsereggel (az Ötödikkel és a Hatodikkal) tudtak átkelni a bosnyák határon, és megtámadni Szerbiát. A két osztrák-magyar sereg körülbelül 270 000 főt számlált, melyek jobban fel voltak szerelve, mint a szerb csapatok."

Ezt inkább nem kellett volna.

Idézel egy gagyi Wikipedia szócikket, amely komolytalanabbnál komolytalanabb forrásokra hivatkozik.

Nézzük meg, milyen hivatkozások vannak abban a Wikpedia szócikkben:

[link]

Ez egy nagyon pici, vázlatos összefoglalócska, tehát nem komoly, tudományos történelmi szakirodalom. Mellesleg az 1915-ös szerbiai hadjárattal és a Gallipolival foglalkozik.

[link]

Nem történész írta, hanem egy hadifogoly visszaemlékezése, azaz nem komoly, tudományos történelmi szakirodalom. Mellesleg az 1915-ös szerbiai hadjárattal foglalkozik, már a címe elárulja, hogy gagyi műről van szó: „Szerbia összeomlása 1915-ben: Népének, hadseregének, hadifoglyainak halálmarsa”.

[link]

Ez az angol nyelvű oldal szintén vicc kategória, ismeretterjesztő szint, 14 éven aluliaknak.

[link]

Ez az egyetlen link, ami valóban érdekes információkat tartalmaz, mert korabeli forrásokat idéz, azonban témája nem az 1914-es hadjárat, hanem a Szerbiában az osztrák-magyar katonaság által elkövetett atrocitások.

Magyarán a Wikipedia szócikk, amire oly bőszen hivatkozol, semmiféle komoly szakirodalommal, vagy a témába vágó forrással nincs alátámasztva.

Tudod, honnan származnak az én adataim?

Ezek:

ERŐARÁNYOK A BALKÁNON 1914:

Szerbia: 214 000 katona

Montenegró: 36 000 katona

Osztrák-Magyar Monarchia: 190 000 katona

Nem ám a Wikipediáról, hanem Bánlaky József altábornagy, kiváló főtiszt, mellesleg az egyik legkiemelkedőbb magyar hadtörténész „A magyar nemzet hadtörténelme” című művéből, amely máig alapmű, és máig komoly történelmi szakirodalomnak számít.

# 32

EZT ÍRTAD: „A Dardanelláknál olyan törökök tiszteknek köszönhették a győzelmet mint Atatürk. Ez volt az első igazán nagy győzelme.”

Ki volt a Dardanelláknál a török főparancsnok? Otto Liman von Sanders német tábornok, Kemál pasa, a későbbi Atatürk csak a beosztottja volt.

EZT ÍRTAD: "Görögország nem vett részt a világháborúban így pihenten támadta meg a 6 éve háborúzó törököket de a törököknek mégis sikerült nyerni. Magyarország nem bírt a kapitulált Romániával és Szerbiával. A törököknek egyébként még az örményekkel és franciákkal is csatázniuk kellett és őket is megverték.”

A török és a görög hadsereg nagyjából egyforma méretű volt a görög-török háború döntő, 1922-es szakaszában. Tehát a törökök nem túlerő, hanem egyenlő görög erők ellen harcoltak. Romániának, Szerbiának és Csehszlovákiának együtt jóval nagyobb katonai erő állt volna a rendelkezésére, mint Magyarországnak, mivel a magyar haderő 1918 őszen felbomlott. A Tanácsköztársaság sem tudott jelentős, a román haderő Magyarországon bevetett részével szembeszállni képes magyar hadsereget kiállítani.

A törökök a legnagyobb győztes csatájukat a török-francia összecsapások során egy 2000 fős francia haderő ellen vívták, tehát komoly háború török-francia viszonylatban nem folyt. A legnagyobb görögökkel vívott csatájukban ellenben egy 130 000 fős görög hadsereggel ütköztek meg.

"Ausztriának alig volt szerepe? A hadtörténészek szerint pontosan Ausztria hadba lépése volt a döntő momentum, sőt maga Napóleon is az 1813-as osztrák hadba lépéssel magyarázta a saját bukását."

Marhaság. A döntő momentum az volt mikor Napóleon hadserege megsemmisült Oroszországban. Ezzel minden értelmes ember tisztában van. Ha ez nem történik meg, nem veszíti el a lipcsei csatát és a többit. Ausztriának semmi esélye nem lett volna.

"Egyébként az sem igaz, hogy Napóleon elveszítette volna „a hadseregét” az oroszországi hadjáratban, hiszen 1813-ben még mindig egy 520 000 fős hadsereg fölött rendelkezett."

A legtapasztaltabb katonáit veszítette el Oroszországban. Utána újoncokból tudta csak újra feltölteni.

"Hát nem egészen. A német államokat csak 1871-ben egyesítette Poroszország, miután az 1870-1871-es háborúban legyőzte Franciaországot, nem pedig az 1866-os osztrák-porosz-olasz háború után. Hoppá."

Nincs hoppá mert a königgrätzi csatában eldőlt hogy nem az osztrákok egyesítik a német államokat.

"Bizony nagy dolog, mert az 1866-os custozzai csatában egy 74 000 fős osztrák hadsereg győzött egy 124 000 fős olasz hadsereg fölött, ami a hadtörténészek szerint óriási haditett."

Nem nagy dolog mert egy nemrégiben létrejött Olaszország ellen nyertek. Az világháborúban pedig veszítettek.

"Idézel egy gagyi Wikipedia szócikket, amely komolytalanabbnál komolytalanabb forrásokra hivatkozik."

Teljesen rendben van amit írnak. Akárhogyan is nézzük a Monarchiának simán nyernie kellett volna a kis Szerbia ellen de megalázó vereséget szenvedett.

# 39

EZT ÁLLÍTOD: "Marhaság. A döntő momentum az volt mikor Napóleon hadserege megsemmisült Oroszországban. Ezzel minden értelmes ember tisztában van. Ha ez nem történik meg, nem veszíti el a lipcsei csatát és a többit. Ausztriának semmi esélye nem lett volna."

Marhaság? Akkor miért írják ezt egybehangzóan a hadtörténészek és a katonai teoretikusok?

Nem marhaság, mert Napóleon a Grand Armée oroszországi megsemmisülése után is egyértelműen erősebb volt a maradék 520 000 főnyi francia katonájával, mint az ellene harcoló Oroszország, Poroszország és Svédország. Hiszen az orosz-porosz-svéd haderőkre több nagy csatában is súlyos vereségeket mért az 1813-as németországi hadjáratában. Napóleon éppen a győzelem küszöbén állt Oroszország, Poroszország és Svédország fölött, amikor Ausztria hadba lépett ellene, és ekkor borultak csak fel az erőviszonyok.

Ausztria 1813-as hadbe lépése előtt Napóleon éppen sorozatosan mért súlyos vereségeket az orosz-porosz-svéd szövetségre, és Oroszország és Poroszország az 1813. május 2-án Lützennél és 1813. május 21-23-án Bautzennél elszenvedett súlyos vereségek után a katonai összeomlás közelébe került.

Azaz Napóleon egyértelműen erősebb volt, mint az orosz-porosz-svéd szövetség.

A döntő momentum pedig Ausztria és 577 327 fős hadseregének belépése volt a háborúba, Napóleon ellen.

ELEMI LOGIKA:

Ha Napóleon sokkal erősebbnek bizonyult Ausztria hadba lépése előtt Oroszország, Poroszország és Svédország szövetségénél, minden nagy csatát megnyert az 1813-as németországi hadjáratbában az orosz-porosz-svéd szövetség ellen, majd Ausztria hadba lépése után Napóleon már katasztrofális vereséget szenvedett a lipcsei népek csatájában, és az azt követő harcokban, akkor nyilvánvaló, hogy az osztrákok 1813-as hadba lépése Napóleon ellen volt a döntő momentum.

TOVÁBBÁ:

Napóleon maga is Ausztria 1813-as hadba lépésében látta a bukása közvetlen okát. Ezt Napóleon írásban is kifejtette.

A két legnevesebb, a napóleoni háborúkkal fogalalkozó katonai teoretiks,

Antoine-Henri Jomini (1779-1869), aki maga is Napóleon tábornoka volt 1807-ig, és Carl von Calusewitz (1780-1831) is éppen az osztrák beavatkozásban látja a fordulópontot, mert az osztrákokkal kerültek csak erőfölénybe a szövetségesek, addig az orosz és a porosz haderő még egyértelműen gyengébbnek bizonyult a franciánál.