A 48as szabadságharcba vagyis utánna amikor Kossuthék az emigrációban kérték a segítséget másoktól és a franciák,törökök, jenkik is megígérték,hogy segítenek akkor utànna végül hogyhogy nem lett egyikből se semmi?

# 19

Az Osztrák-Magyar Monarchia egyáltalán nem szerepelt le az I. világháborúban.

Hiszen hatalmas túlerő ellen harcolt 1914-től 1918-ig, és az I. világháború végéig állta a sarat.

Éppen a II. világháború szovjet vezérkari főnöke, Borisz Saposnyikov marsall elemezte az osztrák-magyar katonai teljesítményt az I. világháborúban, híres, "A hadsereg agya" (Mozg armii) című művében. Ő arra jutott, hogy a folyamatosan hatalmas túlerő ellen küzdő osztrák-magyar hadsereg és vezetése kifejezetten jó teljesítményt nyújtott, hiszen ilyen ellenséges túlerő ellen helyt állni 1914-1918 között, már önmagában óriási haditett.

Az I. világháborúban 7 800 000 fős I. világháborús osztrák-magyar haderő ellen összesen mintegy 14 200 000 antantkatona került bevetésre.

"Nagy osztrák győzelmek a forradalmi és napóleoni háborúkban"

Lényegtelen, mert összességében a Habsburgok verséget szenvedtek Napoleontól.

"Nagy osztrák győzelmek az olaszok ellen2

Amiket felsoroltál több olyan csata mikor még nem is létezett Olaszország :) vagy nemrég jött létre.

"Az Osztrák-Magyar Monarchia egyáltalán nem szerepelt le az I. világháborúban."

ÁÁÁ nem :) Azzal kezdődött hogy kapott egy nagy pofont a kis Szerbiától ami eléggé megalázó. Egy ilyen kis állam megverte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét. Aztán az orosz és román fronton német segítségre volt szükségűk. Így tudtak csak bármit is tenni. Az olaszoktól pedig vereséget szenvedtek. Szóval az Osztrák-Magyar Monarchia leszerepelt denagyon. A törökök teljesen egyedül megverték a briteket a Dardanelláknál és Irakban is. A vesztes világháború után pedig folytatták a harcot, nem fogadták el a megalázó békefeltételeket, megverték a támadó Antant hadsergeket és sokkal jobb békét kötöttek. Ellenben az Osztrák-Magyar Monarchia teljesn összeomlott, Magyarország pedig semmit nem tudott javítani az igazságtalan békefeltételeken.

# 25

EZT ÁLLÍTOD: „Lényegtelen, mert összességében a Habsburgok verséget szenvedtek Napoleontól.”

Nem szenvedtek vereséget, mert Napóleon konkrétan megbukott, hadseregét szétverték, Franciaország fővárosába, Párizsba pedig egy osztrák fővezér, Schwarzemberg főparancsnoksága alatt vonultak be a szövetséges csapatok.

Továbbá Ausztria 1813 és 1859 között megszerezte az Itália, 1813 és 1866 között pedig a német államokat tömörítő Német Szövetség (Deutscher Bund) fölötti hegemóniát. 1859-ig egyértelműen Ausztria volt a dominánsabb nagyhatalom Európában Franciaországnál és 1866-ig pedig Poroszországnál. Ez mind a napóleoni háborúk eredménye volt. Ausztria erősebb nagyhatalmi pozíciót élvezett a napóleoni háborúk után, mint a napóleoni háborúk előtt, tehát egyértelműen győztes volt.

Poroszország 1850-ben megpróbálta átvenni Ausztriától a Német Szövetség vezető szerepét, de kölcsönös mozgósítás után Poroszország megijedt az osztrák erőfölénytől és kapitulált, az olmützi punktációban Poroszország hivatalosan elismerte Ausztriát a Német Szövetség vezető hatalmának (Präsidialmacht).

# 25

EZT ÁLLÍTOD: „Amiket felsoroltál több olyan csata mikor még nem is létezett Olaszország :) vagy nemrég jött létre.”

Ezeket a háborúkat a hivatalos történetírás is olasz függetlenségi háborúk, pontosabban első (1848-1849), második (1859) és harmadik (1866) olasz olasz függetlenségi háború néven emlegeti, tehát nem én találtam ki, ez a hivatalos, a történészeknél bevett elnevezés.

Egységes Olaszország valóban csak 1861 óta létezett, de különféle olasz államok már majd egy évezrede léteztek.

1848-ban az akkori olasz államok, a Szárd-Piemonti Királyság, a Nápoly-Szicíliai Kettős Királyság, a Toszkán Nagyhercegség, a Pármai Hercegség és a Modenai Hercegség léptek hadba Ausztria ellen.

Ausztria 1848-1849-es és 1866-os itáliai győzelmeit máig a hadművészet kiemelkedő teljesítményének tekintik a hadtörténészek. Az 1866-os custozzai csatában egy 74 000 fős osztrák hadsereg aratott fényes győzelmet a 124 000 fős olasz főseregen.

# 25

EZT ÁLLÍTOD: „Azzal kezdődött hogy kapott egy nagy pofont a kis Szerbiától ami eléggé megalázó. Egy ilyen kis állam megverte az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét. Aztán az orosz és román fronton német segítségre volt szükségűk. Így tudtak csak bármit is tenni. Az olaszoktól pedig vereséget szenvedtek. Szóval az Osztrák-Magyar Monarchia leszerepelt denagyon.”

Egyáltalán nem szerepelt le.

Szerbia és Montenegró nem az osztrák-magyar hadsereget verte meg, hanem annak egy kisebb részért, tekintve, hogy az osztrák-magyar főerőket nem ám Szerbia, hanem Oroszország ellen vonultatták fel. Mellesleg a szerbek és montenegrói szövetségeseik komoly túlerőben voltak.

ERŐARÁNYOK A BALKÁNON 1914:

Szerbia: 214 000 katona

Montenegró: 36 000 katona

Osztrák-Magyar Monarchia: 190 000 katona

Azaz 250 000 szerb-montenegrói katonával szemben csak 190 000 osztrák-magyar állt. Vagyis a szerb-montenegrói hadsereg úgy győzött 1914-ben, hogy komoly túlerőben volt.

ERŐARÁNYOK AZ OROSZ FRONTON 1914:

Oroszország: 1 200 000 katona

Osztrák-Magyar Monarchia: 950 000 katona

Itt is jelentős orosz túlerő volt, a Monarchia 3 hadseregével szemben 4 orosz hadsereg vonult fel, az oroszoknak 250 000-rel több katonájuk volt.

ERŐARÁNYOK ROMÁN FRONT 1916. AUGUSZTUS:

Románia: 396 000 katona

Osztrák-Magyar Monarchia: 34 000 katona

Vagyis Románia több, mint 11-szeres túlerőben volt.

# 25

EZT ÁLLÍTOD: „A törökök teljesen egyedül megverték a briteket a Dardanelláknál és Irakban is. A vesztes világháború után pedig folytatták a harcot, nem fogadták el a megalázó békefeltételeket, megverték a támadó Antant hadsergeket és sokkal jobb békét kötöttek. Ellenben az Osztrák-Magyar Monarchia teljesn összeomlott, Magyarország pedig semmit nem tudott javítani az igazságtalan békefeltételeken.”

Ez így nem egészen igaz.

A Dardanelláknál és Irakban a török hadsereget ugyanis főleg német tábornokok és tisztek irányították, német csapatok is jelen voltak, komoly német fegyverzettel. Elég a német tüzérségre és a hatalmas Goeben csatacirkálóra gondolni, amit hiába adtak át a törököknek Yavuz néven, személyzete német maradt.

A Dardanelláknál a török főparancsnok gyakorlatilag Otto Liman von Sanders német tábornok volt, Mezopotámiában pedig Colmar Freiherr von der Goltz német tábornagy. Erich Paul Weber német tábornok is jelentős szerepet játszott a török hadseregben.

Mellesleg Törökország az 1918-as összeomlás után komoly háborút csak Görögországgal vívott, hiszen egyetlen komoly csatát sem vívtak a törökök a britekkel, vagy a franciákkal a török függetlenségi háborúnak nevezett küzdelem során.

Törökország sem járt sokkal jobban, mint Magyarország, hiszen 1914-es területe és lakossága kétharmadát Törökország is elveszítette.

TÖRÖKORSZÁG TERÜLETI VESZTESÉGEI AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN:

Szíria – francia uralom alá került

Libanon – francia uralom alá került

Irak – brit uralom alá került

Palesztina – brit uralom alá került

Jordánia – brit uralom alá került

Jemen – brit uralom alá került

Szaúd-Arábia területe – „független” lett

Egyiptom – „független” lett

Egyiptom 1882 óta brit megszállás alatt állt, de nemzetközi jogilag továbbra is Törökország egyik tartománya, vilájetje volt, amit papíron a török szultán helytartója, a kedive kormányzott.

Vagyis Atatürk csak a török etnikai területeket tudta megtartani, Törökország hatalmas birodalmát, az 1500-as éveke elején megszerzett arab tartományokkal, amelyekben 1914-ben a lakosság kétharmada élt viszont elveszítette.