Miért vették be az Olaszokat a világháborúba, amikor csak hátráltatták a Németeket, és ők maguk sem tartották őket sokra ?

# 24

EZT ÁLLÍTOD: "Nem ötszörös,hanem 12 szeres volt a fölény,mert a kisebb hajók is tudtak nagy bajt okozni,lásd a Szent István csatahajó esetét,amit egy kis olasz torpedóvető csónak megtorpedózott,és egyszeüen egy óra alatt felborult."

EZ KAPÁSBÓL NEM IGAZ.

Az SMS Szent István nem rendelkezett hatékony torpedóvédelemmel, a Bismarck viszont igen.

Mellesleg a Bismarck-ot megtámadták a brit rombolók, viszont a Bismarck elleni brit romboló támadás teljesen eredménytelen lett.

A Bismarck-ban sem a jelen lévő brit cirkálók, sem a rombolók nem tudtak komoly kárt okozni.

Csak a két brit csatahajó, az HMS Rodney és az HMS Prince of Wales volt rá igazán veszélyes.

Az az igazság,hogy az angolok ha a világtengereket valaki más is próbálta uralni a történelemben,azt személyes sértésnek véve azonnal teljes tengerészeti mozgósítást rendeltek el,és számbeli erőfölényre törekedtek.Ezért a Bismarck esetében is gyakorlatilag a teljes hadrafogható flottájukat mozgósították,ugyanúgy mint a Napóleoni időkben.

Miért??- kérdezem én,ha annyira jó,és modern hajókkal rendelkeztek?

Azért mert nem rendelkeztek jobb hajókkal,és csak akkor voltak bátrak a "tommyk" ha sokan voltak, face-to face soha,mert akkor tudták jól esélytelenek.Ennyit az angol technikáról,és bátorságról már ne is beszéljünk.

Ahogy napjainkban is zajlik mindez. Azóta piacképes,és sikeres az angol autóipar 1-2 típusa,- amióta a németek vezetik,és fejlesztik.Ha ez nem lenne sok autómárka náluk már régen a temetőben lenne.

A King George V. hajó-osztály sok alapvető technikai problémával küzdött,amit nem is sikerült teljesen kiküszöbölni később sem,nem utolsósorban a gyenge silány illesztések miatt.

Úgy mint a nehezen forgatható,beakadó lövegtornyok főleg intenzívebb tüzelésesetén,csak 70 mp-ént tudott tüzelni,tehát lassú volt tűzgyorsaságban.Hiába helyezték az angolok már korábban is mélyebbre a lőszerraktárt,mint a Bismarck osztály esetében,a Hood példája is azt mutatja,hogy a felülről gyenge páncélzatú hajók esetében ez nem feltétlen nyújt nagyobb biztonságot egy hadihajónak a felülről érkező un.beeső lövedékek miatt,ami a távolról leadott lövések esetében már nagyon szükséges.Technikailag egyáltalán nem volt jobb mint a Bismarck,aminek a bizonyítéka hogy 1945-ben leszerelték.

# 33

EZT ÍROD: ".Hiába helyezték az angolok már korábban is mélyebbre a lőszerraktárt,mint a Bismarck osztály esetében,a Hood példája is azt mutatja,hogy a felülről gyenge páncélzatú hajók esetében ez nem feltétlen nyújt nagyobb biztonságot egy hadihajónak a felülről érkező un.beeső lövedékek miatt,ami a távolról leadott lövések esetében már nagyon szükséges."

Nem gond, hogy a King George V osztálynál a lőszerraktár fölött összesen 232 mm vastagságú, három rétegű páncéllemez volt?

LÁSD: "The horizontal protection over the magazines consisted of three layers with a total thickness of 9.13 in (232 mm); the weather deck consisted of 1.25 inches of Ducol (D) steel, the main armoured deck was of non-cemented steel armour 5.88 in (149 mm) thick over a 0.5-inch D steel deck and above the shell rooms there was another 1.5-inch splinter deck. [link]

A Bismarck esetében mindössze 170 mm volt a lőszerraktár fölötti két páncélfedélzet együttes vastagsága.

LÁSD: "The ships had an upper deck that was 50 mm (2 in) thick, and an armored deck that was between 100 to 120 mm (3.9 to 4.7 in) thick amidships, and tapered down to 60 mm (2.4 in) at the bow and 80 mm (3.1 in) at the stern."

ÉS: "These armor thicknesses were less than those of contemporary British ( King George V) and French (Richelieu) designs."

[link]

VAGYIS A KING GEORGE V OSZTÁLY PÁNCÉLZATA VASTAGABB ÉS ERŐSEBB VOLT, MINT A BISMARCK-É.

Mégsem a Bismarck robbant fel egy majd 20 km /!/-ről leadott lövedéktől.

Az anyagminőség is fontos,ahogy a mondás tartja: "A kevesebb néha több"

Nem rendesen összerakott hajók voltak ezek,nagy blama is volt ez akkor az angoloknak,nem véletlenül riadóztatták akkor az egész flottát,amit Trafalgár óta nem csináltak!!Meghúzták az oroszlán bajszát.

"Az az igazság,hogy az angolok ha a világtengereket valaki más is próbálta uralni a történelemben,azt személyes sértésnek véve azonnal teljes tengerészeti mozgósítást rendeltek el,és számbeli erőfölényre törekedtek"

Minden hadvezér, minden korban, mindenhol számbeli erőfölényre törekedett. Értelemszerűen a legbiztosabb megoldás az, ha mind számbeli, mindpedig minőségbeli fölényed van, főleg, ha te vagy a támadó fél. A briteknek ez szinte minden tengeri ütközetben sikerült a 2. világháború alatt.

"Ezért a Bismarck esetében is gyakorlatilag a teljes hadrafogható flottájukat mozgósították,ugyanúgy mint a Napóleoni időkben.

Miért??- kérdezem én,ha annyira jó,és modern hajókkal rendelkeztek?"

Egyrészt már az alapfelvetés hibás: sem a Dánia-szorosi csatában, sem az azt követő hajszában nem vetteték be a teljes mozgosítható brit flottát, sőt, a Force H, ami végül elsüllyesztette a Bismarckot, szintén csak részben volt bevetve a Bismarck ellen.

Másrészt ez megint csak alapvető félreértés: ez itten kéremszépen egy háború. Ha van lehetőség mind a számbeli, mindpedig a minőségbeli előny kihasználására, akkor nincs értelme csak az egyiket kihasználni, hiszen a kettő együtt még hatékonyabb. Az az admirális, amelyik inkább kikötőben tartja a flottájának a felét, hogy "fairebb" körülmények között ("face-to-face", ahogy te mondtad) zajlon le a csata, egyszerűen inkompetens. Most gondolj bele, ha te lennél a brit admirális, bízván az egyértelmű technológiai és doktrínabeli előnyödben, inkább úgy döntenél, hogy elég ha csak két hajót küldesz a Bismarck után, a többi maradjon nyugodtan a kikötőben, vagy inkább utána küldöd az egész flottát, hogy biztosra menj? Mégis mire való egy flotta, ha nem arra, hogy az ellenség flottáját elpusztítsa? Nincs olyan admirális vagy tábornok, amelyik nem használná ki a számbeli fölény adta lehetőségeket, akkor sem, ha bízik a minőségbeli fölényben, mert egyszerűen nincs értelme: többet nem nyersz azzal, hogy a fele flottád a kikötőben relaxál, viszont sokat veszíthetsz, ha esetleg mégsem sikerül a misszió.

"Ennyit az angol technikáról,és bátorságról már ne is beszéljünk"

Sokra ment a Bismarck legénysége a bátorságával az elavult Swordfishek ellen :D

"Ahogy napjainkban is zajlik mindez. Azóta piacképes,és sikeres az angol autóipar 1-2 típusa,- amióta a németek vezetik,és fejlesztik."

Látszik, hogy elég fiatal vagy. A brit autóipar a '70-es évekig a világ második legsikeresebb autóipara volt. A németek egészen a '80-es évekig mögötte kullogtak, és ez is inkább Thatcher dezindusztrializációjának az eredménye, minthogy a német autógyártók sikerének. Továbbá igazából lövésem sincs, hogy ennek mi köze van a második világháborúhoz :D

"A King George V. hajó-osztály sok alapvető technikai problémával küzdött,amit nem is sikerült teljesen kiküszöbölni később sem,nem utolsósorban a gyenge silány illesztések miatt."

Azért ezt a Bismarck mellett idehányni elég nevetséges, amikor a Bismarckot konkrétan a silány minőségű anyagok és technika küldte a tenger mélyére :D

"Úgy mint a nehezen forgatható,beakadó lövegtornyok főleg intenzívebb tüzelésesetén,csak 70 mp-ént tudott tüzelni,tehát lassú volt tűzgyorsaságban"

Ez megint hatványozottan igaz a Bismarckra :D

"a Hood példája is azt mutatja,hogy a felülről gyenge páncélzatú hajók esetében ez nem feltétlen nyújt nagyobb biztonságot egy hadihajónak a felülről érkező un.beeső lövedékek miatt,ami a távolról leadott lövések esetében már nagyon szükséges"

Mégegyszer: a Hood egy 1. világháborús csatacirkáló. Te ezt hasonlítgatod a 25 évvel fiatalabb Bismarckhoz.

"Technikailag egyáltalán nem volt jobb mint a Bismarck,aminek a bizonyítéka hogy 1945-ben leszerelték."

Őőő, itt megint bajok vannak a tényekkel, a King George V nem 1945-ben, hanem '49-ben lett leszerelve, ahogy gyakorlatilag a világ összes többi csatahajója is, hiszen a 2. világháború elég szépen rámutatott arra, hogy a csatahajók egyszerűen elavultak, a repülőgép-anyahajók átvették a szerepüket. Az 1950-es években szinte a világ összes tengeri hatalma leszerelte a csatahajóit, a maradék csak "mutatóban" maradt meg, vagy kiképzési célból.

# 32

EZT ÍRTAD: "Az az igazság,hogy az angolok ha a világtengereket valaki más is próbálta uralni a történelemben,azt személyes sértésnek véve azonnal teljes tengerészeti mozgósítást rendeltek el,és számbeli erőfölényre törekedtek.Ezért a Bismarck esetében is gyakorlatilag a teljes hadrafogható flottájukat mozgósították,ugyanúgy mint a Napóleoni időkben."

BOCS, DE NEM ÉRTESZ A HADVISELÉSHEZ.

UGYANIS A HADVISELÉS ARANYSZABÁLYA: AZ ERŐKET MINDIG ÖSSZPONTOSÍTANI KELL!

Már a legnagyobb katonai teoretikus, Carl von Clausewitz is kimondta ezt a hadviselés máig legfontosabb tudományos alapművében (Vom Kriege - A háborúról), valamint a haditengerészeti hadviselés legnagyobb teoretikusa,

Alfred Thayer Mahan (fő műve: The Influence of Sea Power upon History - A tengeri hatalom hatása a történelemre) szintén megerősítette, hogy az erőket mindig összpontosítani kell.

"Mégsem a Bismarck robbant fel egy majd 20 km /!/-ről leadott lövedéktől."

És nem is a King George V, hanem az 1. világháborús Hood...

"Az anyagminőség is fontos,ahogy a mondás tartja: "A kevesebb néha több""

Köszönöm, hogy beismerted, hogy a Bismarck páncélzatelosztása elavult volt. A King George V pont ebben volt jobb: a kulcsfontosságú területek jóval vastagabb páncélzattal rendelkeztek, míg a kevésbé fontos területekre nem raktak akkora páncélzatot. Ezzel szemben a Bismarck gyakorlatilag a teljes hajótest mentén közepesen vastag páncélzattal rendelkezett, amiről már az 1. világháború után is tudott volt, hogy elavult. A két világháború között nem is nagyon készült olyan csatahajó, ami ezt a korábbi, elavult elvet követte volna, leszámítva persze a németek ócskavasait.

37/Egyetértek veled,valóban nem értek hozzá,én nem vagyok se stratéga,és nem is jártam a West Pointra sem. A tényeket írtam le,ami történt azokon a napokon a tengeren ezekkel a hajókkal,azzal az ismerettel amit összegyüjtöttem,és olvastam. Érdekelnek a hajók...és ennyi.!!

Nem vagyok se Mac'Arthur,se nem Karl Dönitz,de még Clausetitz sem,mert akkor nem lennék itt,és levelezgethetnék veled/!/

# 35

EZT ÍROD: "Mégsem a Bismarck robbant fel egy majd 20 km /!/-ről leadott lövedéktől. Az anyagminőség is fontos,ahogy a mondás tartja: "A kevesebb néha több" Nem rendesen összerakott hajók voltak ezek,nagy blama is volt ez akkor az angoloknak,nem véletlenül riadóztatták akkor az egész flottát,amit Trafalgár óta nem csináltak!!Meghúzták az oroszlán bajszát."

DURVÁN CSÚSZTATSZ ÉS FERDÍTESZ!

Ugyanis az 1920-ban hadrendbe állított HMS Hood lőszerraktára robbant fel, ráadásul az HMS Hood nem is csatahajó volt, hanem gyengébb páncélzatú csatacirkáló!

Az HMS Hood páncélzatát tervezésekor, 1915-1916-ban az akkor hadrendben álló legerősebb, 30.5 cm SK L/50 német csatahajóágyúk 405,9 kg tömegű lövedékei ellen tervezték, nem a Bismarck 38 cm SK C/34 ágyúinak 800 kg tömegű lövedékei ellen!

Az HMS Hood fedélzeti páncélzata a lőszerraktár felett két rétegben csak 51 + 76 mm, azaz 127 mm volt!

A King George V osztályé ellenben 232 mm!

A brit páncéllemezek minősége egyébként jobb volt, mint a németeké, ezt bizonyították a II. világháború utáni amerikai próbalövészetek eredményei, melyek során 406 mm-es csatahajóágyúkkal lőtték meg a Tirpitz, az Italia (ex Littorio), a King George V osztály bontásból származó, valamint a japán Jamato osztály hadizsákmányul esett tartalék páncéllemezeit, illetve az amerikai csatahajók páncéllemezeit. Az amerikai tüzérségi tesztek alapján egyértelműen a brit páncéllemez találtatott messze a legjobb minőségűnek.

EZT IS ÁLLÍTOTTAD A KING GEORGE V OSZTÁLYRÓL: "Technikailag egyáltalán nem volt jobb mint a Bismarck,aminek a bizonyítéka hogy 1945-ben leszerelték."

EZ SEM IGAZ!

A King George V osztály csatahajóit ugyanis csak 1957-ben szerelték le, nem pedig 1945-ben!

Az HMS King George V osztály csatahajói 1949-1951-ig szolgálatban álltak.