Ha Hitler náci Németországa és a császári Japán hadseregei Indiában találkoztak volna egymással, akkor (fellázítva és maguk mellé állítva a britek által elnyomott indiai lakosságot) legyőzhették volna a Szövetségeseket (Amerika, Anglia, Szovjetunió)?

A németek Brit India közelébe sem jutottak a II. világháborúban.

Japán hadserege Burmából ugyan betört Brit India észak-keleti határvidékére, de a britek előbb megállították, majd 1944-1945--ben teljesen szétverték a Burmában állomásozó nagy létszámú japán hadsereget.

Egyébként a 2 500 000 fős brit indiai hadsereg alapvetően hűséges maradt utalkodójához, VI. György brit királyhoz és indiai császárhoz.

Az indiai függetlenségi mozgalom csúcsvezetése pedig erősen német és japánellenes volt, így a II. világháború alatt nem sokat kellemetlenkedett a briteknek Indiában.

#1 / kürasszír

A Németeknek lehetséges volt, csak a kihagyott haditervek, és az alkalmatlan szövetségesek.

Pl. Gibraltár elfoglalásával lezárhatták volna a Földközi-tengert, érthetetlenül nem lépték meg.

Máltát meg 4 (!!!) Gloster Gladiator védte, kétfedeles biplán, ami az I. vh-ba elment volna, a II.-ba nem, de az Olaszokra lettek bízva, és annyira tehetetlenek voltak, hogy húsz napig (!) fenntartotta őket, amíg a Britek nem küldtek érdemi erősítést Máltára, onnantól komoly erőfeszítésekkel kellett volna kierőszakolni már a Németeknek. Tehát alapból a Németeknek kellett volna Máltát is vinni, az Olaszok szövetségesekként csak púp volt a hátukon, teljesen alkalmatlanok voltak még gyarmati háborúságokra is.

Ezzel a kettővel eljuthattak volna Kairóig, és akár be is vehették volna.

# 2

1.) Gibraltárt sehogy nem foglalhatták volna el a németek, tekintve, hogy Spanyolország semleges maradt a II. világháborúban.

2.) Máltát pedig nem csupán 4 db Gloster Gladiator, hanem a komplett brit Földközi-tengeri Flotta védte 1940 nyarán:

3 db csatahajó:

HMS Warspite

HMS Malay

HMS Royal Sovereign

1 db repülőgép-hordozó:

HMS Ark Royal (60 db repülőgép)

Plusz számos cirkáló, romboló és tengeralattjáró

3.) A németek Rommellel sem tudták elfoglalni Egyiptomot, pedig elég sokáig próbálkoztak vele.

#3 / kürasszír

Én katonai szempontból vizsgálom, nem politikailag. Ha jól látom és értem, Gibraltár egy félsziget és sziklaszirt, amit egy nyílegyenes vonal választ el a Spanyoloktól.

[link]

[link]

[link]

Szárazföld felől, a "játékszabályok" tartása miatt nem támadnak, partraszállás lehetetlen, a Fallschirmjägerek kérdőjelesek, meg véres, épületről - épületre, szobáról szobára történő harcok lennének, túlságosan drága árak ezek.

Viszont Gibraltárnak nincsen természetes vízgyűjtő területe, magukba a sziklákba helyezték el a víztárolókat. A víztárolók lerombolásával a Brit védőket ki lehetett volna "éheztetni". A Stukák 500 / 1,000 kg-os bombáival, és a vasúti nehézágyúkkal képesek lettek volna beomlasztani a sziklákat, vagy legalább egy esélyt adhattak volna nekik.

Málta kapcsán a Németek jelentős késéssel belátták, hogy nagyon fontos lenne, meg az Olaszokra mennyire nem lehet számítani, még a Legkisebb hadászati feladatot is képtelenek kivitelezni, ők maguk próbálták kézbe venni a dolgokat, Szicíliába 400 (!) vadászrepülőt és bombázót dobtak át, de akkorra a Britek is teljesen felizmoztak, és onnantól már elolvadt a kezdeti előnyük. Ha alapból ők akarják véghezvinni, 100 repülővel, a Gloster Gladiator-ok és a 3 - 4 hadihajó ellen, simán behúzhatták volna. Az HMS Ark Royal később érkezett, arról beszélek.

With the British home islands in danger, the defence of Malta was not the priority and it was lightly protected. Only six obsolete Gloster Sea Gladiator biplanes were stationed on the island, with another six in crates when, on 10 June 1940, Mussolini declared war on the United Kingdom and France.[19]

"A németek Rommellel sem tudták elfoglalni Egyiptomot, pedig elég sokáig próbálkoztak vele"

Bárki lehetett volna a Főparancsnok, akár még Darth Vader is, logisztika hiányában semmire nem mentek, ezért lett volna fontos Gibraltár és Málta, nem pedig Egyiptomra is rárúgjuk az ajtót.

#3 / kürasszír

A Németek rendre használták Korzikát, Szardíniát és Szicíliát önkényesen előretolt repülőtereknek, és akkor Vichy Franciaország észak-afrikai megyéit is használhatták volna.

Vagy azért a Spanyolok sem maradtak ki teljesen a VH-ból: a Kék Hadosztály ellenére megőrizték semlegességüket, és ilyen alapon rendelkezésre bocsájthattak volna 1-2 repülőteret, ha a Wehrmacht / Heer szárazföldi támadása meg túl megy minden határon.

# 4

Az HMS Ark Royal 1940. júniusától a Földközi-tengeren volt, azaz még a franciaországi német hadjárat alatt, Olaszország hadba lépése miatt odavezényelték.

De hogy támadhatták volna meg Gibraltárt a németek, ha a tengert a brit flotta uralta, szárazföld felől a semleges Spanyolország nem engedte át a területén a német csapatokat, légi úton pedig Gibraltár jócskán kívül esett a legtöbb német repülőgép hatósugarán?

Gibraltár tehát a németek számára a valóságban elfoglalhatatlan volt aktív spanyol közreműködés nélkül. Franco tábornok, spanyol diktátor azonban szemtől szembe nemet mondott Hitlernek egy britek elleni spanyol hadba lépésre.

Ahogy már írtam, Máltát a hatalmas brit Földközi-tengeri Flotta védte, nem 3-4 hadihajó, hanem vagy 40.

A Stukák és a német közepes bombázók bombái alapvetően hatástalanok voltak a brit csatahajók nehézpáncélzata ellen, de még az újabb brit, páncélos repülőgép-hordozók ellen is.

Elég arra gondolni, hogy az HMS Illustrious repülőgép-hordozót a német X. repülőhadtest főerőinek bevetésével sem tudták elsüllyeszteni. Éppen a Földközi-tengeren. Még az 1000 kilós bombák sem voltak elég hatékonyak a hajó 76 + 76 mm-es páncélfedélzetei ellen.

A brit csatahajók és páncélos repülőgép-hordozók ellen csak a torpedók voltak a hatékony fegyverek, nem a bombák. Németország azonban nem rendelkezett modern torpedóbombázó repülőgéppel a II. világháborúban.

# 5

A példáid nem jók.

Szicília és Szardínia olasz területek.

Korzika pedig olasz megszállás alatt állt 1940 nyarától.

A németek ezeket nem önkényesen, hanem az olaszok beleegyezésével használták.

A spanyol Kék Hadosztály hivatalosan önkéntes alakulat volt.

Franco beleegyezett Hitlernek, hogy spanyol önkéntesek menjenek a Szovjetunió ellen harcolni, de szemtől szembe megmobdta a Führernek, hogy Spanyolország a britek ellen nem harcol és a területét sem engedi át ehhez a németeknek.

Franco igen jó brit kapcsolatokkal rendelkezett, hiszen a spanyol polgárháborúban Nagy-Britannia éppen öt, Francót támogatta.

# 7

A britek 1942-ben India és Burma határvidékén megállították a japán előrenyomulást.

Ekkor megmerevedett a front.

1944-ben japán nagyszabású offenzívát indított Brit India ellen, de a britek az imphali csatában a II. világháború egyik legsúlyosabb japan vereségét mérték Japánra.

# kürasszír

Aláírom az HMS Ark Royal-t, de a Fleet Air Arm fejlett vadászrepülői, mint a Wildcat-ek 1940 decembere előtt nem álltak rendelkezésre, a Seafire 1942-es, a Sea Hurricane az valóban létezett, 1937 decembere óta,

de többen, mint

- Taylor, A. J. P. (1974). Mayer, S. L. (ed.). A History Of World War Two. London: Octopus Books. ISBN 0-7064-0399-1.

- Woodman, R. (2003). Malta Convoys 1940–1943 (pbk. ed.). London: John Murray. ISBN 978-0-7195-6408-6.

és még sorolhatnám, ezek szerint csak és kizárólag Gloster Gladiator-ok álltak helyben rendelkezésre, a Sea Hurrican-ek később érkeztek, az Olaszok bénázása oltári blama, mintha egy tehetetlen hullát / frankenstein-i élőhalottat láncoltak volna Németországhoz.

A Németek hajlamosak mindenkit lenézni, minthogy Mussolini szereti a népünnepélyeket, vagy díszes egyenruhákat tudnak tervezni, de a harcértékük nulla, akkor Miért is toborozták ezeket a csökkent értékűeket, akik csak hátráltatták őket ?

Az ilyen 76 + 16 milis páncéltestet hogyan kell értelmezni ? Gondolom ezek oldalról, vízfelszín felől valók, nem pedig a 80 fokosan, szinte merőlegesen zuhanó és becsapódó 500 / 1,000 kg-os bombák ellen. A Briteken kívül hány más nemzet volt olyan csatahajója, ami rogyásig volt túlpáncélozva, nehézcirkálók / rombolók / stb, mégis a Val / Kate / Dauntless-félék elsüllyesztették őket, és a Stukák is eméletben alkalmasak voltak.

Fizikális képtelenségnek hangzik az elsüllyeszthetetlenség.

Átüti a bomba a fedélzetet, géptermet kap telibe, súlyos károk, beömlő víz, másik a lőszeres kamrát, robbanások, és a parancsnoki hidat is lehet eltalálni, 10 - 15 ténylegesen becsapódó bombával véglegesen kivonják a forgalomból, elsüllyesztik.

De tegyük fel, torpedó kell. A Stuka torpedóbombázó változatát önállóan sorozatgyártásba erőszakolhatták volna, szárazföldi repterekről indulhattak volna bevetésre, nem pedig Graf Zeppelin-hez kötni a meglétüket.

"A spanyol Kék Hadosztály hivatalosan önkéntes alakulat volt."

Hivatalosan, papírforma szerint önkéntes volt, de attól még Feldgrau + Stahlhelm-et viseltek, félreértésekre adott okot, meg gondolom nem osztogattak minden katonának papírost, amit a zsebében hordott és fogságba esésük esetén magyarázkodtak volna, hogy ők nem hivatalos haderő, hanem csak "önkéntesek". És továbbá azokat az önkénteseket is presszióval vették rá az önként jelentkezésre, persze ez az egy hadosztály nem sokat számított, mi értelme is volt a létezésüknek ? Ehelyett az áthaladás értelmesebb lett volna, tetszik vagy nem, és Észak-Afrika menthetőbb.