Miért az egyik ember adójából kell fizetni a másik ember fogyasztását?

Kedves Kérdező!

Ne haragudj, de kissé arrogánsnak tűnik a stílusod. Próbálok pár nagyon leegyszerűsített példát hozni, amivel rávilágítok az adók hasznos voltára. Persze minden példánál lehet vitatkozni arról, hogy mennyire hatékonyan van megvalósítva jelenleg, de az alapötletekről igyekszem leírni az előnyüket.

1. Most képzeld el, ha nem lennének adók, és az állam nem építkezne egyáltalán. Persze itt nem a Várkertbazárra gondolok, hanem az autóutakra, járdára. Ha ezeket az építkezéseket nem finanszíroznák adókból, akkor a cégek, amik nyereséget termelnek (és a te fizetésedet finanszírozzák), nem építenék meg maguktól, ezért szükséges az állam közbeavatkozása. Ezzel kapcsolatban két megjegyzés:

a. bár a kérdés közvetlen tárgyától eltértem, de úgy láttam, hogy a válaszaidban mindenféle adó ellen érveltél

b. a játékelmélet alapján elképzelhető, hogy hosszabb távon kialakulna a cégek önkéntes együttműködése, és állam nélkül is működne a dolog (nagyon hosszú távon...)

2. Oktatás, egészségügy - lehet, hogy te azt mondod, hogy mindenki döntse el, hogy igénybe akarja-e venni az állam szolgáltatásait, valamit mindenképp kötelezővé (és általánosan elérhetővé) kell tenni. Én itt vagyok diplomás mérnökként, egészen sokat keres rajtam az állam az adóim formájában, amiből te is profitálsz. Ha nem kellett volna kötelezően részt vennem a közoktatásban, szerintem soha nem tanultam volna tovább a felsőoktatásban. Ha pedig az egészségügy nem fizette volna a betegségeim kezelését mielőtt elkezdtem dolgozni, és egyetemista voltam, akkor nem lett volna pénzem befejezni az egyetemet (szüleim nincsenek/nem voltak olyan helyzetben, hogy támogassanak). Így én pl a saját példámon látom, hogy az oktatás egy jó befektetés tud lenni az államnak. Az egészségügy hatékonyságáról/lehetséges átalakításáról ne itt beszéljünk, én sem tartom ideálisnak, de az másik téma lenne.

3. Nyugdíj - ezzel tényleg kéne valamit kezdeni, mert látszik, hogy a rendszer fenntarthatatlan

4. Családtámogatások - alapvetően szintén egy befektetés az állam számára, hogy minél több gyermek szülessen, akiket majd kiképzünk, és pénzt termelnek. Ha nem születik elég gyermek, egy idő után sem a magyar tőke nem tud majd működni, és külföldi tőke sem áramlik hozzánk.

5. Infláció - ne haragudj, de látszik, hogy vagy nem igazán tanultál közgazdaságtant vagy nem figyeltél órán. Az infláció egyik legfontosabb hatása a beruházások ösztönzése: bontsuk 3 részre a lehetséges eseményeket, és nézzük meg, mi történik:

a. Infláció van, én be akarok fektetni (házat építek, céget alapítok, új szervert veszek a cégemnek, tök mindegy). Ha azt látom, hogy most van 10 millió forintom, és jövőre ez 1-2%-al kevesebb pénzt fog érni, akkor inkább felépítem most az a házat, vagy legalábbis igyekszem minél előbb.

b. A pénz értéke konstans - ez egyrészt lehetetlen, a kereslet-kínálat mentén változik minden. Ma a legfontosabb nyersanyag a kőolaj, ha én alapítok egy új céget, ami talál egy új kőolajmezőt, és elkezdem kibányászni, akkor növekszik az eladott kőolaj mennyisége, csökken az ára. Ez persze minden termékre igaz, hacsak nem akarod a szocialista időket visszahozni. Nagyon nehéz lenne az inflációt folyamatosan pontosan 0%-ra belőni.

Másrészt, visszatérve az előző példára, ha nem is akarom minél előbb elkölteni a pénzemet, de könnyen lehet, hogy inkább félrerakom, megvárom, míg a mostani ház majdnem összedől, és majd akkor megépítem. Csak akkor az építőipar szenved.

c. Defláció van - ilyenkor meg egyszerűen minél tovább megtartom a pénzem, ez beruházások szempontjából egy katasztrófa, mind állami, mind piaci téren. Közben külföldön meg pörögnek a beruházások, és lemaradunk tőlük.

Ha vitatkozni akarsz, akkor kérlek érveket hozz, és ne "Még mindig nem érv. Minek írsz? Mi értelme?" stílusban írj, mert én legalább megpróbáltam érveket hozni, tegyél te is így.

51-es!

A kérdezőnk anarchokapitalista, paleolibertariánus álomvilágban él, vagy kinövi, vagy mikor rájön, hogy ezer emberből egy se vevő rá, felveszi a meg nem értett forradalmár stílust és önkéntes száműzetésbe vonul.