Sok ember miért nem fogja fel hogy a saját életért legnagyobb mértékben ő maga a felelős és nem a kormány meg MÁSOK?
Szabad piacgazdaság van. Ennek az is a része hogy szabadon eldönthetjük hol szeretnénk dolgozni, egyáltalán akarunk e másoknak dolgozni.
Képzehetjük magunkat hogy növeljük a munkaerőpiaci értékünket.
Vállalkozhatunk, kockázatot vállalva, a nagyobb jövedelem reményében.
A piacgazdaság nem más mint egy lehetőségekkel teli tárház, nekünk választanunk kell célokat, energiát kell belefektetnünk a megvalósításukba és be fog érni a munka gyümölcse.
Nem értem hogy az emberek miért mutogatnak Orbánra, a Fideszre, meg úgy általában mindig másokra.
A legnagyobb részben csakis rajtunk múlik hogy mire jutunk a kapitalizmusban.
Tehát a politikusok szidása helyett miért nem inkább tanfolyamra iratkonak be az emberek, vagy egyetemre vagy miért nem alapítanak egy frankó kis céget?
Miért nem oldják meg az embereket a gondjaikat? Miért másokra mutogatnak hogy miattuk ócska az életük?
A kérdezőnek igaza van.
Ha a sok nyomoréknak nincs pénze kenyérre, akkor miért nem akarnak inkább kalácsot enni?
Teljesen igazad van, báttya! Király vagy!
"Beszéd, nyelv, mozgás, másokról mit gondolsz, hogyan viszonyulsz hozzájuk, ezek leggyakrabban a családtól és a közvetlen környezettől függ, hogy miket veszel át, nem pedig attól, hogy te mit akarsz, "
Aztán felcseperedsz és azzá válsz akivé csak akarsz. Persze ha teszel is érte.
Vagy mondhatod azt hogy minden elrendeltetett és elmehetsz igázni egy helyi gyárba.
"a gyerekek nagyrészét azért a szegénységben is normálisan nevelik"
Mit jelent a normális?
Egy egyszerű, tisztességes munkáscsalád gyereke hogy lesz sikeres vállalkozó például, amikor soha életében senkitől nem látta, hogy azt hogyan kell csinálni és mi, merre hány méter?
Egyszerűen nincsenek meg neki az alapok hozzá. Ezzel szemben, aki beleszületik egy olyan családba, ahol a faternak jól menő cége van, mióta a gyerek csak az eszét tudja és a fater mellett a vállalkozói életmódra nevelődik, az lazán sokszoros előnyben lesz a másikkal szemben.
Ez ennyire egyszerű, nincs ezen mit túlkomplikálni. Szarból nem lehet úgy várat építeni, mint kőből. Ha valaki nem látja ezeket a folyamatokat, az egyszerűen csak nem akarja látni.
"Felelősséggel dobálózol kérdező, de egy szót sem szóltál az én hozzászólásomra, ami viszont inkább az igazságosságot pedzegeti. "
Azon tényleg átsiklottam, de válaszolok akkor most.
Persze hogy a kapitalizmusban mindigis lesznek különbségek. Én nem is arról írogatok hogy ez lehet másképpen, meg hogy varázsütésre mindenki felemelkedhet.
Én arról írogatok hogy senki sorsa nincs elrendelve, mindenen lehet változtatni.
Én azt mondom hogyha valaki 0 tanulással évtizedeken át mondjuk ugyanazt a munkát végzi, bizony nem is akar más életet magának. Ezzel aligha tudtok vitatkozni.
De aki tesz magáért, áldozatokat vállal, megerőszakolja magát és igenis próbál máshogy élni, keresve a lehetőségeket, annak változhat az élete.
"Aztán felcseperedsz és azzá válsz akivé csak akarsz."
Persze. :D
Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs!
"Mit jelent a normális? "
Pl. azt hogy leül a gyerekével szemben és tisztázza vele hogy az élet egy olyan tömeges társasjáték ahol mindenki elsősorban a saját életéért a felelős.
Ha pedig ő más életet szeretne, akkor mondjuk egyetemre jelentkezzen, ne pedig a gyárba.
Egyáltalán nincs elrendelve senkinek a sorsa.
Én most nem állok neki a kérdezőt rugdalni, kapott ő már eleget.
Őszintén megértem, amit ír, én is szívesen hinném, hogy a proli csak a saját tehetelensége miatt proli, szívesen hinném, hogy, aki putriba lakik, az azért lakik ott, mert ezt választotta.
Csakhogy nagyon kevés esetben igaz ez.
Kérdező egyszerűen tévedsz, itt sajnos erről van szó, ezt szerintem lásd be, és ha már láthatóan nincs sok fogalmad az ilyen dolgokról, akkor legalább olvass el pár a szegénységgel foglalkozó szociológiai írást, kell pár év, míg megérted hogy működnek a dolgok, és nem fog tetszeni, mikor én 18-21 között voltam (van egy tippem, hogy te is ebben a korban vagy) még kacérkodtam a szocialdarwinizmussal is, de aztán elkezdtem szétnézni magam körül, meg tanultam közgazdaságtant, pszichológiát, szociológiát, és nagyon gyorsan megértettem, hogy mennyire nem a döntéseiden múlik az életed.
Igen van ráhatásod, és azon, hoyg ez hány százalék lehet vitatkozni, de az IQ-dat 70%-ban öröklöd, akinek pedig 85-ös IQ-ja van az nem fog két-három diplomát összeszedni meg ugyanennyi nyelvvizsgát, az maximum egy középiskolát tud elvégezni, aki meg 140-es IQ-val születik, az akkor is számtan zseni lesz, ha csak belelapoz a matekkönyvbe.
"Ezeket nem te döntöd el. Megszületsz valaminek.
De arról már te fogsz dönteni hogy mivé válsz. "
"Aztán felcseperedsz és azzá válsz akivé csak akarsz. Persze ha teszel is érte."
Most akkor mikor válunk azzá amivé akarunk? Miért van két válaszban két különböző határ, ha szerinted ennyire egyértelmű a dolog? Mi az, hogy felcseperedik, 3 éves kortól már fel van, talán 7-től esetleg csak 14-től
# 46 ezt kell leülni és mi lesz? Megmondom: SEMMI, mivel nagyon kevés gyerek képes arra, hogy ezt a "Önmagadért tanulsz" mondatot felfogja és mikor van ez az leülés?
#47 : 27 éves vagyok.
"és nagyon gyorsan megértettem, hogy mennyire nem a döntéseiden múlik az életed. "
De igenis azokon múlik. A váltások sokszor nagyon nem könnyűek, de lehetségesek.
Az IQ-t miért hozod fel? Egy tucat szakma van amihez nem kell különösebben magas IQ. Egy tucat vállalkozás van amihez szintén egész más képességek kellenek.
Nem determinál semmit az IQ sem. Persze vannak értelmi fogyatékosok is. De még ők is tudnak változtatni. Ők is tudnak mondjuk másodállást vállalni a tróger melójuk mellé. Máris előrébb lesznek.
Persze sokkal egyszerűbb úgy élni hogy hátradőlünk és annyit mondunk : nem én hozom a döntéseket az életemben, az csak úgy megtörténik velem, lesz ami lesz...
Lehet így élni, csak ne hazudjunk közben magunknak hogy mi mindent megtettünk hogy máshogy éljünk.
#48 : Mikor válunk azzá amivé akarunk? Amikor elkezdünk tudatosan döntéseket hozni a saját életünk változatásának érdekében. Van akinél ezh már 12 évesen megvan, van akinél 20 évesen sincs. Van akinél nem jön el soha.
Nem fogja fel a gyerek és? Majd felfogja 20 évesen. És akkor mi van?
Még mindig jobb ha 20 évesen kezd el tenni önmagéért mintha 50 évesen is ott tartana hogy azt mondogatja hogy az élet előre meg van írva és csak úgy történnek a dolgok velünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!