Jól gondolom, hogy ha én munka nélkül gazdagabb leszek, akkor azzal valaki rosszul jár?

"Szerintem semmi szükség bankra, nagyjából mindegy, hogy néhány cégnek vagy a banknak utalod vissza havonta a pénzt. De igazából nekem a lényegesebb kérdés inkább az, hogy mi alapján követel magának valaki haszont azért mert rendelkezésre bocsátott pénzt? Nem végzett vele semmilyen munkát, azt se tudják az emberek mi történik a pénzükkel."

Tegyük fel, hogy van egy társadalom (egy szigeten) ami 10 főből áll. Mindenki végez valamilyen tevékenységet. (állattartás, növénytermesztés, ruhakészítés, stb) Ezek közül tegyük fel azt is az egyszerűség kedvéért, hogy mindegyiknek ugyanannyi jövedelme/bevétele van. Igen ám, de a 10-ből 9 minden pénzét elkölti, mivel több ruhát vásárol magának és többet eszik, stb. Ekkor annál az 1-nél felhalmozódik pénz. (tehát mindenkinek 0 van és annak az egynek van x pénze). Jön egy 11. tag, aki egy másik földrészről érkezik és azt mondja, hogy van egy új technológiája, amivel sokkal hatékonyabban lehetne növényeket termeszteni, minden hátrány nélkül. igen ám de nem a növénytermesztőnek van pénze. Ez a 11. tag nem fogadja el azt, hogy később fizetnek neki, mivel csak pár napig van a szigeten és lehet sose jön vissza ide. Ekkor a fejlesztés csak úgy lehetséges, hogy a növénytermesztő kölcsön kér attól, aki félretett pénzt és abból veszi meg az új technológiát. Ekkor az aki kölcsön adott kockázatot vállal, mivel nem 100%, hogy az új technológiának hála a növénytermesztő visszatudja fizetni a pénzét, ezért több pénzt kér tőle vissza (kamat).

Tehát, az aki a pénzét kölcsönadta, azzal teremt értéket, hogy rendelkezésre bocsátja a tőkéjét az adott pillanatban, ami nélkül nem jöhetne létre a befektetés.

Az már részlet kérdés, hogy mivel olyan sok tranzakció zajlik a világon, hogy ezt csak közvetítő útján lehet megoldani (bank). Másrészt itt be lehetne hozni azt is, hogy ha van egy külön egyén, aki a közvetítéssel foglalkozik, akkor ő képes lesz diverzifikálni ezeket a befektetéseket és ezáltal csökkenteni a teljes kockázatot.

És mi van akkor ha a gép tönkre megy és csődbe megy a cég? akkor hol van a fedezet? Tényleg azt gondolod, hogy aki kölcsönbe bocsátja a pénzét nem vállal kockázatot? Ha ezt így gondolod, akkor add nekem kölcsön a pénzedet 0% kamatra és írunk egy szerződést, hogy az autómat megkapod ha nem fizetek, csak nehogy el lopják az autót.

Minden befektetés kockázattal jár, az más kérdés, hogy mennyivel és hogyan próbálod ezt csökkenteni.

A másik pedig hogy jól látod, hogy ha valaki időben hívja ki a mentőt az "értéket" teremt, mivel azon, hogy valakinek 5 perccel előbb vagy később jut eszébe kihívni a mentőt valakinek az élete is múlhat. (az más kérdés, hogy ez morális kötelességed, míg pénzt kölcsönadni nem morális kötelességed, ezért van az, hogy a mentőhívásért nem kérsz pénzt, míg azért, hogy ha valakinek kölcsönadod, hogy használja azért igen)

Igen de mondjuk az üzletkötő feled nem akar neked hitelezni, ami az ő döntése. (nem beszélve arról, hogy ha hitelezne is neked, akkor is lenne rajta "kamat", maximum nem így lenne megfogalmazva)

A morális résznél, csak hogy jól értsem. Szerinted morális kötelessége egy embernek a másiknak ingyen (kamatmentesen) kölcsön adni pénzt?

(Feltételezve, hogy igen a válasz) Belemegyek picit jobban a kamat közgazdaságtani jogosultságába. Először is vegyük azt alapul, hogy az embereknek a saját "hasznosságuk" maximalizálása a célja. (tehát jó kocsi, szép lakás/ház, nyaraló, jó ételek, utazások a föld körül, stb, természetesen ez mindenkinek más és más lehet a közös az, hogy az adott egyénnek ez hasznos) Na már, ha neked rendelkezésedre áll x összeg, akkor te azt elköltheted különböző dolgokra, amik neked hasznosak, vagy befektetheted, ami azt jelenti, hogy a hasznosságod alacsonyabb lesz az adott időpontban. Tehát te ebben a pillanatban lemondasz a hasznosságról. Ezt miért tennéd meg? Csak is azért, ha későbbi időpontban nagyobb hasznosságot kapsz érte. Itt jön képbe a kamat.

Tegyük fel, hogy neked nagy álmod, hogy elutazz az Franciaországba. Ezt megteheted most, vagy ha kölcsönadsz másnak, akkor mondjuk 1 év múlva. Ha racionálisan gondolkodsz (márpedig a közgazdaságtan ezt feltételezi), akkor csak abban az esetben döntesz amellett, hogy nem most utazol el, hanem csak 1 év múlva, ha 1 év múlva a Franciaországon kívüli utazáson valami plusz "hasznosságot szerzel" (mondjuk 1-2 nappal tovább maradhatsz a kamatnak köszönhetően).

Ezt nevezzük a pénz időértékének. Ha az inflációtól eltekintünk, akkor is a ma zsebemben lévő pénznek több az értéke, mint az 1 év múlva zsebemben lévő pénznek (persze ha ugyanakkora összeg), mivel ma tudok abból a pénzből vásárolni, vagy olyan dolgot csinálni, amit élvezek (hasznossága van számomra) és ugye az könnyen belátható, ha döntenem kell, hogy ma végezzek olyan tevékenységet, amit élvezek, vagy később, akkor inkább az időben közelebbit fogom választani.

Akkor az is erkölcstelen, aki bárminek a bérbeadásából él meg? Tegyük föl, hogy autókölcsönzőm van. Az is erkölcstelen? Hiszen nem dolgozom semmit, csak odaadom az autót, aztán visszakapom. Ráadásul nem csak a használat által kelekezett értékvesztést fizettetem meg, hanem sokkal többet.

Ugyan ez van pénz esetében is. A pénz ugyan olyan eszköz, mint az autó, vagy bármi más, ergo szerintem kölcsön lehet adni "bérleti díjért", vagyis kamatért cserébe. Ezzel pedig senki nem jár rosszul ideális esetben, és nem is etikátlan szerintem.