Vajon miért van jó ideje felfüggesztve az ingyenenergiáról szóló K-fórum?

Karvak,részben egyet értek az Ecklin magyarázatoddal,de szerintem figyelembe kellene venni a terhelést is.Vagyis mennyire tudjuk "lefogni".Mert a megtermel feszültség az még csak feszültség.

# 128/129-számú válaszolóhoz.

"Ha egy tekercsre úgy kapcsolunk gerjesztést hogy abban már jelen van egy mágneses (remanens) fluxus, akkor nagy áramlökés keletkezhet megfelelő feltételek esetén "

Ez igaz,ha a 20Kv-s trafót úgy kapcsoljuk be hogy pont elkapja ezt (egyébként nagyon ritkán fordul elő) akkor máris kapcsol a védelem.De.Ez megjelenik energia felvételben is.Pontosan ezért fog több áramot felvenni egy trafónk ha pl beleteszek egy állandó mágnest (nem váltóáramú rendszernél) Így mellékelt első kép (ami csk ugye elmélet) hibás.

A második youtubos feltöltésről (ami egyébként nem a feltöltő tulajdona,tehát más tollával ékeskedik,ha nem az overunitin Nali2001-é.De ha jól emlékszem az illető később bevallotta,az egy mágneses erősítő.) Bizonyos esetekre tényleg igaz lehet amit írtál.Mert ha "két dudás nem fér meg..." akkor valahová távoznia kell és az meg valamit okoz.Nem csak trafónál,de motornál is igaz https://www.youtube.com/watch?v=B8ZyrEDYgVI

"...Ez megjelenik energia felvételben is.Pontosan ezért fog több áramot felvenni egy trafónk ha pl beleteszek egy állandó mágnest."

Igen, hétköznapi trafóknál ez így van. Ezért a szabadenergia készülékeknél mindig található valami olyan megoldás, ami miatt nem lesz reciprokális a rendszer. Vagyis a szekunder oldali energia minimális mértékben hat vissza a primer oldalra. Illetve némely megoldás esetében gyakorlatilag semennyire sem hat vissza.

Talán a legegyszerűbb a Tesla trafónál is ismert megoldás:

[link]

Látható az ábrán hogy miért eltérő hatásfokkal transzformál a két irányba. Ez a trükk még a Hubbard trafónál is látható, ott is vékonyak a szekunder oldali tekercstestek.

Aztán a mágneses erősítőknél és parametronoknál van egy másik megoldás, amikor a szekunder oldalon ellentétes irányú a tekercselés:

[link]

Számos más megoldás is van ezen kívül.

Millió megoldás van, amivel meg lehet próbálni kicselezni az energiamegmaradás törvényét.

Az a probléma, hogy ezek garantáltan nem működnek. Épeszű ember meg sem próbálja - de elhinni tuti, hogy nem hiszi el.

Sajnos kevés itt az épeszű ember.

"Az a probléma, hogy ezek garantáltan nem működnek. Épeszű ember meg sem próbálja - de elhinni tuti, hogy nem hiszi el.

Sajnos kevés itt az épeszű ember"

Mi nem működik?Ezt nem értem.Kifejthetnéd pontosabban.Az ne zavarjon,hogy nem vagyok ép eszű.

133-as: Most engedtek ki a diliházból, ezért magyarázd meg nekem hogy például ez az áramkör honnét szerzi az energiáját :))

Ez Naudin egyik megoldása arra hogy a szekunder oldal ne hasson vissza a bemenetre:

[link]

Ez egy induktivitás változtatós parametrikus rezgőkör. Az induktivitás egy L és egy L/2 érték közt változik az egyik tekercsfél kapcsolgatásával. Viszont az induktivitás lecsökkenésekor hiába ugrik meg a rezgőköri áram és energia, attól nem lesz nehezebb kapcsolgatni a Reed relét és nem vesz fel nagyobb áramot az azt kapcsolgató tekercs sem. Vagyis egyáltalán nem hat vissza a rergőkör a vezérlésre.

A "Flux compression generator" vagy "E-bomb" nevű haditechnikai készülékeknél is ismert megoldás az induktivitás hirtelen lecsökkentése, ami miatt az áram és az energia annyiszorosára ugrik, ahányad részére esett le az induktivitás. Ennek is a fluxusállandóság a magyarázata.

133-as, ezek a többségükben Nobel-díjas hülye fizikusok bizonyára mellettem feküdtek a diliházban ha ugyanazt írják amit például én is írtam. Látod, mi hülyék csak ilyenek vagyunk, egy élhetőbb környezetért dolgozunk, nemhogy bégetnénk és ész nélkül növelnénk az üvegház hatást okozó gázok mennyiségét mert még mindig kevesen kaptak bőrrákot. :))

Ez a parametrikus rezgőkör nem, vagy nehezen indul el kezdő rezgés nélkül:

[link]

Ahogy egy parametrikusan gerjesztett inga sem indul el álló helyzetből, hiába rövidítjük/hosszabbítjuk periodikusan a fonál hosszát. Ezért kell egy kezdő lengés, ami előnyös ha minél nagyobb. Valószínű Moray is ezért mozgatott egy mágnest készüléke minden indításánál egy tekercs előtt.

Ha már a parametrikus rezgőkörnél tartunk,megtoldanám és is egy gondolattal/képpel.Véleményem szerint a Bóday trafóhoz is köze van,nem kicsit.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

És hogy úgy mondjam nem csak elméletben.

"Mi nem működik?"

Olyan nem létezik, hogy valami hat egy másik dologra, az pedig nem hat vissza rá.

Ha kapcsolgatod a mágneseket, ugyanez a helyzet:

1. állás: az egyik hat a másikra, és a másik is vissza az egyikre.

2. állás: átkapcsolva egyik sem hat a másikra.

+1: az átkapcsolás külön energiába kerül.

Köszönöm csuszi123 a "Bucking Coil"-ról szóló információkat, azt a pdf-et és videót még nem láttam. Kapanadze, Akula és Don Smith készülékeinél is feltűnik az ilyen "Bucking Coil". Ez a tekercsmegoldás különös tulajdonságokkal rendelkezik. Például a digitális L-mérő negatív előjelű induktivitást mutat:

[link]

Vagy ha primerként van kapcsolgatva, akkor a szekunderen csak a kikapcsolás pillanatában jelenik meg indukált feszültség, míg a bekapcsoláskor úgy viselkedik mint ha bifiláris tekercs lenne:

[link]

A képek forrásai:

My Bucking Coils

[link]

---

139-es válaszoló írta:

"Olyan nem létezik, hogy valami hat egy másik dologra, az pedig nem hat vissza rá."

Például ha MOSFET-et kapcsolgatunk, a Gate-nak valóban van némi áramfelvétele, de az annyira kevés hogy a gyakorlatban nincs értelme néhány nA-os áramról beszélni. Mégis nagy teljesítményeket lehet vele kapcsolni. És ha kW-okat kapcsolsz vele, attól sem lesz nagyobb a Gate-re jutó teljesítményigény. Newton hatás-ellenhatás törvénye csak a mechanikában igaz erőhatások esetében. Viszont az elektronikában számos lehetőség van arra hogy rossz magatartású tanulóként megütjük a padtársunkat, de az nem tud visszaütni. :))