A környezetvédők miért ellenzik az atomerőműveket?

Én öt fő szempontba szedtem, hogy miért:

1. Szánalmasan alacsony a hatékonysága energetikai értelemben. A bemenő 100 egységnyi (fűtőelem) energiából csak 30 egységnyi hasznos energia (villamosáram) jön ki belőle.

2. Nem megújuló elsődleges energiaforrásból van ellátva. Uránt használnak a működtetéséhez, amely kitermelése pedig nagyon sok meddővel jár. Átlagban 9 egység meddőre 1 egység uránérc jut, (de bányászati műveléstől és bányaadottságoktól függően 1-40 is lehet az egy egységre jutó arány), amit utána pedig tisztítani és dúsítani is kell. Ehhez hatalmas gépek és sok károsanyag-kibocsátás kapcsolódik, a szállításról és a tárolásról még nem is beszélve.

3. Teljes életciklusban nézve az energiatermelés módjai közül az összes megújuló energiaforrással működő eljárás jobb értéket mutat az üvegházgázok kibocsátása terén. Az atomerőműveknél ez az érték átlagosan 98-144 g CO2-e/kWhel, míg egy biomassza erőmű esetében (ami a legrosszabb a megújulók, azaz inkább feltételesen megújulók közül) pedig 14-44 g CO2-e/kWhel.

4. Ha csak a gazdasági, pénzügyi megtérülését nézem egy ilyen erőmű hosszútávon csak veszteséges és támogatás nélkül nem képes a piaci viszonyoknak megfelelni, lásd PASK2-ről már most is lehet tudni, akik támogatják, ők is elismerik, hogy veszteséges lesz.

5. A környezeti szempontoknak sem igazán felel meg ez a fajta módja az energiatermelésnek, mint azt már a fentiekben kifejtettem, de számolni kell a sokat hangoztatott radioaktív sugárzással is, mint egy előre nem látott baleset, mind pedig a kiégett fűtőelemek esetén, amelynek terén a gond még korán sincs megoldva. A még 400ezer évig sugárzó fűtőelemek tárolása a világon sehol sincsen megoldva és anyagi és technológiai keret sincsen ilyen tárolók létesítésére és 400ezer éven át történő biztonsági megfigyelésekre.

Ezeken kívül még számos probléma üti fel a fejét az atomenergiával kapcsolatban, mint a túlzott centralizáció, az energiafüggőség, a biztonság (1000 drónból 1 bejut..) háború esetén potenciális célpont... és még sorolhatnám, de ezek a pontok már önmagukban indokolják ezen energiatermelő berendezések káros mivoltját.

#7 kommentelőnek nagyon jó meglátásai vannak.

#8 Néhány megjegyzés

Szinte az összes megújuló energiaforrásnál összegyűjtik és újrahasznosítják a teljes életciklus közben létrejött hulladékot.

Folytatom:

Megújuló energiák többségénél pedig nincsen szükség lítiumra, egyre nagyobb arányban helyettesíthető ez az elem, ráadásul annyi van belőle, amennyi kell.

Energiafüggőséget okoz az atomerőmű, mivel tényleg nincsen hazai kitermelés, így a piacra kell hagyatkozni, ellenben nap, szél, víz, környezeti hő és biomassza mindenhol jelen van.

A szilícium alapú napelemek 95%-át újrahasznosítják, más technológiáknál például organikus napelemeknél pedig ez a probléma szinte teljesen meg van oldva. Az akkumulátorok visszagyűjtése is haladott állapotban van, lásd Toyota, bár ténylegesen van még mit fejlődni e téren, de DSM, SZETek, P2G... és rugalmas árképzés alkalmazásával, nincs is szükség akkora akkumulátorteljesítményre, így adhatunk haladékot a technológia fejlődésére.

Nem akkora hülyeség, mint gondoltad, például az eddigi ilyen létesítmények egyikére sem került hasznos területigénybevétel. De ide kell venni a kihasznált uránbányákat és a hulladék tárolásának a helyét is.

Igen, nem csak vízzel lehet megoldani a hűtést, ennek ellenére sok ilyen erőművel találkozhatunk és a probléma ugyanúgy fent áll (például paksnál), de mivel nem vagyok biológus ennek részleteibe nem mennék bele.

Többnyire csak a termovillamos naperőművek sütnek meg madarakat, de ezt a térinformatika és az ornitológiai, meg egyéb építkezési megoldásokkal könnyen ki lehet küszöbölni. Igen, sajnos sok a zöldmezős beruházás a napenergiát hasznosító berendezések telepítésénél, de ezt annak az elvnek az alapján, hogy barnamezősen és/vagy másodlagos feladatot ellátva lehet csak telepíteni, amire sok jó példa van ki is van küszöbölve ez a problémai is, néhány térinformatikus, műszakis és geográfus kell hozzá, meg egy kis kreativitás és már meg is van oldva.

Független kutatások tömkelege is létezik, amelyek objektíven tudnak értékelni, ehhez sokszor nukleáris energiát tanulókat és geográfusokat vesznek be, hogy mindkét nézőpont fel legyen tüntetve. És a támogatókat, vagy a kutatást pénzelőket figyelembe véve lehet és kell is értékelni a kutatásokat a logikai bakikat pedig fel kell deríteni.

Mivel a megújulókat egymással kombinálva, ugyanazon a területen, vagy valami más tevékenység kiegészítőjeként alkalmazva is kitűnően működnek, így csak jó területkihasználás és telepítési tervezés szükséges és többet is termelnek ugyanakkora területen, bár ezek telepítésekor nem az energiasűrűség az elsődleges szempont, nem arra kell törekedni, a túlcentralizáltság helyett jobb ha helyben a felhasználáshoz minél közelebb van megtermelve az energia. ilyen szempontból egy atomerőmű meg is bukott.

A Napban még 5 milliárd évig fog magfúzió lezajlani, így az tovább biztosítva van, mint az 5 millió tonna gazdaságosan kitermelhető urán. Sajnos tóriumra nem fognak átállni, amikor meg tudtam, hogy azzal is lehetne, azután ár csak az lepett meg még jobban, hogy miért nem azzal működnek az erőművek. A válasz, hogy egy esetleges háború esetén az uránnal működő erőművekben könnyebben, gyorsabban át lehet térni az atombombák gyártására, ez így egyfajta biztosíték.