A környezetvédők miért ellenzik az atomerőműveket?
Tisztában vagyok vele, hogy az atomerőművekből visszamaradó hulladék veszélyes.
Ugyanakkor egy atomerőművel akár 10-15-ször annyi energiát meg lehet termelni, mint mondjuk egy átlagos szénerőművel, tehát az atomerőművek fosszilis tüzelőanyagot használó, közvetlenül a környezetet károsító erőművek százait tudnák kiváltani, meglehetősen nagy hatásfok és óriási energiatermelés mellett.
Nem lenne egyszerűbb és környezet kímélőbb az atomhulladék kezelését fejleszteni, kutatni és atomerőműveket építeni?
#3. Az megvan, hogy a csernobili atomerőmű tervezési hibáját a szovjet állam titkosította, aminek következtében felrobbant az erőmű?
Az atomenergiával kapcsolatos tudásunk már 100%-osan megvan. Az atomenergia biztonságos, ma már sokkal korszerűbb erőművekben történik a elektromos áram termelése (vö. RBMK-VVER reaktorok közti alapvető különbségek).
Ráadásul ma már minden atomerőmű köré betonblokkot húznak, azaz ha valami rejtélyes oknál fogva mégis baleset történne a blokkban, sugárzás nem jutna ki a szabadba (Csernobilban ezt a betonszarkofágot is kispórolták).
Érdemes meghallgatni Teller Ede előadását:
És érdemes utána a hozzá fűzött kérdésekre adott válaszát is megnézni:
#4
Akkor, légyszíves, magyarázd már el nekünk, hogy Fukushimában mi történt. Csak mert ez szerintem nem a tökéletes működés eredménye:
1. Az atomhulladékot évezredekig kell tárolni, ellenőrzött körülmények között.
2. Az atomerőműhöz urán kell, amit bányászni kell. Ha egy országnak nincs lehetősége saját uránt bányászni, akkor más országból kell beszereznie, ez pedig egy politikai és gazdasági függőséget jelent.
3. Ugyan csak függőséget tud okozni a technológiai támogatás.
4. Jelenleg az atomhulladék kezelése - amit te is említesz - drága, és kiszámíthatatlan az, hogy mennyire fognak nőni a költségek.
5. Az atomerőmű által használt terület sosem lesz újra használható, míg a szél, vagy naperőmű által használt földek bármikor termőképesek lehetnek. Évezredek múlva is mérhető lesz ott a sugárzás, soha nem lehet majd oda építeni.
6. Nagy mennyiségű hűtővíz szükséges a működéshez. Itthon ezt a mennyiséget a Duna biztosítja, azonban már most is mérhető, hogy emeli a Duna hőmérsékletét.
7. Több független kutatás szerint az atomerőművek több tízkilóméteres körzetében gyakoribban a daganatos megbetegedések, mint az adott ország többi területén. Vannak kutatások, amelyek szerint nem, de ezek általában állami megrendelésre készülnek.
8. Több év/évtized is lehet, amíg egy atomerőművet átadnak. Rendkívül hosszú ideig tart az építés. Egy szélerőművet sokkal gyorsabban építenek meg.
9. Ha a fűtőanyag elfogy, akkor az elfogyott örökre, nincs több. Ha atomenergiára építünk fel országokat, akkor azok konkrétan megfognak semmisülni.
1. Az atomhulladékot évezredekig kell tárolni, ellenőrzött körülmények között.
Ez csak azért érv, mert az atomerőmű hulladékát összegyűjtjük, a más energiatermelését meg nem. Ha azokat is gyűjtenénk, nem pedig a levegőbe eresztenénk, meg meddőhányókon tárolnánk, akkor azok több is lenne, meg veszélyesebb is lenne.
2. Az atomerőműhöz urán kell, amit bányászni kell. Ha egy országnak nincs lehetősége saját uránt bányászni, akkor más országból kell beszereznie, ez pedig egy politikai és gazdasági függőséget jelent.
mert kőolaj, földgáz és szénbányája az mindenkinek van, meg napelemgyártó kapacitása meg lítium bányája is.
3. Ugyan csak függőséget tud okozni a technológiai támogatás.
lsd. fent.
4. Jelenleg az atomhulladék kezelése - amit te is említesz - drága, és kiszámíthatatlan az, hogy mennyire fognak nőni a költségek.
lsd. első pont, meg a napelemek és nagy kapacitású akkumulátorok nemlétező újrahasznosításáról még nem is szóltunk.
5. Az atomerőmű által használt terület sosem lesz újra használható, míg a szél, vagy naperőmű által használt földek bármikor termőképesek lehetnek. Évezredek múlva is mérhető lesz ott a sugárzás, soha nem lehet majd oda építeni.
Ez konkrétan hülyeség.
6. Nagy mennyiségű hűtővíz szükséges a működéshez. Itthon ezt a mennyiséget a Duna biztosítja, azonban már most is mérhető, hogy emeli a Duna hőmérsékletét.
Hűtés kell hozzá, de ez nem feltétlenül folyóvizet jelent. Létezik folyómentes atomerőmű is. A Dunával jelentkező problémák egyébként sokkal inkább annak szólnak, hogy folyamatosan változtatják a határértékeket, nem pedig tényleges problémák.
A naperőművek meg madarakat sütnek ropogósra. Szó szerint és tucatjával és naponta. A kiépítésükhöz szükséges környezetpusztításról meg ne is beszéljünk.
7. Több független kutatás szerint az atomerőművek több tízkilóméteres körzetében gyakoribban a daganatos megbetegedések, mint az adott ország többi területén. Vannak kutatások, amelyek szerint nem, de ezek általában állami megrendelésre készülnek.
A független kutatásokat ki is pénzelte?
8. Több év/évtized is lehet, amíg egy atomerőművet átadnak. Rendkívül hosszú ideig tart az építés. Egy szélerőművet sokkal gyorsabban építenek meg.
hát, ha annyit akarnak vele termelni, mint amennyit az atomerőművel, akkor az sem készül el hamarabb, a szükséges területről nem is beszélve...
9. Ha a fűtőanyag elfogy, akkor az elfogyott örökre, nincs több. Ha atomenergiára építünk fel országokat, akkor azok konkrétan megfognak semmisülni.
a nap meg kialszik. majd. fűtőanyag is csak majd fogy el. mármint az Urán, mert léteznek alternatív megoldások, amikhez pl. tórium kell, meg atomhulladék, csak éppen nem fejlesztik, mert a hozzád hasonlók miatt nem jut rá pénz.
Aki atomerőművet épít, üzemeltett, az a tömegek, népek életével hazárdírozik.
Földük tönkretételén munkálkodik!!!
Az atombombával rendelkező államok és annak vezetői úgyszintén!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!