Mi lesz ezzel a sok fiatallal? Hogy lesz saját lakásuk, egzisztenciájuk?A lakáshitelek az egekben! Aki nem gazdag családba születik, mi lesz vele?

"a szüleinél, 28-30-32 évesen nem igazán lehet boldog. Azért szeretne ő is, dugni"

Tényleg egybites vagy... A boldogság nem annyiból áll, hogy dugsz. Ez már csak a te példádból is jól látszik: elköltöztél, dugtál, mégsem vagy boldog, sőt, kilátástalannak éled meg a helyzetedet...

"Ahhoz, hogy saját lábára álljon, egy alapdiploma üres zsebbel édes kevés."

Mondta valaki, hogy állj meg az alapdiplománál? Tanulj tovább!

"A nők is felszínesek"

Ezek megint az előítéleteid...

"egy 28 éves nyurga szemüveges ... az ilyen nem igazán férfi, nem jó parti"

Gőzöd sincs a nőkről... Max. az olyanokról, akik csak dugni jók...

"ezek a hapik belesüppednek a megalkuvásba, lemondásba"

Te is egy ilyen vagy, vagy a pszichológusuk, aki nem tud mit kezdeni a helyzetükkel? Vagy miért viseled ennyire a lelkeden a sorsukat?

#221

Dehogy viseli szívén a sorsukat. Szerintem már csak élvezi, hogy vitát generál.

Viszont legalább sok hozzászóló kiadhatja most itt a feszkót, hamár önként ragasztotta a kedves kérdező a hátára a “Rúgj belém” matricát.

Alapvetően lenne jobb elfoglaltságom, minthogy ezen az oldalon nézelődjek olykor, de valamilyen szomorú oknál fogva, mindig csak elégedetten elkönyvelem pár nap után, hogy na.. még egy darabig biztos nem leszünk Európa legértelmesebb népe.

Oké, tévedsz. Ezt nőként írom.

Tudod milyen pasira bukunk?

Aki figyelemes, de nem papucs, meg lehet vele beszélni a problémákat, kompromisszum képes, nem akar kisajátítani, elfogadja, hogy van saját életed is rajta kívül, önállóan fel tudja találni magát, nem kell kiszolgálni, mintha az anyja lennél. Tud magára főzni, megáll a saját lábán. Szociálisan érzékeny, ha kell tud határozott lenni. Kiveszi a részét a házimunkából, nem úgy tekint a nőre, mint egy cselédre. (Legalábbis ha én nőként össze tudok szerelni egyedül egy szekrényt, akkor a pasimtól is elvárom, hogy tudja már külön válogatni a mosni valót, vagy mosogasson el maga után.) És az ágyban pedig legyen férfi, de ha felsül, akkro is legyen nyitott arra, hogy a szexuális dolgokat megbeszéljük.

Már csak azért se igaz, mert végig sétálva az utcán, a magyar férfiak zöme nem éppen a macsó, borostás kategóriába tartozik.

Amúgy meg mi férfiak is a 10/11-t nézzük meg 10 átlagosabb nő között, dehát az emberre jellemző tulajdonság, hogy vonza a szépség.

Ettől még 10-ből 8 férfinak nem szupermodell a barátnője (már foglalkozásra gondolok), és nem azért, mert azok a nők a 20darab Jason Momoa kaliberű férfiért iszakbirkóznak Aligán.

Tovább megyek.. a megrendelőink nagy részénél, ahol nagyon csinos a tulajdonos hölgy, ott leggyakrabban a férfi egy tök átlagos manusz. (Nem, nem a férfi szokott elsősorban a jobban kereső lenni ;) )

"Akikre buknak, az a hirtelen vizualitás, magas borostás férfias pasikra buknak! Ezekre csillan fel a szemük, ezekkel mennek el randizni...és tőlük akarnak gyereket, családot! Nem így van?"

Nem, nem a hirtelen vizualitásra buknak.

Tény, hogy legtöbbjük nem vak, így aztán hatással van rájuk, amit látnak. Így vagyunk összerakva mind, te is, nem csak a nők.

De messze nem csak a kinézet alapján dől el minden. Ha te nem vagy megelégedve a külsőddel, akkor könnyen arra foghatod, hogy miért nem jön össze egy igazi kapcsolat, de valójában jóval esélyesebb, hogy többek között azért nem, mert egész addig azt gyakoroltad, hogy hogyan "dugj", vagyis hogy hogyan szerezz meg nőket erre a célra - és azóta is ez a hozzáállás, elvárás árad belőled, ami sok értelmesebb nőt taszít.

Látom régi kérdés, de azért leírom (50-es éveim közepén járó férjezett nő vagyok.)

Férjemmel mindketten a Te fogalmaid szerint mama hotelesek voltunk. Én 5,5 évig a férjem 6 évig. Nem lett ettől semmi bajunk, csak éppen nem keseredtünk meg hogy jaj de kemény az élet. Miért kellett volna elköltözni a szüleinktől albérletbe kezdő fizetéssel, amikor a saját szobánk ott volt, a saját családunkkal? Csak azért, hogy megmutassam, hogy külön lakom, de a szegénységtől a fenekemet nem tudom megvakarni? Persze ez nem is volt elvárás. Kezdjek el dolgozni, osszam be a fizetésemet, felét tegyem félre, cserébe nincs rezsi vagy otthoni kajára gondom, de a lakáson kívüli szükségleteimet mint bérlet, jogsi, +diploma, ruha, nyaralás, étterem, szórakozás azt fedezzem én. Férjemnél dettó hasonló volt a helyzet. Persze segítsek az otthoni munkában a háztartás innentől az én dolgom is. A szülőkről való leválás egy folyamat, nem egy pontos évszám kérdése. Amikor látták hogy már van annyi tudatosságom, hogy képes vagyok a bevételemmel stabilan gazdálkodni, és van valamennyi tőkém kipótolták egy garzonlakásra. Férjem is kapott lakást, igaz ő kicsit nagyobbat, mint én. Így könnyű volt életet kezdeni. Most már én vagyok abban a szerepben hogy szülő. Miért tenném ki a saját gyerekemet otthonról egy kezdő fizetéssel? Az embert nem a gólya hozza egy random családba, ahol amíg el nem végzi az iskolát lakhat és ehet, hanem egy család vagyunk. Érzelmi és gazdasági közösség. Érzelmi, ami annyit jelent hogy attól hogy valaki nem 3 éves hanem 21-22 még nem képes magát eltartani kényelmesen. Valahogy képes, de csak olyan besavanyodott módon, hogy belekeseredik. És hidd el aki a szülőkkel lakik tud hol "dugni" attól. Miért ne hozhatná a párját fel? Miért ne mehetnének nyaralni? Mi miért ne utazhatnánk el? Sorolhatom a lehetőségeket, amik ebben a korban adódnak a szexre. És egy apró szösszenet: Bőven nem annyit keresünk mint te, de kajára elég a 150.000 három néha kiegészülve vendéggel 4 főre. Igaz én főzök. Ebben minden benne van. Az a leves..meg hogy tönkre megy a gyomrod ha nem így érkezel, egy nagy marhaság. A világon csak mi magyarok vagyunk ennyire levesesek. Bárhol másutt a világon nem akkora központi kérdés a kaja mint itthon.