Honnan van a fiataloknak 100-150 milliója egy új házra?

Egyik beosztottam

(összeszerelő operátor)

a nagyszülei után örökölt egy pesti 104m2 lakást,ilyen régi vagy 100 éves magasbelmagasságú,körfolyósós.

Azt mondta 86 millióért adta el és abból az összegből kulcsrakészen felhúzott egy 75m2 házat itt vidéken.

És akkor a saját megtakarításából nem tett bele egy forintot se,a szüleitől se kért úgy külön pénzt.

Csak a nagyszülők örökségét megkapta a szüleitől.

Szerintem lépcsőkben kell gondolkodni. Könnyű azt mondani, hogy 5 éve könnyű volt, de nem, nem volt könnyű... Persze jobb volt a kamatkörnyezet, meg olcsóbb volt egy lakás, de nekünk pl. a fizetésünk is töredéke volt a mostaninak. Akkor is mindenünket beletettük a lakásunkba és ha meggebedtünk volna sem tudtunk volna házat venni, mert nem tudtuk előteremteni az önerejét. Most, amikor lakásról váltottunk házra, akkor busásan megfizettük a különbözetben azt a "nektek könnyű volt" korszakot.

Egyszerűen nem 100 meg 150 milliós ingatlanokban kell gondolkozni első nekifutásra és ennyi.

Kérdező, én értem amit mondasz. Én is feltettem magamnak ugyanezt a kérdést. Én 0-ról, sőt minusszal indítottam az életet, diákhitellel. Mostmár van házam az agglomerációban, viszonylag kicsi hitellel (12M), de már most azon gondolkodom, hogy ha csak fél évvel később tervezek venni, már nem ment volna, úgy elszálltak az árak. Ez halandó embernek utolérhetetlen, pedig jól keresek.

Sokaknak van nagy hátszelük, örökség, stb. Nem tudhatjuk mennyi, jelenleg az örökségek is felszöktek, hiszen már egy vidéki kádárkockát is be tudnak váltani 40-50M készpénzre. Erre jönnek a támogatások, támogatott hitelek.

Nem bánom, ezeknek nagy ára van. Óraketyegés mellett nem romantikus családot alapítani, illetve rossz házasság esetén sem szerencsés, ha a hitelek tartják össze a családot.

Nekem ez így jó, én felújítandót vettem, már sokat haladtam.

Mi 6 éve vettük a budapesti lakásunkat, 10 millió önerővel és 9 millió hitellel, amit tavaly törlesztettünk vissza (45 négyzetméteres lakás). Időközben megörököltem a nagyszüleim 60 négyzetméteres lakását és mindkettőt fél éve tudtuk eladni, összesen 100 millió önerőnk lett így. Októberben érkezik a gyermekünk, felvettük a babaváró hitelt, amit betettünk állampapírba, 90 millióért pedig vettünk Dunakeszin egy 85 négyzetméteres 2000-es évek elején épült kertesházat. A fennmaradó 10 millióból pedig megcsinálunk pár korszerűsítést: nyílászárók cseréje, festés, bútorozás.

A 10 milla babavárót azért vettük fel, mert az állampapír kamatozással többet nyerünk, mint amennyit fizetni kell, a célom pedig az, hogyha talán lejjebb mennek a lakásárak akkor későbbiekben a mostani házunkra felvennénk jelzálog hitelt és kamatozott 10 millából vennénk egy kisebb lakást a gyerekünknek, hogy ne úgy induljon el az életben, mint mi ketten a férjemmel, pucér seggel. :)

A fiatalabb megrendelőink (építőiparban dolgozunk) nagy többségben vagy a CSOK, Babavaro és hitel mellett döntöttek, vagy örököltek.

Csekély azoknak a száma, akik kint tőkét gyűjtöttek, majd itthon hasznosították.

Viszont az Ausztriában dolgozásról annyit, hogy ha 2 ember nettó 1800€-t keres, ami abszolút nem lehetetlen, akkor abból havi szinten azért legalább 1600-at illene tudni félretenni. Úgyis több, mint 700.000Ft marad/hó és a dupla fizukat még nem is számoltam. Ez évi 7 millió megtakarítás. 10-11 év alatt pedig azért nem rossz ~70millió önerőhöz jutni, főleg az itthoni keresetekhez nézve, minden segítség nélkül.

Itthon az emberek 60%-nak ez a nettó bére, nem a megtakarítása.