Az idősek (is) tehetnek róla, hogy a mai fiatalok nem jutnak saját otthonhoz és nem tudnak hova családot alapítani?
A 90-es évek elején születtem, mikor divatba jött azokat a hatalmas 150-160 nm-es családi házakat felhúzni, a mi szüleinek generációjának nagy része azóta is ebben él. Na de, ugye a többségnek azóta a válságok és minden egyéb miatt nem úgy alakult az élete, mint tervezte, nem mondanám, hogy tömegesen költenek ezekre a házakra, azok egyre lepukkantabbak.
Közben ott az a probléma, hogy a lakásárak az egekbe szöktek és a fiatalok akkor sem tudnak 30-50 milliókat előteremteni, ha meggebednek, de a szülők/nagyszülők inkább beledöglenek a 3-4 szobás házak fenntartásába, semmint kisebbe költözzenek és a különbözettel segítsék a gyerekeiket.
Szóval most tulajdonképpen az a helyzet áll fenn, hogy a nagy lakásokban/házakban kergetik egymást a szülők ketten, a fiatalok meg 30 évesen garzonokban és kétszobás lakásokban laknak, ahova nem tudnak gyerekeket vállalni. Nincs komoly cserebere az ingatlanpiacon.
Ne értsetek félre, természetesen megértem, hogy az ember hozzánő a házhoz, amiben az elmúlt 30 évet töltötte, de most annak van értelme, hogy valaki nem bírja már sem anyagilag, sem fizikailag a háza fenntartását és mégis el nézi, hogy a gyereke meg kis lakásban nyomorog? Az én szüleim generációja még simán kapott a Tsz-ből megmaradt telket és építkezett kalákában huszas évei elején, ők már nem tudják ugyanezt adni a gyerekeiknek, akkor miért nem költöznek kisebb lakásba és adják oda a különbözetet a fiataloknak, ha mással nem tudnak segíteni?
Mielőtt valaki megkérdezi, a szüleink házára áhítozunk-e, nekünk szerencsére van sajátunk, mert évekig külföldön robotoltunk, úgyhogy nem erről van szó, szimplán látom ezt a helyzetet az ingatlanpiacon és nem tudom, van-e értelme hosszútávon.
Az a baj - és ez sajnos saját tapasztalat -, hogy ezeket a nagy házakat sz*rért-h*gyért lehet csak eladni, a költözetés, másik szőnyeg-függöny-bútor vásárlása, az ügyvédi költségek, az új otthon festetése/tapétázása gyakran felemészti a különbözetet. Nem éri meg.
Másfelől igen, az idős emberek már nehezen mozdulnak, ott van a környéken a megszokott orvos/fogorvos/posta/boltos néni, ott vannak a barátok, és egy kertes házból nem szívesen mennek egy apró lyukba, ahol fölöttük, mellettük kisgyerekes családok zajonganak. Békét szeretnének idős korukra és nem költözést és új környék felfedezését és új háziorvost.
Nos, a szulo anno megdolgozott azert a hazert. Ugyan hagy elvezze már öregkorában is. A gyereknek is meg van rá a lehetősége, hogy ugyanúgy össze gyűjtse a rávalót és akár 60 szobás villát vegyen.
Az a baj, hogy manapság alap az az elvárás, hogy mindent a gyereknek. MINDENT. A szülő kb rokkánkon bele abba, hogy valakit egy gyereket. Mert babaként kell a ringató meg az extra babacuccok, oviban járjon minimum lovagolni, iskolában 600 különóra, aztán egyetem, természetesen ha otthon lakik teljes ellatassal plusz minimum 100e zsebpénzzel, egyébként meg egyértelműen albérlettel, mert a kolesz az gáz, stb. Kell a jogsi, a nyilván nyelvvizsga is, azt is finanszírozza a szülő, vegyen kocsit és lakást is.
Hát nem. A mártír szülő csinálja ezt, a normálisnak meg légyének korlátai. A gyerek nem hal bele, ha "egy kis lakásban nyomorog", ahogy irod. Dolgozzon meg a nagyobbért. De miért kell neki amúgy nagyobb? Ő egyedül nem fér el A kis lakasban? A szülei ketten igen? Ha még családot akar alapítani, ott a partnere, dolgozzanak érte meg ketten.
3-as, túltolod, nem is arról szól a kérdés, amit idehánytál.
Mellesleg nem is lehet ma már ugyanannyi tanulással és munkával ugyanolyan otthonhoz jutni, mint a szüleink idejében. Az enyémek is építkeztek 22-24 évesen, és nem kellett hozzá se tovább tanulniuk, se évtizedekig gyűjteni, se 50 éves korukig tartó hitelt felvenni, ráadásul pont akkoriban volt divat, hogy a szülők fizették a magzat, adtak telket plusz pénzt az építkezésbe, mi már nem kaptunk semmit, tehát nem tudom, miről beszélsz. A nagyszüleim meg szüleim végzettségével/munkájával ma kb. minimálbért keresnék, nemhogy építkezés, mint ők..
4!
Aha. Tehát az normális, ha az az elvárás, hoyg a szülő segítse a gyereket, az viszont nem, hogy a gyerek segítse a szülőt? Hát én nagyon örülök, hogy se a családomban, se az ismeretségi körömben nem így van. Egymást segítik. Anyagilag, fizikailag egyaránt, kinek mire van szüksége és módja. Mert uyge a család erről szól ám, nem arról, hogy Pistikének ház, kocsi, milliós bankszámla, az anyja meg egyen száraz kenyerhejat
Hú, 7-es, tessék visszaülni az iskolapadba.
A kérdés arról szól, okolható-e valaki azért, hogy nem forognak a családalapításra alkalmas otthonok az ingatlanpiacon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!