A 21. században mi ad még alapot a kreacionizmusra?

Kedves Kérdező,

A cikkekkel csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy találtak megkövesedett bárka-szerű maradványokat az Ararát hegyén, ez még műholdról is látszik. Nem azt mondom, hogy minden ilyen lelet hiteles, de fennáll a gyanú, hogy valamelyik akár hiteles is lehet. Tudományos kutatások és régészeti expedíciók ezzel kapcsolatban folynak.

Érdekes még az, hogy az Ararát hegy körül minden Noéról és a bárkáról van elnevezve, városok, hegyek, stb., ez sem támasztja alá teljesen a történet hitelességét, de arról sincsen szó, hogy semmi nyoma sincs a történetnek a bibliai beszámolón kívül. Rengeteg nyoma van, pl. Josephus Flavius is ír erről, stb.

Inkább a tudósok azt fedezték fel, hogy az evolúcióelmélet mennyire nem felel meg a valóságnak.

Így marad két nem bizonyítható elmélet: a kreacionizmus és az evó. A tudomány nem tud dönteni, minden ember személyesen eldönti melyikben hisz.

Tudom, hogy az evolucionisták azt állítják, hogy "a tudomány bebizonyította az evolúciót", és hogy "a Biblia nem igaz". Kérdezem: hol vannak ezek a tudományos bizonyítékok? Darvin azt mondta, hogy a fajok eredetének elméletét a panteológusok majd bebizonyítják, azóta várja az emberiség ezeket a bizonyítékokat...

a hit nem azonos a vallási fanatizmussal, a vallási fanatizmus az például, amikor egy iszlám hívő öngyilkos merényletet követ el a vallásos imám radikális üzenete után (hogy a 7. menyországban a 77 szűzzel legyen).

Ez mese és fanatizmus, de hinni a Biblia történeteiben az hit, és nem fanatizmus.

Még egyszer mondom, rengetek tudós hisz Istenben, és kiváló tudományos eredményeket értek el.

A Noé bárkájáról a híres utazó, Marco Polo is beszámolt. Vagy ő is csak egy legenda volt? Tanultunk róla általános iskolában, ha jól tudom kötelező tananyag része. Vagy a Facebook előtti világ már nem is létezik?

Pre-Facebook kor?

Tudtommal új fajok nem jöttek létre tenyésztéssel, csak fajon belüli fajtákat kereszteztek.

Barátom a Kertészeti Egyetemen végzett. Darwin nyomán elnevezték a növényeket a Linné féle rendszerben a feltételezett rokonságuk alapján. Ezeket meg kellett minden hallgatónak tanulnia, vizsga tananyag volt a növények latin neve, Linné féle rendszerben elfoglalt helye, és a rokonsága, honnan származik, miből "evolucionálódott", stb. az elmélet szerint. Igen ám, de a genetika újabb eredményei nyomán ma már meg tudjuk állapítani egyedek rokonságát, vagy genetikai távolságát. Ez alapján a legújabb genetikai kutatási eredmények alapján készítettek egy sokkal pontosabb család-besorolást, és rokonsági vonalakat, mert ez az új rendszer kicsit sem hasonlít a régi, Linné féle besorolásokhoz. A gyakorlat az lett, hogy a tudomány az új rokonsági rendszert fogadja el, de a nevezéktan az marad a Linné szerint. Vagyis a tudományos "álláspont" változott, mint már olyan sokszor az emberiség történelmében! "mozgáspont" lehetne a pontosabb elnevezése a tudományos "állás"-pontnak.

másik sztori a Kertészeti Egyetemről:

Kertészmérnök barátom egyetemi tanárja egy növényt akart keresztezni egy másik növénnyel, hogy kevesebb vizet igényeljen. 10 év kutatómunka eredménye: már majdnem elérte a célt, de még mindig sok vizet igényelt a haszon növény, és a minősége pedig romlott. Még 10 év kutatómunka, és a növénye átváltozott teljesen a másik növényre, ami haszontalan, csak nem igényel vizet. Így summázta 20 év kutatómunkájának az eredményét:

"A fajok közötti átmenetet nem lehet megcsinálni."

Carl von Linné botanikus, természettudós munkásságáról:

"

1735-ben kiadott, Systema Naturae című munkájában enciklopédikusan próbálta kategorizálni a természeti világ dolgait. Az ásványoknak csak testük van, de nem élnek és érzékelésük sincs; a növények élnek és van testük, de nem érzékelnek; az állatoknak már érzékelésük is van, sőt, mozogni is képesek. Az embernek értelemmel is van, fel tudja ismerni a testeket, és meg tudja őket különböztetni a nevük alapján. Az ásványok, a növények és az állatok birodalma jól elkülöníthető egymástól, mert elhatárolható osztályokra (classis) bontható. Az egyes osztályokon belül rendek (ordo) különíthetők el, a rendekbe besorolhatók a családok (familia), a családok tagjai nemekbe vagy nemzetségekbe (genus) csoportosíthatók, és a nemeken belül élesen elhatárolódnak a legkisebb rendszertani egységek, a fajok (species). Művének ebben az első kiadásában még csak pár száz faj szerepelt – a későbbiekben egyre több és több, ahogy mind újabb ismeretekhez jutott. A fajokon belül megkülönböztethetők ugyan alfajok (subspecies), fajták és változatok (varietas), de ezek csak átmeneti, nem állandó formák. A fajok száma viszont állandó, és annyi van belőlük, amennyit a Teremtő megteremtett. Művének bevezetőjében az Ótestamentumot idézi: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal” (Zsolt, 104:24, Károli Gáspár fordítása).[3] Linnének a természetről alkotott elképzelése tehát éppen ellentétes Leibnizével, mert Linné szerint a Természetben nincs folytonosság, megszakítatlanság, hanem éppen ellenkezőleg, élesen elhatárolható „típusok” vannak.

"

A lényeg:

A fajokon belül megkülönböztethetők ugyan alfajok (subspecies), fajták és változatok (varietas), de ezek csak átmeneti, nem állandó formák. A fajok száma viszont állandó, és annyi van belőlük, amennyit a Teremtő megteremtett. Művének bevezetőjében az Ótestamentumot idézi: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal”

A 11-esnek néhany válasz:

Noé bárkáját gyakran szokták megtalálni, tök unalmas már ez. Ha lennének vallástudományi ismereteid, akkor tudnád, hogy műfaji szempontból Noé története NEM történelem, - valószínűleg a szöveg legelső hallgatói sem értelmezték szó szerint - több bizonyíték szól ellene. És itt még nem is természettudományos bizonyítékokról beszéltem. Semmiféle tudományos kutatás és expedició nem zajlik, hiszen természettudományos szenpontból a tudományos közösség nem tud mit kezdeni Noé legendájával. Valószínűleg néhény keresztény fundamentalista kutat, hiszen ezeket a cikkeket egyetlen komoly természettudományos-folyóirat (pl. Nature) sem hozza le, de még a laikusoknak szánt komolyabb tudományos-ismeretterjesztő művek (pl. Brian Cox könyvei) sem ismertetik. Mese habbal az egész.

Ami Josephus Flaviust illeti: a birtokomban van "A zsidók története" egy példánya. Az előszóban az áll, hogy az első 10 könyvet - amely az Ószövetséget dolgozza fel - azért hagyták el a kiadásból, mert nem történelem. A 11. könyvvel indul az egész, amely még részben biblai, később már nem. Mindegy tehát, hogy Josephus mit írt Noéról, mert történelmileg nem hiteles, ma senki sem tekinti annak.

Továbbá nagyon hangsúlyozod, az "elmélet" szócskát, ami egy klasszikus kreacionista tévedés az ő fogalomvilágukban. A természettudományos terminológiában az "elmélet" nem a "csak egy elmélet" mondattal van összefüggésben. Elméletnek azt nevezzük, ami TÉNY (pl. gravitáció-elmélet). A kreacionizmus azonban tudományos berkeken belül nemhogy nem elmélet, de még hipotézis sem. Egyszerűen semminek veszik, nincs helye a természettudományban, mert egy vallási meggyőződés.

Közben beszélsz itt Darwinról, amikor valoszínűleg életedben nem olvastad el A fajok eredetét. Elárulom, hogy érdemes lenne. A magyar kereskedelmi forgalomban lévő kiadásban (amely az eredeti mű egy későbbi kiadása) azzal szembesülhetsz, hogy Darwin már a saját korában cafolta a kreacionista érveket.