A 21. században mi ad még alapot a kreacionizmusra?

1: Az emberi butaság.

2: A feltűnésvágy.

A teremtett világ. Jedlik Ányos tudós mondta, aki a dinamót és a szódavizet fedezte fel, hogy minden atomról sugárzik, hogy Isten teremtette, valahogy így fogalmazott.

Nem ő volt az egyedüli tudós természetesen ilyen véleményen, sőt! Fizikai kutatóintézetekben, ha összegyűlik 5-6 tudós, hogy valamit megvitassanak, át kell menni a filozófia tanszékre, hívni egy ateistát, hogy legyen olyan is a körben.

Marx halott, Lenin halott, Freud és Nietzsche is halott, Jézus Krisztust viszont Isten feltámasztotta a halálból!

Te se maradj a bűneidben, és a szellemi halálban, hanem légy hívő!

Egy érdekes cikk:

[link]

Minden valószínűség szerint előkerült Noé bárkája - állítja kínai és török kutatók egy csoportja. A bibliai történetnek létezhet tudományos alapja.

A bejelentés szerint az Ararát-hegyen, Kelet-Törökországban leltek rá négyezer méteres magasságban a fából készült szerkezet maradványára, amelynek szénvizsgálata azt bizonyította, hogy 4800 éves. Vagyis abból az időből származik, amikor a Biblia szerint a romlottnak ítélt embereket isten özönvízzel büntette, de előtte még megparancsolta Noénak, hogy építsen egy hajót, amelyben kimenekítheti családját és az állatok minden fajának két tagját. A történet Mózes első könyvének (Genezis) 6-9. részeiben olvasható.

Joang Wing-csong hongkongi dokumentumfilm-rendező azt mondta az AFP-nek, hogy a megtalált szerkezetnek több, fargerendákból épített rekesze van, amelyek feltehetőleg az állatoknak szolgáltak menedékül. Joang kizárta annak lehetőségét, hogy egy korai emberi település nyomára bukkantak volna, mivel állítása szerint 3500 méteres magasság fölött ilyen nem létezett akkortájt.

A csoport bejelentése szerint a helyi török hatóságok kérni fogják az ankarai kormányt: kérje fel az ENSZ-t, hogy nyilvánítsa a világörökség részének a területet, mert így védettséget kaphat a régészeti ásatásoknak.

Egy tudományos elmélet szerint van alapja az özönvíz-legendának. A jégkorszak végével ugyanis a Földközi-tenger szintje emelkedni kezdett, végül áttörte a Boszporuszi sziklagátat, és elöntötte a Fekete-tenger medencéjét, ahol a tengerszintnél 130-200 méterrel alacsonyabban elterülő, jóval kisebb kiterjedésű édesvizű, vagy enyhén sós tó terült el.

egy másik cikk Noé bárkájáról:

[link]

Szinte nem múlik el év, hogy ne esne szó Noé bárkájáról, és ne ütköznének meg a megtalálásával kapcsolatos érvek és ellenérvek.

Mózes első könyve írja meg, hogy Noé Isten parancsára épített egy nagy bárkát, hogy megmentse családját és a Föld állatvilágát az özönvíztől. A pusztító áradat elmúltával a fából ácsolt, 137 méter hosszú, tekintélyes méretű hajó az Ararát hegyén kötött ki.

De hol van most?

A pontos helyszín a kutatók szerint Örményországban és Törökország keleti részén, vagy a török-iráni határ közelében lehet. A szír és örmény hagyomány úgy tudja, hogy a Krisztus utáni első évszázadokban a hajó maradványai még láthatók voltak az Araráthoz közeli Dzsudi-hegyen. Arról, hogy bárka maradványai tiszta időben jól kivehetők Kardu vagy Kurdisztán hegyeiben, még a korai keresztény egyházatyák, később pedig még az első iszlám papok is beszámoltak. Erről egyébként a nagy középkori utazó, Marco Polo is tudósított.

Az ezernyolcszázas évekig az Ararát térségében nem igazán lehetett tudományos kutatásokat folytatni. A barátságtalan fogadtatáson túlmenően hiányoztak az írott források, így a kutatók csak a Bibliával kezükben vághattak neki a hegynek. 1829-ben Friedrich Parrot arról tudósított, hogy örmények szerint a bárka egészen biztosan ott áll még most is a hegy tetején, csakhogy embernek tilos felmenni oda.

1876-ban James Bryce történész mászta meg a hegyet, és ott olyan gerendákat azonosított, amelyek szerinte a hajóról származnak. Ezzel kezdetüket vették a lelkes, ám legtöbbször igazolhatatlan és hiteltelen amatőr kutakodások, amelyek egészen a 20. századig folytak. Akkor a térség a török-szovjet határzóna részévé vált, és a kurd szeparatisták miatt teljes határzárat rendeltek el a környéken. A veszedelmes időkben, az 1980-as években James Irwin egykori űrhajós kétszer is neki vágott a hegynek, de egyszer sem bukkant a bárkára.

Akadtak viszont, akik „látták” a hajót

Noha nem voltak sem történészek, sem tudósok. Mint például az örmény Georgie Hagopian, aki 1902-10 között állítólag kétszer is fölkereste. De hasonlót állít a második világháborúban az Iránban szolgáló Ed Davis őrmester is, aki 1943-ban mászta meg a hegyet és látta a legendás bárkát. (Szerinte a hajótest két darabja a gleccserek miatt egyre távolabb került egymástól.)

Noé bárkája körül számos városi legenda keringett a közelmúltban és kering ma is; volt példa arra is, hogy egy lap áprilisi tréfát csinált belőle. Sok hamis fotó, videó is bejárta már a világot ezzel kapcsolatban. Így erősödött meg például az a változat is, hogy a bárka nem a bibliai Ararát hegységben, hanem pontosan az Ararát hegyén állt meg. Vannak, akik szerint Noé bárkáját keresni teljesen alaptalan dolog, hiszen mivel a vízözön után nem állt rendelkezésre semmi faanyag, ezért a hajót a telepesek darabokra szedték, és házakat építettek belőle. 2004-ben orosz tudósok kezdtek kutakodni az Ararát nyugati részén, de eredmény nélkül. Legutóbb 2006 márciusában álltak elő műholdas felvételekkel a hajó hollétét illetően.

2006-ban Bob Cornuke, a Colorado-állambeli Bibliai Régészeti Intézet elnöke szervezett expedíciót Iránba, az Elburz-hegységbe, ahol – elméletileg – szintén kiköthetett a bárka. Ennek kapcsán bejelentette, hogy négyezer méteres magasságban megfeketedett és megkövesedett gerendamaradványokat találtak a hegyen. A maradványok egy kisebb repülőgépanyahajó méretét idézték, hossza elérte a 120 méter.

A négyezer méteres magasságban található állítólagos maradványok

A kutatók szerint az állítólagos hajóroncs belsejében egykori tengeri élőlények megkövesedett maradványaira bukkantak, ám a leletek hitelességét mindeddig egyetlen független szakértői vélemény sem támasztotta alá. Nagy port vert föl a tudományos világban az a mostani kínai-török expedíció, amelynek tagjai azt állították, hogy – szintén négyezer méteres magasságban – olyan faszerkezet maradványait találták meg, amely a radiokarbonos kormeghatározás szerint 4800 éves, azaz nagyjából megfelel a Biblia szerinti özönvíz időpontjának.

A baj csak az ezzel a közleménnyel, hogy ugyanez a kínai-török kutatócsoport korábban (2008 elején) már egyszer bejelentette, hogy megtalálták Noé bárkáját. Így nem csoda, hogy legújabb „fölfedezésük” hitelességében a térség szakértői is kételkednek. J. Randall Price pedig, aki részt vett a 2008-as expedícióban, egyenesen hamisítványnak nevezte a bemutatott képeket és videókat. Szerinte a kínai csoport vezetője kurd munkásokkal építtette meg a rejtélyes favázat a hegyoldalon, amihez a Fekete-tenger partjáról hozatta a gerendákat.

A BÁRKA KICSIBEN. Egy holland vállalkozó elkészítette Noé bárkájának kicsinyített, hajózásra is alkalmas mását, amelyben kiállítást rendezett be, és filmvetítéssel, számítógépes játékokkal várja a látogatókat. Hajója eltörpül amellett, amelyről a Biblia tudósít. Az abban megadott méretek szerint ugyanis a bárka hatalmas alkotmány volt. Ha ezek alapján kiszámoljuk a hajótest által befogott teret, az 39 500 köbmétert tesz ki. Ez a mai viszonyokra vetítve 13 900 bruttó-regisztertonna rakodótérnek felel meg, ami mintegy 600 tehervagonnyi áru befogadására alkalmas. Ennyi áru pedig egy hat kilométer hosszú vasúti szerelvényen férne el.

még egy cikk a bárkáról:

A Vízözön átalakította a föld korábbi arculatát. A víz elsöpörte az emberiség minden korábbi tudását. A megmenekült bárkalakók megdöbbenhettek a változáson, s eleinte talán azt sem tudták hova kerültek. Csekélyebb, személyreszabott tudásunkkal teremtették meg a túlélés lehetőségét. Ennek némi nyoma ősrégi térképek formájában ma is fellelhető.

ararat2.jpg

A Nagy Ararát hósipkás csúcsa (s8int.com)

A Teremtés könyvében[1] Noé bárkája 4000 m magasságban az Arax-folyó menti Ararát hegyen feneklett meg. Az Ararát valójában két hegy. Az 5165 m magas Eğri dağ(i) tetejét jégsapka borítja. A név jelentése: a „bárka hegye”. A török „dag” szó hegyet jelent. E szó a magyar „daganat/duzzanat szóban köszön vissza, ami közös sumir eredetre vall. A kisebbik csúcs, a Küçük Ağrı Dağ(ı) 3925 m magas, az elnevezés szószerinti jelentése: Kis-Ararát. A török „küçük” kifejezésben a magyar „kicsi” szó köszön vissza. Emlékeztetve arra, hogy Altáj hg. vidékén a szkíta magyarság ősei és törökök elődei, olyannyira, hogy a korabeli perzsa, arab történetírók elődeinket is a türköknek tartották.

A latin betűs átírású sumir DAG kifejezés elsődleges jelentése: „háló”; a másodlagos: „kiterjedés”. Tehát sem hegyet, sem daganatot nem jelent. Első olvasatra el is lehetne a vetni a sumir-török-magyar szavak közti összefüggést. Ám jól belegondolva a háló, akár vad-, akár halfogó (a vízben) hólyagszerűen kidagad.

halo_vonalas_jele.jpg

A „háló” sumir vonalas jele is érzékelteti a „kiterjedés” jelentést

E tartalmi kapcsolat köti össze a török „hegy”, a magyar „daganat” és a sumir „kiterjedés” szót. A nyelv csodája, hogy hosszú évezredek ellenére mind a magyarban, mind a törökben megtartotta „dag” hangalakot, s ezzel, több más kifejezéssel együtt betekintést nyújt anyanyelvünk tartalmi gazdagodásának folyamatába.

Az Ararát perzsa neve Kūh-e Nūḥ, a jelentése „Noé hegye”. Némely régész nem ért egyet azzal, hogy Noé bárkája az Ararát oldalán kötött ki, mondván a babiloni feljegyzések az iraki Kurdisztánban levő Nisir- hegyet említik. A Korán, a mohamedánok szent könyve (11.46) meg a Dzsudi/Jūdī-hegyet[2] (valójában azonos az Araráttal) tartja a bárka megfeneklési helyének.[3]

Valami igazság lehet abban, hogy az Ararát volt a bárka kikötési helye, mert Nahicsevánt, az Araráttól délre eső várost Josephus Flavius, ókori zsidó történetíró Apobaterionnak, „Noé partraszállási helyé”-nek nevezi.[4]

Noé az hegy oldalán az Arguri településnél oltárt épített, ahol a megmenekülésükért hálaadó áldozatot mutatott be. Itt ültette az első szőlőt.[5] A középkorban az Ararát lankáján levő mintegy ezer örmény falu a török hódításnak, öldöklésnek esett áldozatul. Az utolsónak megmaradt települést, az Arguri örmény városkát földrengés pusztította el. Azóta a szent hegy oldalán nincs település, esetleg a kurd pásztorok tévednek arra.

Az Araráthoz közeli örmény főváros, Jereván nevének jelentése is a bárka kikötésére utal: „az első megjelenés helye”.

E hagyományok miatt tartják az örmények az Ararát-hegyet és a környékét, vagyis Ararát tartományt a világ bölcsőjének, az özönvízutáni műveltség kiindulópontjának. A katasztrófát túlélő bárkalakók az utódaik innen, Örményország felől származtak szét a világba.

Az ókori hurrita nyelvű Urartu-királyságról nevezték el a hegyet Ararátnak. Az Urartu-ban beszélt nyelv, a hurrita a magyarhoz hasonlóan toldalékoló. A mai források finoman kaukázusi nyelvnek tüntetik fel, jobbára elhallgatják toldalékoló/ragozó voltát. Némelyik urartui királynak még a neve is magyarosnak tűnik

Most nézzük meg a bibliai beszámolót a bárka földet éréséről:

1

Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely ő vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.

2

És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből.

3

És elmenének a vizek a földről folyton fogyván, és száz ötven nap mulva megfogyatkozának a vizek.

4

A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.

20

És oltárt építe Noé az Úrnak, és vőn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égőáldozattal az oltáron.

21

És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.

Két szó:

Vallási fanatizmus