Ha a világot Isten teremtette, akkor a tudomány miért tudja megmagyarázni a működését Isten nélkül is?

Két dolog érdekes a mi világunkban:

1. Valójában az egész világ nagyon egyszerű szabályokra és kezdőparaméterekre épül, és mégis nagyon bonyolult folyamatok zajlódtak le benne. Ez egy önműködő rendszer, itt nyilván az a legérdekesebb kérdés, hogy egy teremtő erő utólag hogyan tudna belenyúlni úgy, hogy azt mi ne észlelhessük.

2. A világunknak volt egy kezdete, ami egy érdekes dolog. Gyakran érvelnek úgy, hogy az ősrobbanás első pillanata előttről nincs értelme beszélni, mivel idő nélkül nem értelmezhető semmilyen esemény. Ha viszont van valami nagyobb doboz, amiben a mi univerzumunk doboza benne van, ott még létezhet teremtő erő. Viszont itt megint visszajutunk ugyanoda. Ha a külső világ interakcióba tud lépni a mienkkel, akkor azt mi elméletileg meg tudjuk figyelni. Ha viszont nem, akkor nem teremtette meg kívülrőla világunkat egy külső erő.

A túlvilágra jutás kérdése is nagyon hasonló témakör, mivel az is arról szól, hogy van összefonódás a két világ között, de csak az egyik oldalról tudják ezt érzékelni.

Tehát ma már azért nehéz megindokolni egy aktív, beavatkozó teremtőt. Egy túlvilágot meg méginkább.

Nás Páng, nem annyira. A teremtéssel kapcsolatban két dolog lehet: Isten vagy saját magában hozta létre a világot, vagy önmagán kívül. Első esetben nyilván nem találhatjuk meg, mert mindenhol ott van, de ha magán kívül, akkor Isten nincs jelen a világunkban. Az univerzum definíciójából következik, hogy ha van bármi más ezen a világon kívül, akkor ahhoz vagy sosem férünk hozzá, tehát olyan, mintha nem lenne, vagy nincs is kívül. De Isten mindenható, és a mindenhatóságba az is beletartozik, hogy lehetetlen dolgokat is meg tud tenni (a felemelhetetlen kő problémája), így ő beleszólhat a világunkba anélkül, hogy kapcsolat jönne létre a két világ között. Szóval Isten minden további nélkül teremthetett egy önmagába zárt világot, amiből nincs kijutási lehetőség.

"Ez egy önműködő rendszer, itt nyilván az a legérdekesebb kérdés, hogy egy teremtő erő utólag hogyan tudna belenyúlni úgy, hogy azt mi ne észlelhessük." Miért ne tudna? Nem tudod bebizonyítani, hogy a világot nem két perce teremtették pont ilyenné, beleértve az emlékeinket is. Meg nem értem, minek nyúlna bele. A világ készen van.

"Be van fejezve a nagy mű, igen.

A gép forog, az alkotó pihen.

Év-milliókig eljár tengelyén,

Míg egy kerékfogát ujítni kell."

Kérdező, az első kérdésedre válaszolnék.

Ha Isten egy működőképes világot teremtett, akkor a tudomány sosem fog csodákat, vagy valami ellentmondást találni, hiszen a tudománynak pont az a célja, hogy leírja a világ működését. Nem keresi Istent, tudományos szempontból teljesen lényegtelen, hogy van-e Isten, mert ha van, ha nincs, a tudomány mindkét esetben ugyanazt teszi.

#15

Akkor mi értelme a vallással foglalkozni, ha nem szól bele, nincs túlvilág, és így általánosságban nincs semmi ráhatással az életünkre, hogy van-e teremtő vagy nincs?

Ha viszont befolyással van a világunkra, az materializálódni fog energia formájában, azaz el kell tüntetnie a beavatkozása mellékhatásait. Tehát tudományosan nem tudjuk az okát valaminek, azaz varázslat/csoda történt. Most már csak az a kérdés, hogy látott-e már valaki csodát, vagy hogy a tökéletes átverés létezik-e.

Én nem hiszek a szimulált világban, mert minden szimulációban van hiba. Ha mégis, az ugyanúgy az ősrobbanástól kezdődött, mivel sokkal kevésbé komplex feladat egy egyszerű, kezdeti állapotból kiindulni. Ezért tervezői oldalról kivitelezhetetlennek és irracionálisnak tartanám, hogy a világ 2018-ban teremtődjön.

"A tudomány sokat tud a világ működéséről, de nagyon keveset az egész okáról és céljáról. Persze nem kell feltétlenül léteznie egyiknek sem, de sok embert taszított már reménytelen depresszióba a semmiből jöttünk és a semmibe tartunk gondolata. Szóval Isten vagy van, vagy nincs ez mindenképpen hit kérdése.

De egyszerűen jobb (=boldogabb) úgy élni, ha hiszed, hogy egy végtelenül szerető Isten tenyerén létezel, már a földi életedben, és halálod után vár az örök élet VELE. Időnként persze mi is aggódunk, szomorkodunk, problémákkal küzdünk, de hatalmas erőt ad, hogy tudjuk, az életünk Isten szeretetéből indult és hozzá tart."

Ha az ok alatt az ősrobbanás okát értjük, akkor keveset tud, mivel az nem felderíthető. Célja viszont csak az embereknek (és esetleg más élőlényeknek) van, a dolgok amúgy csak vannak, és adott törvényszerűségeket követnek.

A második fele pedig nem igaz, én sokkal teljesebb és boldogabb életet élek amióta teljesen materialista/racionális vagyok és szembenéztem a valósággal (beleértve az élet végességét is). + A világ és az élet 1000x "varázslatosabb" ha úgy nézed, hogy mindez "csupán" a fizika törvényeinek köszönhetően, egy ok-okozati láncolat következményeképp jött létre.

(Egyébként meg aki olyasmit mond, hogy véletlenek következtében alakultunk ki (vagy hogy valakik ezt gondolják), azoknak nagyon nem sikerült megérteni az evolúciót.)

""Ez egy önműködő rendszer, itt nyilván az a legérdekesebb kérdés, hogy egy teremtő erő utólag hogyan tudna belenyúlni úgy, hogy azt mi ne észlelhessük." Miért ne tudna? Nem tudod bebizonyítani, hogy a világot nem két perce teremtették pont ilyenné, beleértve az emlékeinket is. Meg nem értem, minek nyúlna bele. A világ készen van."

Ebből a szempontból viszont tök fölösleges hinni, vagy egyáltalán foglalkozni Isten létével, mivel nem változtat semmin sem.

Egyébként a tudomány cáfolja a szabad akarat létét (illetve nem hinném, hogy egyáltalán létezik olyan logikai rendszer amiben a tényleges szabad akarat működhetne), szóval nem csak Isten léte vagy nem léte a buktatója az egész dolognak.