Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Isten létezése bizonyított!...

Isten létezése bizonyított! Megtudod cáfolni?

Figyelt kérdés

Az lenti elmélet az Iszlám hittan tudományából egy részlet, Isten létezésének bizonyítékaiból.


Logikai úton bizonyítja a Teremtő létezését, ezért csak logikai úton lehet azt megcáfolni. Természetesen az elmélet megcáfolhatatlan. Ha még is úgy gondolod, hogy képes vagy megcáfolni, vagy hogy logikátlan, akkor cáfold meg!

Véleményektől, kinyilatkoztatásoktól, visszakérdezésektől, érzelmi kitörésektől kíméljetek!

Válaszodat mindenképp támaszd alá logikai érvekkel!


1. Világunk létezése térbeli, az anyagból áll össze. Létezését, és változását idővel mérhetjük. Ezt az időmérést mindegy, hogy milyen egységekkel tesszük, például perc, óra, év...teljesen mindegy. A lényeg, hogy az idő az nem egy létező valami, hanem egy fogalom az idő mérésére.

Pl az autó 100km/óra sebességgel halad. Ami létezik az az autó, és az ő változása. Változása a helyváltoztatása, azaz haladása. Az idő az pedig egy mértékegység, azaz egy fogalom amivel mérjük, és jelöljük az autó változást, tehát nem egy létező dolog.

Tehát világunk létezése, és változása idővel mérhető, még ha nem is mértük, mert nem volt módunkba. Vagyis azért mert ezt a mérést nem tettük meg, attól még ezzel a ténnyel tisztában vagyunk. Viszont ha világunk változása mérhető, akkor annak egy bizonyos mértéke van. Mint említettem, teljesen mindegy milyen időegységgel jelöljük, a lényeg, hogy egy konkrét érték lesz ez a szám. Tehát ha mérhető akkor lenni kell egy kezdetnek is, ami a nulla lesz. Az az a pont amikor még nem létezett világunk, és ezért nulla az az idő egység, hisz még nincs mit mérni. A mérést csak onnantól lehetséges végezni, és számolni, ha van ami létezik, és mérhető. És ez a világunk.

A végtelenség viszont pont ezért fogalmi ellentmondás, mert az azt jelentené, hogy nem mérhető világunk változása. De ennek az ellenkezője pont az amit tapasztalunk.

Így viszont logikusan tudjuk, hogy más lehetőség nincs, mint hogy legyen egy okozó ami beindította világunk létezését! Azért mert az ami nem létezik, az saját magát nem hozhatta létre. De akkor jogos a kérdés, hogy akkor annak a valaminek, is kell, hogy legyen valami ami létrehozta, viszont így újra beleesünk a végtelenségi fogalmi zavarba. Tehát csak akkor lehetséges ez, ha az a valami úgy létezik, hogy nem mérhető rajta az idő! Ez viszont csak akkor lehetséges ha nem változik, azaz nem térbeli, mint világunk!


2. Világunk létezése térbeli, az anyagból áll össze. Változása egy kölcsönhatási folyamat. Világunk részei kölcsönhatásba áll egymással, és így születik egyik változás a másikból. Világunk minden egyes része ugyan abban a pillanatban, egy ok, és egy okozat. Ha viszont ez az ok, okozati láncolat a végtelenségig tart, akkor az azt jelenti, hogy soha nem tudott elkezdődni ez a láncolat, mert mindig szükség volt egy előző okozóra, de ez az okozó ugyan akkor okozat is, és így tovább. Ami azt jelenti, hogy világunk, és mi nem létezünk. Viszont mivel, hogy tudjuk, hogy világunk létezik, tudjuk, hogy van egy kezdő láncszem, ami csak okozó lehet!


3. Világunk változik, és létezik. Ha a végtelenség óta változik, az azt jelenti, hogy a végtelen mennyiségű változáson ment keresztül, hogy eljusson a jelenlegi állapotába. Ez viszont fogalmi ellentmondás, mert ez azt jelentené, hogy soha nem ért el ebbe az állapotába, amit saját magunk is tapasztalunk, mert a végtelent változásnak soha nem lesz vége, és így soha nem jutott el ebbe az állapotba világunk! Ez olyan mintha végtelen mennyiségű változáson kellene keresztül jutni ahhoz hogy ide jussunk, de annak soha nem lesz vége, így nem jutunk ide, tehát nem létezünk.


Ha valaki felteszi a kérdést, hogy mi szükség erre a kiinduló pontra/okozóra, hisz akkor ennyi erővel a világunk is lehetne egy ilyen örökkévaló okozó, akkor az azt jelentené, hogy világunk nem térbeli, nem változik, minden egyes része nem ok, és okozat egyszerre, és nem áll kölcsönhatásba egymással. Ez viszont a valóság, és tények elutasítása!


1.2.3.-as pontok következménye!

Egy olyan dolog létezése ami nem térbeli, nem változik, nem mérhető idővel létezése, nem áll kölcsönhatásba semmivel, csak okozó, azaz képes létrehozni anyagot, úgy hogy előtte nem létezett, és ezt hívják teremtésnek.


Tehát műszerekkel nem kimutatható létezése, nem látható szemmel, mert ezek a bizonyítási módszerek csak az azonos anyagi dolgokra alkalmasak, ahogy a szem is csak azt képest látni ami térbeli.


Ezért nem várja el az Isten, hogy csak akkor hidjél benne, ha látod, vagy műszerekkel kimutatod létezését, mert ez eleve képtelenség. Hisz nem térbeli, így nem mérhető távolságban hol van, és nem látható.

Viszont megtalálható az ő teremtett világán, és annak megfigyelésén keresztül, ha akarjuk!


Ne hagyd, hogy érzelmeid miatt megtagad az eszed!


2010. jún. 20. 11:19
 961/1201 anonim ***** válasza:
90%

Hehe :D nos az ujjáéledés egyik oka: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskri..

ami engem is idehozott....

nos valamiért nem olvastam végig az összes hozzászólást és utolsó válaszoló elhiszem hogy bebizonyítottátok hogy nincs tudományos bizonyíték :D szóval én nem térek ki most minden végtelennel kapcsolatos természettudományos dolgokra, inkább csak reagálnék egy érdekes hozzászólására a kérdezőnek:

nem tudom idézni pontosan valahol a 43ik oldal környékén ő azt mondja, hogy az ateisták nem hajlandóak elfogadni a bizonyítékokat mert akkor megkéne változtatni az életüket...

ergó gondolom szerinte a biblia szerint kéne élnünk....

tehát felmerül a kérdés hogy minden elvont vita isten létezéséről nem hangzik-e kicsit viccesen azok után hogy az illető szerint akkor böjtölnünk kéne, körülmetélni, vagy nem tudom pontosan most ő a muszlim vagy keresztényi vonalat képviseli-e.

Tehát egy anyagon kívüli valami hogy tud üzenni egy anyagból levő valakinek hogy mit akar, már mért akarna bármit is az anyagoktól (emberektől), tehát mért kéne miatta a biblia szabályai szerint élnünk.

VAgy ha ne adj isten mégiscsak egy felhők felett ülő szakállas mukinak képzeli istent, aki beszél hozzánk, akkor mit tudománykodik itt?

Ez a lényeg, mert a gyakorlati vallásnak igenis az ellensége a tudomány és ne próbálja emellett felhasználni :)

a gyakorlati vallás a hiten alapszik, nem bizonyítékokon és mindenki abban hisz amiben akar/tud

Ha pedig tudományosan nézzük akkor nem mindegy hogy istennek nevezzük, őstojásnak, vagy akárminek? Mért kéne böjtölni ettől még? ;)

úristen, most lehet hogy válaszolni fog :D

de legalább tovább növelem az előnyét a topmegválaszolt listán :D

2010. szept. 25. 16:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 962/1201 anonim ***** válasza:
91%
Ez a leghülyébb kérdés amit mesefigurával kapcsolatban valaha is feltettek:(
2010. szept. 25. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 963/1201 anonim ***** válasza:
Én keresztyén vagyok, nem holmi iszlamista...!!!
2010. szept. 25. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 964/1201 anonim ***** válasza:
90%
Ha isten lennék,sok dolog eszembe jutna,de hogy a teremtményeimnek vágjanak le picit a fütyijéből......hát annak kis esélyt adok......:D
2010. szept. 25. 19:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 965/1201 A kérdező kommentje:

Sok ismétlés született megint csak. A lényeg a benne van a hozzászólásaimban. Ami a témától eltér vagy tágítja a kört, azzal itt nem foglalkozom.


Természetesen a bizonyíték tudományos, és logikus. Ha megérted.


Mint mondtam, nem új keletű, csak a korunk sötétsége, az oka, hogy ezt a tudományt a világ egyik lelki, és filozófiai tudományokban legelmaradottabb térségében(Európa) nem művelik.

2010. szept. 26. 21:42
 966/1201 Salx Narval ***** válasza:
Megpróbálom megcáfolni Isten létét egy kérdéssel.Vajon tudna Isten akkora hegyet emelni, amin ő maga sem tudna átmászni? Hát lehet, hogy a létét nem, de a mindenhatóságát, igencsak megingatja, ez a régi meseidézet.:D
2010. szept. 27. 12:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 967/1201 anonim ***** válasza:

Légyszíves kussoljatok már. Tényleg jöttök olyanokkal amik már voltak itt(bár azokra se igazi cáfolatokat adott de mind1), s ismét a fellegekben érzi magát ettől hogy milyen megvilágosult. Az az ominózus néhány válasz pedig ami elkussoltatta a kérdezőt szépen feledésbe merül. -.-'

Nem tudom hogy most tényleg képes e ekkora önámításra a kérdező, vagy csak fórumokon nem adja alá a 'büszkeségét', de 0 értelme van ide írni. (bocs a durva hangnemért)

2010. szept. 27. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 968/1201 anonim ***** válasza:

Elég érdekes e téma, és látom van is érdeklődés iránta..

Bár nem olvastam el az összes HSZ-t...

Az én véleményem Isten létezéséről, hogy létezik is meg nem is,.

Erre az ad okot, hogy valamilyen multja csak kell legyen, hogy világszerte ennyi ember "vallásos" meg minden..

És hogy Krisztus születése előtti években csak bálványokat meg hasonlókat imádtak az emberek, Isten ről nem sok feljegyzés van..

Tehát valami alapja csak van, és ugyanugy létezhet láthatatlanul mint pl. az elektromos áram, vagy pedig a mágneses erő.. Mindegy..


Hinni nagyon pedig nem hiszek, mivel a még a mai napig sincs BIZONYított felfogható magyarázat, illetve a létezéséről szóló értelmes magyarázat..

Az ilyen logikai magyarázatokat sokan lesz*rják, mivel értelmetlenek sok ember számára, a világ keletkezésével hiába kapcsolják össze Istennel, mivel még sok kérdés maradt válaszolatlanul a világról is..


És ugye sok helyen olvastam, hogy ha van Isten, akkor az a sok ember, akinek nem kellene nyomorogniuk ,azok miért hallnak meg? illetve éheznek, fáznak...

Meg akik gyilkosok és rossz emberek azok meg csak nyugodtan élik életüket és úgy mond "boldogok" mivel bár "jól élnek"...

És erre ne mondja azt senki hogy majd elkell számolnia azzal amit tett egész életében az ember..

Mivel az ember szerintem boldogabb a Földön, mint miután meghal...

Meg sok hasonló dolog..


A véleményem tehát, van is meg nincs is..

2010. szept. 27. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 969/1201 anonim ***** válasza:

Az ontológiai istenérv

Canterboryi Anzelm (1033-1109) istenérve, mely így hangzik: gondoljunk el egy lényt, aki tökéletesebb minden más elképzelhetô lénynél. Ha megértjük ezt a mondatot, akkor fogalmunknak kell lennie egy ilyen lényrôl, különben érthetetlen lenne a mondat. Ez a lény, melyet elképzeltünk - nevezzük B-nek -, csak mint idea létezik? Nem. Ha ugyanis B nem létezik, akkor el tudunk képzelni egy tökéletesebb lényt, nevezetesen egy olyat, mint B, de aki ráadásul ténylegesen is létezik. Ezért annak a feltételezésnek, hogy B csak egy idea, hamisnak kell lennie, mert ha igaz volna, el tudnánk képzelni egy még tökéletesebb lényt, ami ellentmondana hipotézisünknek. B tehát létezik, és ô az, akit Istennek nevezünk.


Cáfolat: (Kant, 1781) Mivel az elképzelhetô legtökéletesebb lény meghatározása e lény létét már elôfeltételezi (azaz az a legtökéletesebb, amelyik tökéletes és létezik), az a kijelentés, hogy létezik ilyen lény, tulajdonképpen csak a definíció megismétlése. Máskülönben nem szükségszerűen volna hamis az érv által megkövetelt ellentmondás.

(Gaunilo, XI.sz.) Az ontológiai "bizonyítékkal" csaknem mindennek a létezését lehet "bizonyítani". Pl. A tökéletes sziget minden elképzelhetô gyönyör szigete, amely szebb minden más, általunk ismert szigetnél. Mivel el tudunk képzelni ilyesmit, kell, hogy legyen róla fogalmunk; de ha nem létezne, akkor tudnánk egy tökéletesebb, azaz létezô szigetet elképzelni, tehát a tökéletes szigetnek léteznie kell... (Forrás: Michael Macrone: Heuréka!)

2010. okt. 12. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 970/1201 anonim ***** válasza:

A kozmológiai istenérv

Belátható, hogy mindennek, amit a világban látunk, oka van, és ahogyan hátrább és hátrább haladunk az okok láncolatában, egyszercsak el kell jutnunk a legelső okhoz -- ez az Első Ok --, s ennek az Isten nevet adjuk.


Cáfolat: (Russel, Szilágyi András fordítása) Ennek az érvnek, azt hiszem, manapság nincs igazán nagy súlya, mert először is az "ok" ma már nem az, ami hajdan volt. A filozófusok és a tudomány emberei behatóan foglalkoztak a dolgok okaival, s ma már a fogalom egyáltalán nem hordoz olyasfajta életszerűséget, mint régen. Azonkívül könnyű látni, hogy az az érvelés, mely szerint lennie kell egy Első Oknak, nem lehet érvényes. Kamaszkoromban, amikor igen komolyan töprengtem ezeken a kérdéseken, sokáig magam is elfogadtam az Első Ok érvét, mígnem egy napon John Stuart Mill önéletrajzát olvasva a következő mondatra bukkantam: "Apám azt tanította nekem, hogy arra a kérdésre: 'Ki teremtett engem?', nem lehet válaszolni, mert azonnal újabb kérdés következik belőle: 'Ki teremtette Istent?'". Ez az egészen egyszerű mondat egy csapásra világossá tette előttem az Első Mozgató érvének hamisságát. Ha mindennek oka kell legyen, akkor Istennek is oka kell legyen. Ha létezhet bármi, aminek nincs oka, az a valami éppúgy lehet a világ, mint Isten, az érvelés tehát nem lehet érvényes. Valójában ugyanolyan természetű, mint az a hindu nézet, mely szerint a világ egy elefánton áll, az elefánt pedig egy teknősbékán; s amikor megkérdezik a hindut: "És min áll a teknősbéka?", azt feleli: "Inkább váltsunk témát." Az Első Ok érve sem ér többet. Nincs rá ok, hogy a világ ne jöhetett volna létre ok nélkül; másfelől arra sincsen ok, hogy miért ne létezhetne öröktől fogva. Nincs rá ok, hogy feltételezzük, hogy a világnak egyáltalán volt kezdete. Az az elképzelés, hogy minden dolognak kezdete kell legyen, valójában képzelőerőnk szegénységéről tanúskodik.


(Hawking, 1994) A modern fizikai elméletek bizonyos feltételek között megengedik, hogy az Univerzum megteremtse önmagát. A téma bôvebb tárgyalását lásd Stephen Hawking Az idô rövid története című könyvében.


A természeti törvények érve

Igen népszerű érv volt a XVIII. században, különösen Sir Isaac Newton és kozmogóniája idején. Az emberek megfigyelték, hogy a bolygók a gravitáció törvénye szerint keringenek a Nap körül, s úgy gondolták, hogy Isten parancsára mozognak a bolygók pontosan ezen a módon.


Cáfolat: (Russel, Szilágyi András fordítása) Az a gondolat, mely szerint a természeti törvények léte egy törvényhozó létezését teszi szükségessé, voltaképpen a természeti és az emberi törvények fogalmának összekeveréséből adódik. Az emberi törvények felszólítások, amelyek azt parancsolják, hogy viselkedjünk egy bizonyos módon; de vagy betartjuk őket, vagy nem. A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította őket. Ugyanis ha ezt feltételezzük, akkor azzal a kérdéssel kell szembenéznünk: "Miért éppen ezeket a természeti törvényeket alkotta Isten, miért nem másokat?" Ha erre azt feleljük, hogy egyszerűen a saját kedve szerint alkotta őket, minden különösebb ok nélkül, akkor azt találjuk, hogy van valami, ami nem engedelmeskedik törvényeknek, így a természeti törvények láncolata megszakad. Ha azt mondjuk, amit némely ortodoxabb teológus mond, hogy Istennek minden törvény esetében megvan az oka arra, hogy éppen azt a törvényt hozza, és nem mást -- az ok természetesen az, hogy a lehető legjobb világot teremtse (noha ezt a világ láttán nem gondolnánk) -- ha tehát volt ok az Isten által adott törvényekre, akkor Istennek magának is bizonyos törvényeknek kellett alávetnie magát, s ily módon nem jutottunk előbbre azzal, hogy bevezettük Istent, mint közvetítőt. Van egy törvényünk, amely az isteni rendelkezéseken kívül áll, azok fölött áll, így Isten nem felel meg céljainknak, hiszen nem ő a végső törvényhozó.


A megtervezettség érve

A világon minden úgy van megalkotva, hogy élhessünk ebben a világban, és ha a világ csak egy egészen picit más volna, akkor már nem élhetnénk benne.

2010. okt. 12. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!