Akik keresztény Isten hívők, és a folyamatosan fejlődő technika miatt tudnak most ezen az oldalon is jelen lenni, nem érzik azt, hogy kicsit nevetségesek?

A kérdés nagyon rosszul van megfogalmazva, de ettõl a kérdezõnek még igaza van. A vallások elbukott tudományok. Egykor a világ összes kérdésére választ adtak. 500 éve elkezdtek visszaszorulni, az elmúlt 150 évben a tudomány rohamtempóban vette el a területet a vallástól. A vallás sokkal rosszabb a tudománynál, mert a válaszai nem az összes rendelkezésre álló adatot figyelembe vevõ intelligens elemzésre alapulnak, hanem primitív (2000 éve élt) emberek primitív (a kor szelleméhez képest sem kimagasló) elképzelésein. Összehasonlításképp: a többletinformáció megjelenése a tudományban hozhat változást, a vallásban nem. Így a tudomány vezeti a fejlõdést, a vallás csak cammog utána. Belátásom szerint 3 fajta kérdéskör van:

a) Annyira durván bebukott, hogy a vallás belátta a tévedését. (pl. geocentrikus világkép)

b) A - még ha gyerekcipõben is járó -tudományos válasz létezése ellenére általánosan - és tévesen, ennek minden súlyos következményével együtt - vallási monopóliumnak gondolt kérdések, pl. erkölcs

c) Bebukott kérdések, amikben nem lehet beismerni a tévedést, mert a vallás megszünésével járna, pl. halál utáni élet kérdése.

A keresztény tudósokat meg nem lehet komolyan venni, mert óriási és egyre növekvõ tudatos erõfeszésre van szükség a tények és a vallásuk közti szakadék áthidalására.

Igen, vannak hívő tudósok is.

De mint tudjuk/tudjátok, minden hívő más. Van aki szó szerint veszi a Nagy könyvet (6ezer éves Föld, Ádám és Éva, Noé bárkája, etc.) és van aki hisz egy felsőbb erőben, de felismeri, hogy a Biblia csak tanító jellegű, nem a valóságot írja le.

Ezek a végletek, de sokan vannak ezek között. Nem mindegy, hogy ki hol van.

Akik "tudósok" lesznek, azoktól pedig elvárható, hogy ne higgyenek olyanban, ami ellentmond a tudományos eredményeknek. Szóval ők a második véglet felé tolódnak el.

@12: némi tárgyi tévedést vélek felfedezni soraidban. Legfőképpen azt, hogy szerinted a természettudományos kérdések vallási, illetve a vallási kérdések természettudományos megközelítésének van létjogosultsága.

A 3 fajta kérdéskör is ennek a hibás nézőpontnak -és némi tárgyi tévedésnek- az eredménye.

Az a) pontban említett geocentrikus világkép nem vallási, hanem tudományos kérdés (legalábbis a keresztyénségben, amiről itt szó van). Bebukásról meg szó sincs...

Ha éredekel: a geocentrikus világmodell nagyrészt az ökori pogány természetkutatók és -filozófusok alkotása. elterjedését Ptolemaiosznak köszönheti -akinek semmi köze az évszázadokkal később keletkezett katolikus egyházhoz. Ellenben ha igaz lenne a sok elvakult ateista elmélete, akkor már a 15. századtól a lengyel katolikus kanonok (Kopernikusz) heliocentrizmusát támogatta volna az egyház a pogány Ptolemaiosz helyett. hogy ez nem így történt, annak egy igen fontos oka volt: Prolemaiosz geocentrikus világképe jobban illeszkedett a megfigyelésekfez, matematikai modellje pontosabban fedte a valóságot, mint Kopernikuszé. Lehet, hogy hihetetlen, de a Rómától független Tycho (kora legjobb megfigyelő csillagásza) is elvetette Kopernikusz heliocentrizmusát és egy saját hibrid, geostatikus rendszert használt. A heliocentrikus rendszer elterjedése egy szintén hívő keresztény tudós (Johannes Keppler) miunkájának köszönhető, aki szakított egy régi (pogány görög) hagyománnyal: az egyenletes mozgású körpályákkal. Ezzel a heliocentrikus világkép ugyanolyan jól használható lett, mint a geocentrikus, és egyszerűsége miatt rövid úton egyeduralkodóvá vált. Azt ugye már felesleges is megjegyezni, hogy Magyarországon ezt a jezsuita kalocsai fóiskolán oktatták először...

Mint ahogyan azt is, hogy ettól függetlenül a geocentrikus rendszer is ugyanolyan használható, a nézőpont tetszölegesen választható -ahogyan Einsteinnel bezárult a kör.

A lényeg, hogy az első pontod azért nem állja meg a helyét, mert ez természettudományos kategória, köze sincs a valláshoz; ergo az nem tudja "bebukni".

A harmadik pontod ugyanez fordítva: a halál utáni élet tudományos módszerekkel nem kutatható. Ergo zudományos szempontból helytálló magyarázatot nem fogsz rá kapni- vagyis nincs mit elfogadni vagy tagadni.

A legérdekesebb a második pontod. Egyelőre még az erkölcs pontos definíciója is kérdéses, az meg pláne, hogy szubjektív avagy abszolút-e. Addig pedig ez a pont értelmezhetetlen...

@13: az említett ateisták (illetve agnosztikusok) munkái jelentós részben már meglévő alapokra épülnek. Bármilyen lángelméknek is tartjuk őket, semmire nem mentek volna Pascal, Leibnitz, Newton, Babbage, Euler és a többiek nélkül, akik közül többen is nyilvánosan bizonyságot tettek a hitükről... ...és arról , hogy pontosan a hit volt az oka annak, hogy kutatni kezdtek.

A netet vagy a többi új találmányt lehet jóra és rosszra is használni.A késsel lehet gyilkolni,de lehet kenyeret szelni vele az árváknak.

A középkori államegyházat pedig ne keverd össze a kereszténységgel,mert nem sok köze volt hozzá,inkább tedd idézőjelbe.Aki keresztény,az nem gyilkol,nem üldöz senki akkor sem ha teljesen más világképe van!

"Az a) pontban említett geocentrikus világkép nem vallási, hanem tudományos kérdés (legalábbis a keresztyénségben, amiről itt szó van). Bebukásról meg szó sincs..."

Dehogy nincs köze.

A keresztények istenképe abból áll, hogy az ember van a teremtett világ középpontjában, őérte van minden, az a fontos, hogy mit tesz, hogy mennyire cselekszik jól vagy rosszul, stb.

Az ember a Földön él, neki lett teremtve, a Föld nem hogy a világmindenség közepe, de maga a világ is, tehát a kereszténység teljes mértékben geocentrikus.

A heliocentrikus világkép már egy fokkal fejlettebb, közelebb van az igazsághoz. Eszerint a Nap a világmindenség közepe. Ez sem igaz, de kicsit jobb, mert a Nap mégis csak központibb égitest, mint a Föld. Ezért is üldözte az egyház, mert már ez is cáfolja, hogy a Föld és rajta az ember lenne a világmindenség közepe és létezésének értelme, ahogy a kereszténység állítja.

#15: ez nem tévedés, csak a vallás védelmére tett gyenge kísérlet elvetése.

a) Galileot anno kifejezetten vallási alapon támadták. "A Nap világmindenség közepén való elhelyezkedése ... formálisan eretnekség, mert nyíltan szembenáll a Szentírással" - áll a 7 inkvizítor által aláírt ítéletben. Ne keverd a dolgokat, attól, hogy ez ma tisztán tudományos terület, régen egyáltalán nem volt az. És az se ellenérv, hogy azóta a tudományos állásponthoz igazodtak a bibliai olvasatok is.

b) Az erkölcs tudományos megközelítésben arról szól, hogy a lehetõ legtöbb érzõ lény számára a lehetõ legnagyobb boldogságot garantáljuk. Bár még csak gyerekcipõben jár, már most 100szor odaveri a kérdést sokak szerint monopolizáló vallás válaszait. Két példa: Homoszexualitás: vallás: Isten nem akarja, tehát üldözzük tüzzel-vassal a melegeket. (De minimum várjuk el tölük hogy "szingliként" éljék le az életüket.) Tudomány: senkinek nem ártanak vele, tehát legyenek boldogok, õ dolguk. Abortuszkérdés: vallás: gyilkosság, legyen tilos. Tudomány: mindig épp eléggé rossz mindenkinek, aki erre kényszerül, kár megbélyegzésekkel még egyet rúgni beléjük. A tiltás értelmetlen, mert életveszélyes házilagos megoldásokhoz vezet. Dolgozzunk inkább a háttérokokon.

c) Tipikus példája a többletinformáció be nem épülésének. 200 éve tényleg semmi komolyat nem lehetett volna felhozni az álláspontod ellen. Azóta viszont (a folyamat most is tart) egyre többet tudunk az agy állapota és a tudatállapot közötti összefüggésrõl. Ennek tükrében pedig az az elképzelés, hogy amikor az agy müködése leáll, a bomlása megindul, a tudatállapot végtelenül pozitív vagy végtelenül negatív lesz attól függõen, hogy az életed mennyire tetszett a teremtõnek, és még a korábban elveszített agyi funkcióid is helyreállnak, tarthatatlan és abszurd.