Van az embernek szabad akarata vagy nincs?

"Ugyanis az életünket a fejünkben lévő világban éljük, és abban vannak saját döntéseink. Ha ki akarunk lépni ebből a világból, akkor bedilizünk (vagy filozófus lesz belőlünk)."

A pontos helyzet az, hogy egyáltalán nem lehet kilépni belőle. Megszüntetni lehet: alvással, eszméletvesztéssel, halállal. Módosítani lehet: álmokkal, hallucinációval, drogokkal. Törékeny, érzékeny szerkezet, amit könnyű becsapni. A vallások misztifikálják, mert régen nem ismerték olyan jól, mint manapság, és leragadtak az akkori elképzeléseknél mind a mai napig.

Mi a szabad akarat: az, ha az alternatívák között külső (de nem belső) kényszer nélkül dönthetsz. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy téves az a hozzáállás, hogy mindenképpen van külső kényszer, ami lekorlátoz. Ha azt mondom, válassz egy számot 1-től 10-ig, akkor én nem korlátozlak abban, hogy választhass nullát vagy 11-et is akár, hanem éppen én biztosítom számodra a lehetőséget, hogy szabadon dönts, én kínálom fel az alternatívákat. Dönthetsz, és ettől az idegrendszered, az egód jól érzi magát, mert úgy érzi, ura a helyzetnek, kézben tartja a dolgokat, az van, amit ő akar. Ha kényszerítenek, hogy valamelyiket válaszd, rosszul érzed magad. Itt válik el a szabad akarat a kényszertől, hogy hogyan éled meg.

A determinizmus tágabb körben érvényesül. Nem csak a saját akaratodat foglalja magában, hanem azét is, aki esetleg kényszerít téged is, és az enyémet is, aki mondhattam volna 50-től 100-at is. Az Univerzum egy gépezet, és fogaskerekek vagyunk, nem tudunk függetlenül létezni az összes többi más dologtól. Minden mindennel összefügg. A determinizmus létezik, és ebben a körben már nincs szabad akarat. Véletlen TALÁN van (kvantumfizika), de lehet, hogy ebben is tévedünk, ha pedig igazunk van, csak további fejtörést okoz, felfoghatatlan számunkra az, hogy valaminek nincs oka, nincs előzménye.

Kérdező, indulj ki a saját tapasztalataidból. Ha hozol egy döntést, akkor annak lesz következménye. Ha el akarsz érni valamit, akkor a siker az erőfeszítéseidtől (is) függni fog. Az életünk döntések sorozatából áll, a nagy döntésektől az egész kicsikig, pl. hogy átugorjam-e a pocsolyát vagy megkerüljem. Megteheted, hogy mostantól hanyatt dőlsz és nem csinálsz semmit, nem hozol semmi döntést, mert úgysem múlik rajtad semmi, de észre fogod venni, hogy megváltozik az életed. És az a vicc, hogy ez is a te döntésed lesz. Ezért írtam, hogy felesleges keverni a kozmosz esetleges determináltságát a humán világgal, amiben élünk. Valójában ha megfeszülünk, akkor sem tudunk döntések nélkül élni, nem tudunk "nem dönteni".

De fordítsuk meg a kérdést. Tegyük fel, hogy az Univerzum kiindulási állapota meghatározza a teljes későbbi működését, egészen az agyunk apró impulzusaiig. Tehát minden gondolatunk egyenes következménye a természet törvényeinek, előre determináltak vagyunk.

Ebben az esetben hogyan képzelnéd el a szabad akaratot? Tehát ha hatalmadban állna, hogy kilépj ebből a kényszerből, és "valódi" szabad akaratod lenne, az hogyan működne? Mi változna? Változna bármi is a te szemszögedből? :)

Kérdező,

- Szerintem előbb definiálni kellene mit értesz szabad akarat alatt, mert eddig az jött le, hogy a döntéshozatal és ennek lehetősége szerinted nem az. Ha pedig a döntéshozatal sem szabad, akkor mi az amire azt mondanád, hogy szabad akaratodból tetted?

Annyira próbálod egyszerűvé tenni a kérdésed, hogy azzal csak tovább bonyolítod az egészet.

Jó lenne tudni, milyen kritériumok alapján veted el a szabad döntést, mint a szabad akarat megnyilvánulásának lehetőségét?

Véleményem szerint az, hogy bizonyos tényezők befolyásolnak a döntésedben, még nem adnak egyértelmű választ arra, hogy különböző kérdésekben, hogy fogsz dönteni. Szóval a szabad akarat a döntéseinkben mindenképp megnyilvánul, hisz attól, hogy döntéseidben le vagy korlátozva(pl kultúra) attól a döntést még mindig te hozod meg még akkor is, ha az adott lehetőség bizonyos dolgok miatt adottak.

Magyarul, az, hogy iskolába kell járnod nem a te döntésed. Viszont nem egy (faji hozzátartozást mellőzve) fiatalt láthatsz akik ennek ellentmondva mégsem jár be és a maguk útját járják. Mi ez ha nem a szabad akarat megnyilvánulása? De bármely más esetben is mondhatsz nemet. Az esküvő napján is, bankrablás elkövetése után a "fel a kezekkel" felkiáltásra is, vagy arra, hogy kifizesd az éttermi kaját. A korlátozás látszata csupán abban áll, hogy olyan társadalomban élünk ahol cselekedeteinknek következményei vannak. Ezeket pedig bevasalják rajtunk ha teteszik ha nem. A szabad akaratot semmi sem korlátozza, csak az általunk meghatározott szabályok miatt tűnik úgy, mintha korlátolt lenne.

Semmit sem kell megtenned ha nem akarod, de vállalnod kell a tetteidért a felelőséget. Ez lehet annak az oka, hogy szerinted a szabad akarat és választás nem létezik, pedig ez tévhit. A tetteink következményeitől tartunk annyira, hogy megváltoztatjuk a döntéseinket és emiatt érezzük úgy, hogy a döntés nem is a miénk volt.