Van az embernek szabad akarata vagy nincs?

A szabad akarat paradoxon a legismertebb vallási paradoxon.

Dióhéjban annyi a dolog, hogy hogyan létezhetne az önálló döntéshozatal képessége, ha Isten már előre eldöntötte, hogy ki mit fog cselekedni és az ember kvázi már előre be van programozva mindenre és csak a programja fut, de a tetteit ettől függetlenül nem ő irányítja, csupán egy előre megadott parancssort követ.

Miért ne lenne? Mindenki azt csinál, amit akar. Nincsenek istenek, akik húzgálják a háttérből a szálakat.

Minden nap döntések sorozata, itt több ezer döntésről van szó. Mindezt hét milliárd embernél koordinálni éveken, egy egész életen keresztül, sőt ezek összefüggésben is vannak egymással. Megszámlálhatatlan kimenetel. El sem lehet képzelni (még a legelvakultabbak sem tudnák), ki/mi lenne képes ezt mind irányítani. Na persze ő sem eshet ki az irányítás alól.

Az akarat szabadsága, a szabadság lehetősége egyénenként eltérő fokok között valósul meg. Ebben szerepet játszanak olyan programozások, megvezetések, korlátozások, amik a társadalomba való beilleszkedés (szocializáció) tanulása során rögzülnek az emberben, gyakran általa nem is tudott módon (az éber figyelmet megkerülve például). Mivel a számon tarthatóságnál jóval több tényező játszik és hat közre benne, valódi akaratszabadságról aligha lehet beszélni.

Tanulás (mindenhez, ami információs jellegű, tanulás útján jutunk hozzá) révén egy eredetileg idegen, külső korlát, megszabás belsővé, sajáttá lesz. Ezért nehéz megkülönböztetni, hogy most éppen a külvilág korlátoz-e engem, vagy én korlátozom, illetve teszem szabaddá magamat? Azaz szabad akaratommal kívánok-e valamit, vagy mondok le valamiről? Az akarat szabadsága ezért feltétlenül formális, relatív és szubjektív minősíthetőségű.

Az emberegyed gyakorlatilag alig tudja megkülönböztetni önkorlátozását egy külsőtől. Önfegyelemnek, akaratnak hívja, pedig nem az, csak egy belénevelt és rögzült tulajdonság, vagy ilyen másoktól átvett gondolkodásmód eredménye.

A szabad akarat amit Isten adott az embernek, egyetlen korlátozásnak van alá vetve

Vagy is bizonyos erkölcsi törvények között nem engedhet meg magának olyat ami nem egyeztethető össze az Istentől kapott tiszta gondolkodásnak tetteknek

A tulajdonságokat pedig a Teremtőtől kaptuk illetve fejleszthetünk magunknak,

Az tény hogy némely esetben jó kompromisszumot kötni a környezetünkkel, de az nem jelenti azt hogy minden áron hagyjuk magunkat befolyásolni, különösen ha helytelenségre akarnak rá venni