Aki vallásos fel kell, hogy adja saját ítélőképességét? Ha igen, akkor innentől hol a határ abban, hogy mit tesz meg a vallásért?

Ezt már nem kell találgatni, mert a tudomány már kiderítette: konkrétan, aki hívő, annak a hittel kapcsolatos gondolatai nem mennek át kritikai vizsgálaton a hihetőségközpontjában az agyában. Ezért aztán kritika nélkül mindent elhisz, ami a hitével kapcsolatos.

(Ha valamit mégsem hisz el belőle, az azért van, mert úgy gondolja, hogy az nem a hite része - és AZ akkor már átmegy kritikai elemzésen is).

Más vallást természetesen a hívő is ugyanúgy kritizál, mint az ateista, csak a saját hitét nem.

# 12!

Vizsgálódj tovább, mert valótlanságokat írsz!

A védikus, buddhista, tao valamint az egyiptomi tanok kimondottan kérik a tanulóktól, hogy amíg a megismerés útján járnak ne foglalkozzanak a hit kérdésével.

"A védikus, buddhista, tao valamint az egyiptomi tanok"

Ezek egy kicsit kilógnak a sorból, mivel az EREDETI tanításokban az istenek nem hangsúlyosak.

De egyrészt: az átlagember ezzel nagyon nem foglalkozik, hanem igenis imádja ezeket az isteneket, mert ezek emberszerűek (a nirvána nem az).

Másrészt: sok olyan tanítás van azért ott is, amit egyszerűen csak el kell hinni, és nincs mögötte semmi.

# 14!

"Ezek egy kicsit kilógnak a sorból, mivel az EREDETI tanításokban az istenek nem hangsúlyosak."

Mondom, hogy vizsgálódj még!

A védák zöme az Istenekhez szólnak. Buddha tanításai a védikus tanokból származnak. Csuang-Ce Istennel közösségben élő emberek tanaiból merített. Hermész Triszmegisztoszt isteni lényként írják le.

"...az átlagember ezzel nagyon nem foglalkozik,..."

Jól érzékelem, hogy te most leírtad a vélekedésed arról, hogy más miképp vélekedik? Keleten milliók élnek úgy, hogy ez létük bázisa. Így élik a mindennapjukat.

"(a nirvána nem az)."

Ilyent csak egy elméje által rágatott ember állít.

Ettől függetlenül örülök, hogy bemutattad a hitéletedet.

Kedves tgt!

Az iszlám és a zsidó vallás nevében nem nyilatkozom, de a kereszténységgel kapcsolatban félreértésben vagy.

Mondjuk nem tudom mit értesz te vakhit alatt, a keresztény teológia ezt a fogalmat nem ismeri.:)

A hitnek pedig két aspektusa van. Egy adott ember hitéről csak akkor beszélhetünk, ha mindkettő egyszerre teljesül. De mindkét aspektus a gyakorlati megélésre és megtapasztalásra vonatkozik.

Az egyik aspektus a tevékeny szeretet. A hit jócselekedetek nélkül halott. Aki nem cselekszi a jót, annak hite sincs.

A másik aspektusa a hitnek a megismerés. Ennek előszobája a racionális megismerés, a hitigazságok megismerése. De ez csak az előszoba. A lényeg a belső megtapasztalás, a szívvel szemlélés, a lélekkel látás, ahogy az sokszor szerepel az irodalomban. A keresztény belső megtapasztalás legalább annyira intenzív (kéne hogy legyen) mint a különböző buddhista meditációs technikák esetében. Sőt, bizonyos értelemben talán még túl is szárnyalja azokat.

Ez volna tehát a hit eredeti, keresztény értelmezése, ami az ortodox egyház mai napig érvényes tanítása.

A katolikus felfogás ettől Aquinói Tamás óta eltér, nagyobb szerepet kap a racionális dimenzió, a belső megtapasztalás kárára. A protestáns teológiák meg ahány, annyiféle.

"hitigazság"

Ilyen szó nincs. Hitigazság nem létezik. Hit van - aminek a tárgya lehet akár igaz is, DE EZT NEM LEHET TUDNI!

Azért hit!

A buddhizmusról nem sokat tudok, ül a Buddha a 'lótuszban' és megütik a gongot...

Volt egy ádáz vega szobatársam Németországban, akit időnként magára kellett hagyni, mert vagy meditált, vagy koncentrált és a növényevés ürügyén méregdrága , de borzasztó kinézetű, undorító vackokat zabált, hiába kapacitáltam, hogy vegyen egy vega szakácskönyvet, mert azért vannak jó receptek, nem akaródzott neki.

Térítgetett egy kicsit, de amikor a brosúrán olvastam, hogy haladunk a Hercules csillagkép felé... onnan nem érdekelt.

A csillagászatban mindenféle mozgást ismerünk, pl. a Tejútrendszer körforgását, így ha ma valami felé haladunk, akkor egy idő múlva lehet, hogy távolodunk tőle, vagyis nagyon tudománytalan dolgokat vettek alapul és itt elérkezünk a keresztény valláshoz, ami a korai ókor tudásszintjén van a mai napig, a teremtéssel, a világ kialakulásával és a többi mesebeli történettel, a csodáival, amit manapság már elég érdekes a tudomány által feltárt igazságokkal összeegyeztetni.

Nem mondom, maga a kereszténységet tartalmazó Újszövetség etikailag valaha igen forradalmi újdonság volt, de a sok ellentmondás miatt voltak időszakok, amikor a haladás, a fejlődés útjába állt már és egyre kevésbé időszerű, egyre kevésbé felel meg az erkölcsisége egy humánus világban.

Bizony, a vallásosnak gyakran fel kell adnia a saját ítélőképességét, mert könnyen rápiríthatnak, hogy eretnek gondolatai vannak és gyakran nem is javasolják, hogy bizonyos információk birtokába jusson.

Most szívesen leírnám a szentenciát, hogy :"boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa', de ezt egy másik linkben határozottan másképpen akarják értelmezni, de én még azért majd utánajárok egy kicsit ennek, mert gyanús nekem ez az információszelektálás.

Ha eleve meg sem akarják ismerni, akkor honnan lehet eldönteni, hogy nem hasznos valami, csak nyilván akkor, ha más ítélőképességére hagyatkozik valaki, azt teszi, amit a papjai, a teológusai, az 'írástudók' mondanak. Engem bizony érdekel, mit mondott Marx, vagy Arisztotelész, mit Kant és Hegel, vagy Freud és szeretem ütköztetni a gondolatokat. Persze más, nálam többet tudó véleményét is elolvasom, de korántsem biztos, hogy hasonló végeredményre jutok.

Ahhoz, hogy lássa az ember, mennyire értelmetlen dolgokat írt Hitler, célszerű a Mein Kampfot is átböngészni, akkor nem lennének Magyar, vagy Oroszországban újfasiszták, mert aligha akarna normális ember az übermenschek kutyája lenni.

Az információ szabad áramlásához persze fel kell nőni, mert akiket mindenféle zavaros eszmékkel és féligazságokkal traktálnak, vagy egyenesen félrevezetik őket, azok mindenre képesek és sokan nem tudják kibogarászni a hasznos és értelmes igazságokat a sok szemét közül, amelyek óhatatlanul helyet kapnak ilyenkor és nagyon is világos fejre van szükség, hogy eligazodjon köztük a halandó.

A tudományos módszertan világos útmutatást ad, hogy csak azt higgyük el, ami bizonyított, de az ellenkezik a vallás módszerével, amely egy Könyvre alapoz, amit még a kultúra hajnalán kezdtek írni. Kevesen veszik észre, hogy már a két évezrede megalakult keresztény eszme is felülbírálja az eredeti gondolatokat és minden ellentmondása dacára konokul próbálják összeegyeztetni a kettőt, mert azt mondják rá a számukra mérvadó emberek, hogy ennek így kell lennie.

Ha valaki még csak meg sem próbálja a felmerült alternatívák igazságát végiggondolni, hanem eleve elfogadja a számára sulykolt változatot, az bizony feladja a saját ítélőképességét.

#18

A hitigazság létező teológiai szakkifejezés.

[link]

Az, hogy te nem ismered, az a te magánügyed.

De miért jó az neked, ha a tudatlanságoddal lejáratod magad? :D