Aki vallásos fel kell, hogy adja saját ítélőképességét? Ha igen, akkor innentől hol a határ abban, hogy mit tesz meg a vallásért?

Jobb helyeken a vallásos sem a szervezetet követi csak annak a tagja.

Az igaz hívő a hitét követi (és senki nem fordítja más útra), a csorda tag meg addig béget, amíg kényelmes.

"A kereszténységben a saját ítélőképesség alapkövetelmény a hívektől."

Ezt nem értem, akkor miért hangoztatják mindenhol a hívek, hol pl. nincs személyes értékítélet, csak amit a Biblia mond? Vitákban a legfőbb érvük, hogy nem lehet senkinek saját értékrendje, mert akkor aztán hova vezetne a világ, és különben is, a saját erkölcs csak rossz lehet.

Akkor miben áll a saját ítélőképesség?

A saját ítélőképesség abból áll, hogy az adott helyzetet neked kell megítélni, és neked kell a döntésedet meghozni. Ez lenne ugye általában.

Keresztényeknél ez annyiban módosul, hogy az adott helyzetben azt kell eldönteni, hogy amit dönteni szándékozik az illető, az összeegyeztethető-e a krisztusi tanítással vagy sem.

Például embertársainkon segíteni az alapvetően krisztusi cselekedet. De ha egy 13 éves kölök pénzt akar adni, hogy vegyek neki cigit a trafikban, akkor el kell döntenem, hogy az-e a krisztusi cselekedet ha segítek a kölöknek bagóhoz jutni, vagy inkább az a krisztusi cselekedet, ha nem segítek. Nem olyan bonyolult dolgok ezek.

Szia!

A tanítások nem az ítéletalkotás feladására bíztatnak, hanem az ítélkezés mechanizmusának és az ítélkező kilétének a felfedésére. Annak a megismerésére, akit az ítéletalkotás táplál és akiből származik és végső soron ahhoz szeretne eljutni, aki mindezt megismeri ítéletalkotás nélkül. Maga lesz a megismerő, aki túl van mindenféle ítéleten. Ezt józan ember nem valamiféle vallásért teszi, hanem a valóság tiszta megismeréséért.

"Nem olyan bonyolult dolgok ezek."

Egy ateistából mégsem nézik ki a hívők, hogy Isten nélkül is lehet jól dönteni. És most nem konkrétan a legegyszerűbb döntésekről beszélek, hanem az ezernyi, mindennapi döntésekről.

Na mindegy, hagyjuk, meddő vita.

Igen. És nincs határ, ezért nem szabad vallásosnak lenni !

Minden ami ahhoz kell, hogy Krisztus követők (nem vallásosak!)legyünk, már belénk van kódolva. A lelkiismeretünkbe. Van aki felismeri, van aki nem. Persze van akinek nincs lelke.

"Egy ateistából mégsem nézik ki a hívők, hogy Isten nélkül is lehet jól dönteni."

Ezen jót nevettem.

Ezek szerint az ateisták meg azt nézik ki a hívőkből, hogy a hívők mit néznek ki az ateistákból.

Remélem viccnek szántad, mert ha komolyan így gondold, akkor az k..vára ciki.

"Minden ami ahhoz kell, hogy Krisztus követők (nem vallásosak!)legyünk, már belénk van kódolva." "Persze van akinek nincs lelke."

Sok minden belénk van kódolva, de nem minden. Vannak például hittételek, amiket nem árt tudni.

Az egyik ilyen alaptudás az, amit nem árt tudni, hogy mindenkinek van lelke. Nincs olyan ember, hogy nincsen lelke. :)