A szentkönyvek miért nem mondanak semmit a dinoszauruszokról, a fekete-lyukakról, vagy hogy a Nap 5 milliárd év múlva felrobban?

Kedves kérdező, buddhistaként azt mondom, hogy a hívők is és az ateisták is kedvesek a keresztény Istennek. Ő csak a közömbösöket nem szereti.

Yossarian és a nője henteregnek az ágyban, és Yossarian vén bükkfagatyásnak nevezte a Teremtőt, amiért a teremtésbe bevonta a taknyot. Mire a nő sikoltozni kezdett. Yossarian értetlenül bámulja:

- Mi az? Tudtommal te sem hiszel Istenben.

- Igen - feleli a nő - de én a szeretetreméltó és jóságos mindehatóban nem hiszek, nem pedig abban a vén szenilis bolondban, akiben te nem hiszel...

Szóval a hívő és az ateista kedves az Úrnak, mert foglalkoznak Vele. De jajj a közömbösöknek!!! :-)

Amikor dinoszauroszok léteztek, nem volt még ember, így nincs feljegyzés. A mi felvilágosodásunk folyamán tudta meg a természettudomány az égi összefüggések több (de nem minden) részletét. Akkor meg a biblia már készen volt. Így azzal kell próbálkozni, amit mi tudni gondolunk.

Ez persze az evolúcióra - ami vitathatatlan - is vonatkozik. Azt mindenki tudja, hogy az elmult évtizedek alatt pl. kortársaink testi nagysága egyfolytában növekszik, amit felmérések igazolnak, talán te is észrevetted. Aztán tudjuk azt is, hogy a gének vizsgálata alapján a leszármazásunk dokumentálható. Isten, ha akarod, a Természet nem ilyennek teremtett minket, hanem másnak, egyszerübbnek, kissebnek, gyengébbnek és igy tovább.

Csak a mindennapi életküzdelem hajszolt minket azon teljesítményekre, melyeket pl. egy csimpánz, amely valamikor a testvérünk volt - nem tud elvégezni.